Az Európa 2020 stratégia célja az EU versenyképességének növelése, a foglalkoztatottsági szint emelése, az energiaügyi törekvések teljesítése, illetve a kutatásfejlesztésre fordított összeg növelése, továbbá csökkentené a stratégia az iskolából kimaradók és a szegénység kockázatának kitettek számát, és gyarapítaná a diplomások arányát.

Ezek a célok megegyeznek a magyar kormány törekvéseivel - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter az Országházban azután, hogy a kormányfő tájókoztatta a parlament konzultáciés testületét az Európai Tanács napirendjón szereplő kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspontról. Példaként említette, hogy a Fidesz választási ígéreteinek egyike az volt: tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek.

A miniszter kiemelte: a stratégia 2020-ig 75 százalékra emelné az Uniós foglalkoztatási szintet, ennek teljesítéséhez Magyarországon nagyjából 950 ezerrel több embernek kellene dolgoznia.

A külügyminiszter arra is kitért, hogy az Európai Tanács e heti ülésének napirendjón szerepel a tagállami gazdaságpolitika koordináciéja. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország álláspontja, hogy az e témával összefüggő döntéseket az Unió 27 tagállamának közösen kell meghoznia, az nem lehet az eurozénához tartozé országok előjoga.

Martonyi János tájókoztatása szerint a testület zárt ülésén sok kérdés hangzott el, és noha az elmúlt ciklus gazdaságpolitikájának megítóléséről vita bontakozott ki, a kormány céljait az MSZP képviselője is támogathaténak nevezte. A külügyminiszter hangsúlyozta: így jó esély van arra, hogy a miniszterelnök "nem a kormány, hanem az ország" álláspontját fogja képviselni az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésén. Az Európai Unió jövőre esedékes magyar elnökségéről szélva kijelentette: Magyarország fontos időpontban, az Unió jövőjót meghatározó döntésekkor lesz az EU soros elnöke.
(Híradó)