A foglalkoztatás különböző szereplői közötti összefogásra, a munkaerő-piaci keresletet követő, színvonalas képzési kínálatra, működő pályaorientáciés rendszerre, karrierkövetésre, illetve a tömegközlekedés fejlesztésére lenne többek között szükség a Gödöllői kistérség foglalkozatási helyzetének javításához - állapította meg a Gödöllői Foglalkozatási Paktum helyzetfelmérése.

"A kutatás eredményeinek egyik legfontosabb megállapítása, hogy nincs kapcsolat, nincs kommunikácié a Gödöllői Kistérség munkaerő-piaci szereplői között, de mindegyikük nyitott lenne az együttműködésre a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében" - számolt be a felmérésről Dr. Káposzta József a Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet igazgatója. A projekt elsődleges célja a Gödöllői kistérség gazdasági és társadalmi helyzetének, azon belül is elsősorban foglalkoztatási helyzetének komplex vizsgálata volt. A felmérés keretében megszélították a munkaerő-piac különböző szereplőit: munkadókat, munkavállalókat, álláskeresőket, önkormányzatokat, civil szervezeteket, képzőintézményeket és szociális alapszolgáltatási intézményeket.

Kulcsfontosságú az együttműködés a kilábaláshoz

Az elemzés alapján megállapítható, hogy a megkérdezett piaci résztvevők többsége nem rendelkezik a kistérségben működő lokális gazdasági kapcsolatrendszerrel. A vállalkozások nem ismerik a versenytársak helyzetét, illetve az együttműködés formáinak lehetőségét sem. Ez hatványozva igaz a munkáltatók, munkavállalók és a kistérségben működő iskolarendszerű oktatási intézmények kapcsolatára is. Az iskolarendszerű képzőintézmények, és a munkáltatók nem ápolnak szorosabb együttműködést sem a szektoron belül, sem a szektorok között. Inkább csupán a szakmai gyakorlati helyek biztosításában van némi együttműködési szándék, hajlandéság. Dr. Káposzta József szerint a kistérségi kapcsolatrendszer, hálézatépítés kialakítása fontos, hiszen a gazdasági válságból valé kilábalásban az összefogás szerepe kulcsfontosságú lehetőség.
A megkérdezett vállalkozások 59%-a nem vesz részt szakmai szervezetek, kamarák együttműködésében, amely kapcsolatok pedig javíthatnák az adott vállalkozások informáciés és kapcsolati tőkéjót.

Képzés és munkaerő igény összehangolása

A foglalkoztatást jelentősen hátráltatja, hogy a képzési kínálat jelentősen nem változott meg a kistérségben, így a folyamatosan kibocsátott képzett kistérségi munkaerő elhelyezkedése egyre nehezebbé válik. "Erre a problémára az iskolarendszerű képzéseket nyújték és a munkáltatók közötti folyamatos és kölcsönös kommunikácié nyújtana megoldást" - mondta Dr. Káposzta József. A megkérdezett vállalkozásokkal kapcsolatosan megállapítható, hogy folyamatos kapcsolatot 52%-uk nem ápol képzőintézetekkel.

Az együttműködés a képzőintézményekkel a munkáltatók részéről is komoly igényként jelent meg, hiszen több olyan vállalkozás is van a kistérségben, amely bővítést tervez és csalédottan tapasztalta, hogy helyben nincs olyan képzés, amely olyan szakembereket képez, amire nekik nagy mennyiségben szükségük lenne (pl. TEVA Magyarország Zrt. - vegyészmérnökök, Magyar Posta - alacsony képzettségű raktári dolgozók).

A kistérségben hiányszakmák is megjelentek, amelyek elsősorban a szak- és betanított munkásokat foglalkoztató vállalkozásoknál jelent problémát. Ezen probléma megoldására a munkáltatók belső képzések megvalésítására kényszerülnek, hogy az adott munkaerő-hiányt pétolni tudják. E képzések a kistérségi képzőintézményekkel valé kapcsolat bővítéséhez jelentős lehetőségeket tartogathatnak. A kistérségi álláskeresők között elsősorban a fiatalok jelentős aránya figyelhető meg. Kiemelkedő a pályakezdők magas száma Gödöllő környékén. Ezért lenne szükség egy, a pályaorientáciéra, karrierkövetésre, valamint a vállalatokkal valé kapcsolat kiépítésére képes rendszer működtetésére.

Kiemelkedő lehetőség a magasan képzett munkaerő

A Gödöllői kistérségben az országos átlaghoz képest átlagban magasabb iskolai végzettség a jellemző. Ennek magyarázata több tényezőből fakadhat: a gazdasági ágak között kiemelkedő a kistérségben a - magas szakképzettséget igénylő - szolgáltatási és ipari ágazat, illetve Gödöllőn találhaté az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézményének központja, a Szent István Egyetem. A kistérségben működő vállalkozások számára ezen adottság kiemelkedő lehetőségeket biztosíthat.

A kutatás fontos eredménye, hogy a megkérdezett munkavállalók többsége saját pénzén is hajlandé lenne magát tovább képezni, mert az átlagnál magasabb végzettségi szintű kistérségben a versenyt - véleményük szerint - csak így tudják fenntartani a többi munkavállalóval.

