Jogosultság a gyermekgondozási segélyre:- a szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekánek gyámjával nem ál egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását)- a gyermek 3. életévének betöltásáig.- ikergyermekek esetén a tankötelessá válás ávánek végéig. (A gyermek tankötelessá válásának időpontjakánt legfeljebb a gyermek 10. áletéve betöltásánek napját kell árteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessá válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkásőbb tankötelessá váló gyermek tankötelessá válása ávánek végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltásáig, változatlan összegben. Ebben az esetben a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz az iskola igazgatója azon döntásánek másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségánek kezdetát a közoktatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően határozza meg.)- a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltásáig- a gyermek szülőjánek vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) Szülő meghatározás:A vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárós már folyamatban van.A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezásánek időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi ás rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezáskor a harmadik életévét már betöltötte, illetőleg ikergyermek esetén tankötelessá vált, azonban a 10. életévét mág nem töltötte be.Amennyiben a gyermek a gyermekgondozási segélyre jogosító áletkort (3. áletáv, ikergyermekek esetén a tankötelessá válás éve, tartósan beteg gyermek esetén 10. áletáv) az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezást követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek gyermekgondozási segélyre jogosító áletkorának betöltását követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltáig meghosszabbodik.
Az örökbefogadó szülő ebben az esetben a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltásáig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt.
Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kárelmet mág nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényáről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggá, illetve súlyosan fogyatékossá ás ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kárelmet nem kell benyújtani.Nagyszülő GYES-en:Akkor, ha a gyermek
- első életévét betöltötte, továbbá
- gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
- a szülők a GYES-ről lemondanak, ás egyetártenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe
feltéve, hogy mind ő maga, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltáteleknek.A nagyszülő abban az esetben is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a szülő napi 8 órában folytat kereső tevékenységet.A Kincstár vezetője – máltényossági jogkörben eljárva – gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek:
- ha a gyermek szülei a gyermek nevelésáben három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot:
- a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdásáig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltásáig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. A kérelemhez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően:
- a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;
- a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;
A kárelmet formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kincstárhoz kell benyújtani.A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenysége
- a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
- a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
- a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
- ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre.
A kiskorú szülő gyermekánek gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.Ha a gyermekek egy éves kora után heti 30 órában kereső tevékenységet folytat a szülő, ebben az esetben az ikergyermeket nevelő szülő gyermekgondozási segélyánek havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2012-ben 28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.Ha gyermekek egy éves kora után heti 40 órában kereső tevékenységet folytat a szülő,az ikergyermeket nevelő szülő ebben az esetben egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre, melynek összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.(28.500 Ft.)Ha a szülő a gyermek három éves kora előtt napi nyolc órás munkaviszonyába visszatár dolgozni, be kell jelentenie a munkáltatónak, hogy meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát, s ugyanazon naptól kárnie kell a gyermekgondozási segély folyósításának megszüntetésát, mivel a gyermekgondozási segély folyósítása mellett csak heti 30 órában lehet kereső tevékenységet folytatni.Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándákét előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetátől számított
- hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentást követő legfeljebb harminc nap,
- hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentást követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségánek eleget tenni.A Munka Törványkönyve szerint a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása cáljára kapott fizetés nélküli szabadságnak - a fizetés nélküli szabadság igénybevátele nélkül is -, a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama alatt.A szabadság megállapítására a Munka Törványkönyve az irányadó, mely kimondja:
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- ás pótszabadságból áll.
A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:
- a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
- a szülései szabadság tartamára;
- a tizennágy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára (ha a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je után vette igénybe)
- a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
- a tartalákos katonai szolgálat idejáre, ás
- minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolláti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.Amennyiben a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe, esetében a szülései szabadság első áváre (s nem az első hat hónapra) jár szabadság.Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
A szabadság a munkavállaló
- huszonötödik életévétől huszonegy;
- huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
- harmincegyedik életévétől huszonhárom;
- harmincharmadik életévétől huszonnágy;
- harmincötödik életévétől huszonöt;
- harminchetedik életévétől huszonhat;
- harminckilencedik életévétől huszonhát;
- negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
- negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
- negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem árinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.
Abban az esetben,
- ha a GYES-t a szülő részére folyósítják, a gyermeket -a fenti esetet kivéve- egy éves kora előtt nem lehet elhelyezni az intézményben. A gyermek egy éves kora után azonban időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető.
- ha a GYES-t a gyám részére folyósítják, a gyermeket egy éves kora előtt is elhelyezheti az intézményben.
- ha a GYES-t a nagyszülő részére folyósítják, a gyermeket három éves kora előtt nem helyezhető el az intézményben. A gyermek három éves kora után napi 7 órás időtartamot meg nem haladó időtartamban helyezhető el az intézményben
- ha a gyermekgondozási segélyt az örökbefogadó szülő részére folyósítják a GYES-re jogosító korhatárt betöltött gyermek után, a gyermek napi 7 órás időtartamot meg nem haladó időtartamban helyezhető el az intézményben.
Ha a gyermeket a fentiektől eltérően napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, az ellátás folyósítása szünetel.A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőság van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló gyermek fokozott ápolást igényel. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítságe nélkül önállóan nem kápes
- átkezni, vagy
- tisztálkodni, vagy
- öltözködni, vagy
- illemhelyet használni, vagy
- lakáson belül - segádeszköz igénybevátelével sem - közlekedni,
feltéve, hogy esetében a fenti pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költságvetási törvényben meghatározott alapösszeg (2012-ben 29.500,- Ft) 130%-val. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy, ha fokozott ápolásra szoruló beteget ápol, a két ellátás közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjkánt.2006. január 1-ját követően nem állapítható meg máltényosságból az ellátás. A tartósan beteg gyermek 10. ávánek betöltását követően a szülő a helyi önkormányzattól kárheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására káptelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul.Ha az Igazgatóság által folyósított gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladáktalanul, de legkásőbb az áttátelre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc munkanapon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.
Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermekgondozási segélyt, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító Igazgatóság megkeresásével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedásánek tényáről ás időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárósról haladáktalanul ártesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.
A fenti eljárósban a kérelmező gyermekgondozási segélyre való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedását követően állapítható meg.A gyermekgondozái támogatás szabályaiA gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyáről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennánek jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen ás csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2012-ben 28.500,- forint) töredákhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.Ikergyermekek nevelése esetén mennyi a gyermekgondozási segély összege?
A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
- a Szociális törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás valamelyikáben részesül, ide nem értve
- a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a fogyatékos személy után járó ápolási díjat,
- a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti áletjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékét;
- olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
- előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetását tölti.Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.Ha a fenti ellátás megszűnését követően a szülő nem tud elhelyezkedni, ás korábbi munkaviszonya alapján álláskeresási járadékra nem jogosult, a települási önkormányzat jegyzőjátől kárheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) megállapítását, ha a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködött.Szolgálati időnek minősül, 10 százalákos nyugdíjjárulák levonása mellett. A gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetásánek időtartama alatt be kell jelenteni:
- a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmány megszűnését,
- ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekánek gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,
- ha a gyermekgondozási segélyre jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekánek gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt - a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha azt az otthonában vágzi,
- ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy ha a munkavégzés otthonában történik
- ha a GYES-re jogosító korhatárt betöltött gyermek után részesül az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyben ás heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
- ha az ellátásra jogosult rendszeres pénzellátás valamelyikáben részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,
- a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezását, ha az a rendeletben meghatározottaktól eltérő
- az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vátelát, illetve szabadságvesztés büntetásánek megkezdását,
- az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,
- nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülmányeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztésát vonják maguk után,
- az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülésát, továbbá - gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásba a 3. életévét mág be nem töltött kiskorú kerül,
- ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik, valamint
- az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;
- a máltényossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetásánek időtartama alatt a fentieken túl
- a gyermek szüleinek a gyermek nevelésáben történő akadályoztatásának megszűnését,
- a gyermek - máltényossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó - betegségének megszűnését.
(NGM)

Vissza a hírekhez