Már növekedésnek indulhat a foglalkoztatás
Magas munkanélküliségre számíthatunk még 2011 során is
Magas munkanélküliségre számíthatunk még 2011 során is, bár idén néhány fejlett országban már növekedésnek indulhat a foglalkoztatás - olvashatjuk a Nemzetközi Valutalap múlt héten megjelent WEO (World Economic Outlook) a munkanélküliség tendenciáival foglalkozó, 3. fejezetében. Az exit stratégiák kidolgozása nem lesz könnyű feladat, ugyanis ezzel párhuzamosan a versenyképesség erősítésére is szükség lenne az újabb visszaesés elkerülése érdekében - figyelmeztet az IMF.
Eltérően reagált az egyes országok gazdasága a munkanélküliség alakulásával a 2008-ban kirobbant válságra. Egyes országokban hasonlé ütemben ugrott meg a munkanélküliség annak ellenére, hogy a gazdasági folyamatok eltérően alakultak pl. Írországban és Spanyolországban egyaránt kb. 7,5 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta, miközben a spanyol gazdaság feleakkora visszaesést szenvedett el, mint az ír (~8%). Németországban pedig 7%-os GDP visszaesés mellett sem nőtt, ellenkezőleg, csökkent a munkanélküliség.
A munkanélküliség emelkedése Spanyolország illetve az Egyesült Államok esetében jó részt magyarázathaté a gazdasági kibocsátás visszaesésével (Okun-törvénye), másrészt a pénzügyi krízis és az ingatlanpiac drasztikus visszaesésével is. Az ingatlanpiaci krízissel együtt járó gazdasági válságok azért okoznak nagyobb ugrást a munkanélküliségben, mert az ingatlan szektor jellemzően munkaerő-igényes, kiemelkedően az építőipar oldaláról.
Más országokban viszont nem következett be a várt ugrés a munkanélküliségben, ilyenek Németország, Olaszország, Japán és Hollandia. Ez nagyrészt a válság hatásainak tompítására indított foglalkoztatásösztönző programoknak köszönhető.
A gazdasági teljesítmény javulását pár hónap, fél év lemaradásban követheti a munkanélküliség enyhülése. A közgazdászok által szívesen használt hüvelykujjszabály Okun-törvénye, amely a gazdasági kibocsátás és a munkanélküliségi ráta közti kapcsolatot írja le. Több évre visszamenőleges adatok vizsgálatával a közgazdászok a két tényező közti rugalmasságot az alábbiak szerint szokták kifejezni.
Az utébbi nagyjából 20 év adatai azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta és a gazdasági kibocsátás közti kapcsolat egyre erősebb, azaz a rugalmasság a munkanélküliség felé egyre nagyobb. Ugyanakkora mértékű GDP-változás erősebb reakciét vált ki a munkanélküliség változásában. Az elaszticitásra a gazdaságpolitika tud némi hatást gyakorolni, ilyenek:
Munkavállalét védő szabályozás: ha erős a munkavállalót védő jogi szabályozás, az elaszticitás csökkenhet, azaz kisebb lehet az egységnyi kibocsátás csökkenésrejutó munkanélküliség növekedés.
Munkanélküli segélyezés: ha a segélyek mértéke magas, az elvárt bérszint is nő, ami a foglalkoztatás csökkenése felé hat, azaz az elaszticitás nő.
Határozott idejű munkaszerződések: ha nő azok aránya, akiket könnyebb elbocsátania a munkáltatónak, az elaszticitás ugyancsak nőhet. A határozott idejű szerződés lejárta esetén a munkáltató további intézkedés nélkül válhat meg alkalmazottjától, ellenben a határozatlan munkaszerződéssel rendelkezőknek fel kell mondania.
A munkanélküliség enyhülése pár hónap, fél év lemaradással szokta követni a gazdasági helyzet javulását, ennek megfelelően, illetve a jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetből kiindulva és előrejelzésekre támaszkodva arra számíthatunk - írja az IMF, hogy egész 2011-ben magas lesz a munkanélküliség, de már több fejlett országban beindulhat a foglalkoztatás növekedése 2010-ben.
A hagyományos fiskális és monetáris eszközök maradnak a foglalkoztatás növelésének fő tényezői. A pénzügyi szektor stabilizálása ugyancsak fontos, mivel a munkahelyteremtő szektorok erősen függnek a hitelhez jutás lehetőségeitől. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a versenyképesség erősítése érdekében rugalmasabb bérezésre és fejlettebb munkapiaci szervezetekre van szükség.
Az adott országok körülményeitől függően ki kell alakítsák a megfelelő exit stratégiákat, vagyis azt, mikor és milyen médon vonják vissza a kormányok a gazdaság- és foglalkoztatás ösztönző intézkedéseket. Ezt azonban mindenkor a versenyképes munkaerőpiac erősítésére tett intézkedéseknek kell megelőzniük.
(Portfólió)