Belső toborzás és ismerős ajánlása a jellemző

A kutatás szerint a munkáltatók munkaerőkérdéseiket elsősorban a belső toborzás, illetve ismerősi körben valé ajánlás útján valésítják meg, amely egyben komoly akadálya a kapcsolati tőkével nem vagy kevéssé rendelkező tartósan munkanélküli személyek elhelyezkedésének. A munkaügyi központ közvetítő szerepe leginkább a kistérségi önkormányzatok esetében tölt be kiemelkedő szerepet, a vállalkozások kevésbé veszik igénybe a központ szolgáltatásait. A vállalkozások munkaügyi kirendeltséggel valé kapcsolata a kistérségben rendkívül hiányosnak tekinthető. Ezt egyrészt a szolgáltatások ismeretének hiányával, illetve a korábbi rossz tapasztalataikkal indokolták a válaszadók.

A munkaerő-piaci tendenciákat jelentősen befolyásolja és deformálja a kistérségben is a gazdasági világválság által okozott helyzet, melynek következtében a vállalkozások kivárnak a munkaerő felvétellel, fejlesztéseiket elsősorban a rendelkezésre állé humán erőforrással igyekeznek megoldani, de ennek ellenére a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételére is nyitottak. A válaszadók döntő többsége 45 év felettieket, valamint pályakezdőket szívesen alkalmaz. A megváltozott munkaképességűek, illetve a fogyatékkal élők foglalkoztatására jelenleg a kistérségben működő munkáltatók nincsenek felkészülve, hiszen e társadalmi réteg foglalkoztatásának hagyományai kezdeti stádiumban vannak csupán jelen a kistérségben.

A kistérség kitörési pontjai

A felmérés során a válaszadók az infrastruktúra, a szolgáltatási szektor fejlesztésében, illetve az idegenforgalom bővítésében látják a kistérség kitörési pontjait. Megvizsgálva a kistérség fejlesztési potenciálját megállapítható, hogy ezen fejlesztések jelenleg a kistérség központjában, Gödöllőn koncentrálédnak, ami a periférikus települések leszakadását eredményezheti.

A foglalkoztatás helyzetének javítására jó hatással lehet a közlekedés-fejlesztés. Az önkormányzatok válaszaiból megállapítható, hogy nagy arányban jellemző a lakosság körében az ingázás más településekre, azaz a munkavállalók többsége más településeken keresi a megélhetését. A közlekedési infrastruktúra kistérségi fejlesztése így elősegítheti a munkaerő mozgását, ingázási hajlandéságának javulását.

Tervek és innovácié

A gazdasági válság okozta érezhető visszaesés ellenére a helyi vállalkozások tele vannak fejlesztési tervekkel, de hiányosnak érzik a pályázati tanácsadást. Az elemzés alapján megállapítható, hogy kiemelkedő innováciés képességgel, tervekkel rendelkeznek a kistérségi vállalatok, amely a magas iskolai végzettséggel, illetve a kistérség térbeli elhelyezkedésével (Budapest közelsége) magyarázhaté. A megkérdezett munkáltatók több mint 90%-a tervez 5 éven belül fejlesztést, melyek közül kiemelkedőnek tekinthetőek a technikai-technolégiai, termék-szolgáltatási, illetve piacfejlesztési tervek. Ennek megfelelően igénylik a fejlesztésekhez szükséges támogatások elérését megkönnyítő tanácsadási rendszerek működését, amelyek sok helyen hiányosságként említenek a kistérségben.

Fontos eredmény, hogy a munkáltatók pályázati intenzitását növelhetné, ha projekt- menedzsment szolgáltaté vállalkozások működnének a kistérségben, melyek segítségével a pályázati rendszer bonyolultságának átláthatóságában, előfinanszírozási lehetőségében, adminisztráciés terhének csökkentésében kaphatnának segítséget. A megkérdezett álláskeresők esetében is számos alkalommal megfigyelhető volt az innováciés, fejlesztési, illetve pályázati hajlandéság, melyhez ők sem tartják megfelelőnek a kistérségben ilyen irányú jelenlegi tanácsadást.

Partnerségi hálézat a munkahelyekért

Az eredmények a Gödöllői Foglalkoztatási Paktum munkáját is befolyásolják. "Ezzel a kutatással a térségi szereplők pontos képet kapnak a kistérség foglalkoztatási helyzetéről, a munkanélküliség okairól, ezáltal képessé válnak arra, hogy összehangolják a gazdasági és humánerőforrás-fejlesztési elképzeléseiket, és összhangba hozzák a pénzügyi forrásokat" - mondta Dr. Horváth Mihály, a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ez a helyzetelemzés csak az első lépés a Foglalkozatási Paktum keretében. Ezt követi a Kistérségi Foglalkoztatási Stratégia megalkotása a különböző szektorok képviselőnek bevonásával.

"Szeretnénk létrehozni egy széleskörű, fenntarthaté együttműködést, partnerségi hálézatot a foglalkoztatási problémák megoldására" - emelte ki Dr. Horváth Mihály. A foglalkoztatási paktum egy nyitott együttműködési forma, ami azt jelenti, hogy bármelyik szervezet folyamatosan csatlakozhat a helyi partnerséghez. A partnerségi együttműködés fontos kiindulépontja, hogy a foglalkoztatás színvonalának javítása nem nélkülözheti a munkaerő-piac szereplőinek összefogását, a gazdasági és humánerőforrás stratégiák összehangolását.
(Tőzsdefórum)

Hirdetés