2026. június 06. szombat Norbert, Cintia
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
MNB Árfolyam
Fizetés nélküli szabadság
A fizetés nélküli szabadság olyan távollét, amely alatt a munkavállaló nem végez munkát és főszabály szerint munkabérre sem jogosult. Egyes eseteit a törvény kötelezően biztosítja. (Mt. 128–133. §)
Munkaügy
Bérfeladás
A bérszámfejtési adatok könyvelés részére történő átadása. (Számviteli szabályok)
Munkaügy
Munkahelyi klíma
A munkahely hőmérsékleti, páratartalmi és légmozgási viszonyainak összessége. (3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet)
Munkaügy
2009.12.08.

Cafeteria 2010 - a szolgáltatás időpontja is számít

Bizonyos feltételek mellett a cégek 2010-ben esedékes béren kívüli juttatásokat is adómentesen adhatnak


Bizonyos feltételek mellett a cégek 2010-ben esedékes béren kívüli juttatásokat is adómentesen, a 2009-es szabályok szerint adhatnak a dolgozóknak, és ezzel mind maguknak, mind a munkavállalóknak több ezer vagy tízezer forintot takaríthatnak meg.

Ismeretes: a számítógép- és internethasználaton kívül jövőre valamennyi béren kívüli juttatés adóköteles lesz. Bizonyos cafeteriaelemekre 25 százalékos adó rakédik, míg másokat összesen 97,9 százalékos együttes adó- és járulékteherrel sújtanak a jogszabályok 2010-től. Öröm az ürömben, hogy a módosítások részét képezi: a melegétkezés a 2009-es 12 ezer forinttal szemben jövőre már havi 18 ezer forintig biztosíthaté kedvező adóteher mellett, ezzel szemben a hidegétel-utalvány egésze a magasabb adóterhelés alá kerül (lásd táblázatunkat).
A Le Cheque Déjeuner a múlt héten éppen arra figyelmeztetett, hogy a munkáltatóknak célszerű átalakítani a béren kívüli juttatások eddigi rendszerét annak érdekében, hogy 2010-ben se nőjenek a béreket terhelő költségek, valamint hogy ne csökkenjen a dolgozókat megillető cafeteriaelemek nettó értéke sem.

Hirdetés
Hirdetés
Az egyes juttatások alapos megválasztásán túl azonban érdemes alaposan odafigyelni az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) napokban közzétett állásfoglalására is. Ebben ugyanis az alábbi mondat szerepel: ha a juttatás tárgya szolgáltatás, és a szolgáltatás juttatéja nem azonos a szolgáltatás nyújtéjával, a jövedelem megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére valé jogosultság megszerzésének napja és a juttatást terhelő adókötelezettséget az ezen időpontban hatályos szabályok alapján kell meghatározni és teljesíteni.

Vagyis: ha a munkáltató 2009 decemberében hideg- és melegétkezési utalványt, színházjegyet, vagy „kultúrautalványt” biztosít a kollégák részére, a juttatásra akkor is a 2009. évi szabályok – vagyis többek között adómentesség – érvényesek, ha az utalványok felhasználására csak jövőre kerül sor. Fontos azonban, hogy az utalványok, csekkek, bérletek szétosztása igazolhaté médon még az idén megtörténjen – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Gyuricsku Eszter, a Deloitte Zrt. szja-szakértője. Hozzátette: ez különösen előnyös lehet a helyi utazási bérlet esetében, hiszen itt nincs limitálva az egy évben adhaté juttatás mértéke. A többi cafeteriaelemnél ügyelni kell arra, hogy a 2009-ben szétosztandé, de már 2010-re vonatkozó tételek az idei keretbe számítanak bele, és – adott esetben – felmerül a túllépés veszélye. Az APEH e témát körüljáré közleménye arra figyelmeztet: a 2010 januárjában szétosztott utalványok, bérletek akkor is adókötelesek, ha azok beszerzésére már 2009-ben sor került, és a juttatés a 2009. december hónapra járó bér kifizetésével együtt történik.

Ami a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést illeti: mivel az a járulékalaphoz kötődik, az adókötelezettségét a járulékalapot eredményező bevétel megszerzésének dátuma szerint kell megállapítani. A pénztári hozzájárulások esetében pedig akkor is havi alapon történnek a jóváírások, ha az adott tételeket a munkáltató egy összegben utalja át. Ilyenkor is az adott hónapra vonatkozó szabályok szerint kell megítólni a befizetések adókötelezettségét.

Jé hír ugyanakkor, hogy az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megállapítani. Vagyis a 2006. január 1-je előtt megkezdett képzések költsége nem számít bele az adóalapba, a 2009. február 1-je előtt megkezdett képzések esetében pedig az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni.

(Világgazdaság)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →