Uniós jogba ütközik a szakképzési hozzájárulás szabályozása
A magyar szakképzési hozzájárulás ellentétes a letelepedés szabadságának az Európai Unióban garantált elvével
Az Európai Bíréság csütörtöki ítólete alapján:
Az említett cég a csehországi fiéktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, és ezeken belül - állítása szerint - a szakképzési hozzájárulást is. Miután a magyar adóhatóság egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a vállalat az említett munkavállalók után Magyarországon nem fizetett hozzájárulást, bírságot szabott ki rá. A CIBA szerint ugyanakkor a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely közterhek ellentételezéseként Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphatna.
Az ítóletben a bíróság elismerte, hogy a CIBA-t így kettős fizetési kötelezettség terheli, hisz az egymáshoz hasonlé közterheket mindkét országban köteles megfizetni. A testület azonban emlékeztetett arra is, hogy "az Uniós jog jelen állapotában a tagállamok nem kötelesek az adójogi joghatóságuk párhuzamos gyakorlásából eredő kettős adóztatás elkerülésére". Az pedig, hogy a CIBA Csehországban foglalkoztatott munkavállalói esetleg nem részesülhetnek a magyar munkaerő-piaci alapból finanszírozott képzésekből, "csupán Magyarország adóztatási jogának és kiadások meghatározására vonatkozó jogának a következménye". Az államnak kell ugyanis eldöntenie, hogy a befizetett összeget a magyar munkaerőpiac szakképzési színvonalának javítása céljából milyen formában használja fel - áll az ítóletben.
"Annak a társaságnak a helyzete, amely Magyarországon rendelkezik székhellyel, és egy másik tagállamban pedig fiékteleppel, e közteher viselése szempontjából kevésbé kedvező, mint egy olyan társaság helyzete, amelynek tevékenysége kizárólag Magyarország területére korlátozédik" - foglalta össze álláspontját a testület. Ismét bebizonyosodott, hogy az Európai Bíréság ítóletei az esetek többségében az előzetes állásfoglalást, az úgynevezett főtanácsnoki véleményt követik. Ebben az eljárósban december közepén adták ki a jogi tanácsadó véleményét Luxemburgban, és tartalmában az ítólet szinte teljes egészében megegyezik azzal.
(HVG)