"A lisszaboni stratégia eredetileg nagyon jó kezdeményezés volt 2000-ben, hiszen az EU saját versenyképességének növelését tűzte ki célul, de az eddigi eredmények nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. A lisszaboni stratégia 2005-ös revíziéjakor sem tudtunk jobb célokat meghatározni, de ha magára a végrehajtásra vetünk egy pillantást, (...) akkor a történet nem teljes" - hangsúlyozta Herczog a témáról folytatott EP-vitában.Szerinte érezhető ugyan fejlődés az első öt éves időszakhoz képest, az eredmények mégsem értékelhetők elégségesnek a szükségletek és a globális kihívások ismeretében.A lisszaboni stratégia - emelte ki a képviselő - szilárd kötelezettségvállalás, olyan program, amely hosszú évtizedekre kívánja megteremteni Európa versenyképességének és fennmaradásának alapjait. Arra tervezték, hogy megfelelő válaszokat adjon a legfőbb társadalmi és gazdasági kihívásokra, amelyekkel az ember ma szembenéz.Lisszabon a "maximális javulás" politikájaként lett meghirdetve, s ma az Európai lakosság többsége csupán a "minimális romlásban" képes bízni - vélekedett.Felhívta a figyelmet arra, hogy a XXI. században nemcsak a természeti és pénzügyi erőforrások jutnak szerephez: az emberi erőforrás válik döntő tényezővé.
"Ha nem tudjuk az embereket a politikánk középpontjába állítani, akkor elveszítjük a harcot" - mondta Herczog Edit.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez