A válságot követően megindulé gazdasági növekedést nem fogja azonnal követni a foglalkoztatás javulása, ami csak késleltetve fog jelentkezni. A jelenleg 9 százalékos Uniós munkanélküliségi ráta 2010-re várhatéan 12 százalékra emelkedik, s a kibontakozást csak 2011-re prognosztizálják.
Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) rendkívüli miniszteri értekezletét követően Párizsban azt mondta: kollégái körében egyre elterjedtebb az a vélemény, hogy a válság leginkább a munkanélküliség megugrásában jelentkezik.

Véleménye szerint ezért is fogalmazott úgy Bajnai Gordon miniszterelnök múlt pénteken a 47. Közgazdász Vándorgyűlésen, hogy akkor lesz vége a válságnak, amikor a munkanélküliség majd visszaáll a korábban megszokott szintre.

Emelkedett a munkanélküliség Magyarországon

Magyarországon két százalékponttal emelkedett a munkanélküliség az elmúlt évben, ami megegyezik a fejlett országok mutatéival, de van ahol még ennél is nagyobb mértékben romlott a helyzet - mutatott rá a miniszter.

A gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól tartott miniszteri értekezleten a növekedés megindulásáról nem bocsátkoztak jóslatokba a tárcavezetők. Abban egyetértettek, hogy jövőre a munkanélküliség területén még emelkedés várhaté, a gazdasági kibontakozást 2011-re prognosztizálják.

"Egyfelől pesszimistának tűnik az összkép, mert csak lassú javulásra számít mindenki, másrészt ez nem jelenti azt, hogy a kormányok passzívak lehetnének a foglakoztatási politika területén" - hangsúlyozta Herczog. Hozzátette: "minden hozzászóló az aktivitást emelte ki, el kell érni, hogy minél több ember térjen vissza a munkaerőpiacra és aktív legyen".

A közmunka nem magyar jelenség

Ehhez Magyarország ugyanazokat az eszköztárakat működteti, mint a fejlett tagországok: a munkahelymegőrzéshez a járulékok átmeneti csökkentését, a munkaidő csökkentésével összefüggő bértámogatásokat azért, hogy ne kelljen elbocsátani a foglalkoztatottakat, ami közös érdeke a munkáltatóknak és a munkavállalóknak - vélekedett a miniszter.

Herczog szerint "a közmunka sem magyar jelenség", hiszen több tagállam jelezte annak szükségességét, hozzátéve, hogy nagyon költséges. "Igaz, hogy drága, viszont azoknál, akik szakképzetlenek, mégiscsak ez az első lépcső ahhoz, hogy visszavezessük őket a munkaerőpiacra" - fogalmazott a miniszter, kiemelve, hogy a találkozén elhangzott hozzászélásokból egyértelműen kitűnt: a modern világ munkaerőpiaca a teljesen szakképzetlenekkel egyszerűen nem tud mit kezdeni.

Szakképzés nélkül nem lehet munkét találni

Ezért fontos üzenet a miniszter szerint a fiataloknak - amely korosztályt leginkább sújtja a válság -, hogy szakképesítés nélkül képtelenség munkét találni, és a tudás folyamatos frissítése elengedhetetlen. A válságnak a fiatalok egyértelmű vesztesei, hiszen az őket érintő munkanélküliség ugrott meg a legnagyobb mértékben.

A korai nyugdíjaztatást és a rokkantnyugdíjaztatást a munkanélküliség elleni harc legrosszabb eszközének tartják az OECD illetékes miniszterei, mert perspektívátlan és hosszú távon finanszírozhatatlan, ezért kifejezetten nem ajánlják - tette hozzá Herczog.
(FigyelőNet)