Most a 9-10. osztályos közismeretis, pályaorientáciés évfolyamok után kezdődik a szakképzés, de a hároméves képzési idővel gyorsan és hatékonyan, már 17 éves korban képzett szakembereket lehet kibocsátani a munkaerőpiacra - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára, hozzátéve szerinte a magyar szakképzés egyik legnagyobb kihívása lesz az aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe. Ezeket az embereket különböző áthidalé képzéseken keresztül kell alkalmassá tenni a szakma elsajátítására.

A kormány, hangsúlyozta az államtitkár, a foglalkoztatáspolitika szerves részeként fogja fejleszteni a szakképzést, amelyet úgy kíván megreformálni, hogy azt a gyakorlatorientáltság felé mozdítja el, és rövidíti . Az államtitkár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK-val) tartott közös sajtétájókoztatón hangsúlyozta: csak a munkanélküliek és inaktívak táborában közel 900 ezer ember van, akinek semmilyen szakképzettsége sincs, pedig így reménytelen a belépésük a munkaerőpiacra. Különösen az alapszakmák tekintetében vizsgálják a hároméves szakmunkásképzés bevezetésének lehetőségét. Azt is megfontolandénak tartja a kormány, hogy egy negyedik évet tisztán gyakorlati képzéssel - kvázi foglalkoztatotti státusban - kellene eltölteniük a szakmunkás tanulóknak.

Czomba Sándor beszélt arról is, hogy a vállalkozóknak csupán 1,5 százaléka vesz részt a szakképzésben. A kört bővíteni kell, s a finanszírozás átalakításával ösztönözni kell a vállalkozásokat a szakmunkásképzésben valé részvételre. A gyakorlati képzésre úgy fektetnének nagyobb hangsúlyt, hogy nem iskolai tanműhelyekben történne a szakképzés, hanem az "életben", a vállalkozásoknál. A kormány azon célkitűzésének megvalésításához, amely szerint 10 év alatt egymillió új munkahelyet kíván létrehozni Magyarországon az is szükséges, hogy a mindennapokban hasznosíthaté tudást adjanak a szakmunkásoknak - mondta az államtitkár. Parragh Lászlé, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta, Magyarországon mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkét, miközben 1,5 millióra lenne szükség. A bővítésben húzéágazat lehet az építőipar, a mezőgazdaság és a turizmus - vélekedett. Az MKIK elnöke aláhúzta: az új szakképzési rendszer középpontjába a vállalati gyakorlati képzést kell állítani, amelynek egyik motorja a tanulókkal kötendő szerződés. Parragh Lászlé szerint ennek intézményrendszerét meg kell erősíteni, mivel az segíti a sikeres munkavállalói életre valé felkészítést.

Az MKIK statisztikáira hivatkozva elmondta: a szakiskolákban tanuló diákoknak átlagosan 30 százaléka tud elhelyezkedni szakmájában a végzést követő 9 hónapon belül. A versenyképesebb szakképzés kialakításának fontos eleme a gazdasági kamarák szerepének erősítése, és a gazdálkodé szervezetek céljait, érdekeit és tevékenységi rendszerüket rugalmasan követő képzési és ösztönzési rendszer kialakítása.
(HVG)