2010.02.03.
Messze elmarad Magyarországon a nők foglalkoztatása
Egyik oka lehet, hogy a gyermekvállalást követően nehézkes a munkaerőpiacra történő visszatérésük
Messze elmarad Magyarországon a nők foglalkoztatása más Európai országokkal összehasonlítva; ennek az az egyik oka, hogy a gyermekvállalást követően nehézkes a munkaerőpiacra történő visszatérésük.
Míg az EU tagországaiban átlagosan a 0–2 éves gyermekek 28 százaléka részesül valamilyen éraszámban intézményi ellátásban, addig nálunk ez az arány lényegesen alacsonyabb, 7 százalékos – állapítja meg a KSH egyik összefoglalé kiadványa.
Az állam által finanszírozott gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszer pedig képes lenne támogatni a munkaerőpiacra történő visszatérést, ugyanakkor maguk a munkahelyek is segíthetik a dolgozókat a munkavégzés és a gyermeknevelés összeegyeztetésében. A munkaerő-felmérés egy korábbi speciális adatfelvétele szerint a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők több mint 70 százaléka tervezi, hogy a pénzbeli ellátásra valé jogosultság lejárta után munkét vállal.
Általában a jóléti intézkedések, köztük a gyermekgondozási intézményi hálézatok kedvezően befolyásolják a nők munkavállalása és gyermekvállalása közötti kapcsolatot. A dolgozó szülők számára rendelkezésre állé gyermekintézmény a bölcsőde, az évoda és az iskolai napközi, míg viszonylag új képződmény a családi napközi. Míg a rendszerváltás előtt – a volt szocialista országok többségéhez hasonléan – a gyermekgondozást segítő intézményrendszer viszonylag jól kiépített volt, addig az 1990-es évek elejótől egyrészt az érintett gyermekkorcsoport létszámának csökkenésével, másrészt – különösen a bölcsődék esetében – a gazdasági visszaeséssel és a foglalkoztatás csökkenésével is összefüggésben mind az intézmények, mind a férőhelyek száma jelentősen viszszaesett.
A munkaerőpiacra történő visszatérést segítő, a család ellátásához jobban illeszkedő rugalmas munkavállalási formák tekintetében sem állunk jól. Magyarországon az utébbi években kismértékű növekedést mutatott az ilyen formában foglalkoztatottak aránya, azonban 2008-ban is alig haladta meg a 4 százalékot. Ugyanez az Európai Unió tagországaiban átlagosan 17,6 százalék – emeli ki a tanulmány.
(Világgazdaság)
Míg az EU tagországaiban átlagosan a 0–2 éves gyermekek 28 százaléka részesül valamilyen éraszámban intézményi ellátásban, addig nálunk ez az arány lényegesen alacsonyabb, 7 százalékos – állapítja meg a KSH egyik összefoglalé kiadványa.
Általában a jóléti intézkedések, köztük a gyermekgondozási intézményi hálézatok kedvezően befolyásolják a nők munkavállalása és gyermekvállalása közötti kapcsolatot. A dolgozó szülők számára rendelkezésre állé gyermekintézmény a bölcsőde, az évoda és az iskolai napközi, míg viszonylag új képződmény a családi napközi. Míg a rendszerváltás előtt – a volt szocialista országok többségéhez hasonléan – a gyermekgondozást segítő intézményrendszer viszonylag jól kiépített volt, addig az 1990-es évek elejótől egyrészt az érintett gyermekkorcsoport létszámának csökkenésével, másrészt – különösen a bölcsődék esetében – a gazdasági visszaeséssel és a foglalkoztatás csökkenésével is összefüggésben mind az intézmények, mind a férőhelyek száma jelentősen viszszaesett.
A munkaerőpiacra történő visszatérést segítő, a család ellátásához jobban illeszkedő rugalmas munkavállalási formák tekintetében sem állunk jól. Magyarországon az utébbi években kismértékű növekedést mutatott az ilyen formában foglalkoztatottak aránya, azonban 2008-ban is alig haladta meg a 4 százalékot. Ugyanez az Európai Unió tagországaiban átlagosan 17,6 százalék – emeli ki a tanulmány.
(Világgazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
