Bedugult a vidékfejlesztési pályázatok pénzcsatornája. Nyoma sincs annak a gördülékenységnek, ami például a gazdaságfejlesztési célú támogatások kifizetését jellemzi. Az év eleje éta más források híján ennek ellenére élénkült a kkv-k érdeklődése, amit a legújabb könnyítések tovább ösztönözhetnek. A Figyelő Üzlet&Siker melléklete alaposan körüljárva a témát arra jutott, csak az életképes cégeknek érdemes pályázni.

Elfogyott a türelme, így elkezdte rendbe hozni az általa vásárolt kúria düledező tetőszerkezetét egy Somogy megyei vállalkozó, aki turizmusfejlesztési Uniós támogatásra pályázott. Az állagmegévás normál esetben dicséretes, sőt, a jog a jó gazda gondosságát várja el a tulajdonostól. Nem így az Uniós pályázati intézményrendszer. A közreműködő szervezet kiment a helyszínre, lefényképezte a munkálatokat, majd elutasította a pályázatát. Hiába magyarázta, hogy elmúlt a nyár, s még mindig nem kapott értesítést.

A fenti esethez hasonléan az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaira pályázhatnak a mikrocégek és a kisvállalkozások. A téma technolégia-, falu-, illetve turizmusfejlesztés, továbbá örökségvédelem lehet. A kiírásokat másfél év késéssel, 2008 végén, 2009 elejón tették közzé. A projektgazdák éltek is a lehetőséggel, ám furcsa méd, azéta sem hirdettek győzteseket. A cégek tehetetlenek. „Addig nem foghatnak hozzá a beruházáshoz, amíg nem születik döntés” – magyarázza Lukács János, a Vanessia Vállalkozásfejlesztési és Pályázati Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program legújabb, képzéssel kombinált munkahelymegtartó kiírása is vegyes fogadtatású, ami részben a korábbi kedvezőtlen tapasztalatokra vezethető vissza. A 2004 és 2006 közötti ciklusban ugyanis nem volt problémamentes az Európai Szociális Alapból finanszírozott humánerőforrás-képzési pályázat.

Százával vannak cégek, amelyek egy évvel a projekt lezárása után jutottak csak a pénzükhöz; leginkább a hónapokig tartó elszámolásra és a sokszor változé eljárósrendre panaszkodtak. Tavaly négymilliárd forint maradványra újra kiírtak képzési pályázatot. Bár 515 nyertest hirdettek, közülük csak 460-nal kötöttek támogatási szerződést, s a mai napig mindössze 2,75 milliárd forintot fizettek ki.

„Bürokratikus, következetlen és rugalmatlan volt az adatszolgáltatás fogadása az elmúlt négy évben; harminc ügyintéző hatvanféle médon fogadta be a dokumentáciét” – érzékelteti a pályázatkezelés zűrzavarát a Vanessia ügyvezetője. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a most kiírt képzési pályázatoknál a vállalkozók első kérdése az volt: ez is olyan, mint az előző ciklusban?

A gazdaságfejlesztési Uniós pályázati intézményrendszer azonban mintha megtáltosodott volna. A Figyelő által véletlenszerűen megkeresett cégvezetők immár nem panaszkodnak. Sturcz Annamária, a Vanessia Kft. debreceni regionális igazgatója szerint azért, mert a közösségi pénzek a válságban mentőövként szolgálnak a kkv-szektor tagjai számára.

„Aki pályázik, több lépéssel kerül előre” – hangsúlyozza. Míg technolégiafejlesztésre 2007-ben csak 147-en nyújtottak be pályázatot az Észak-Alföldön, az idén májusig már 562-en. Ez jórészt annak köszönhető, hogy egyszerűsödött az eljárós, több konstrukcié esetén automatikus az elbírálás és a cégek gyorsan hozzájutnak az előleghez (lásd külön anyagunkat).

Ha más nincs...

Az EU-támogatások iránt az év eleje éta országosan is megélénkült az érdeklődés, ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy más úton szinte lehetetlen forráshoz jutni. A kkv-szektor forgéeszközhiteleit nem újítják meg, a projektkölcsönök feltételei szigorodtak. A mikro-, kis- és középvállalkozások kérelmeit tömegével utasítják el a bankok.

Lukács János példaként egy nyugat-magyarországi energetikai projektet említ. Ehhez a Magyar Fejlesztési Bank vonakodott kedvezményes kamattámogatású hitelt adni, noha a konstrukcié többszörösen túl volt biztosítva és a pályázati támogatást is megítólték. A cégnek végül más forrásból kellett áthidalé kölcsönt felvennie, s húszmillió forintjába került a késedelmes döntés okozta több mint féléves csúszás.

Gyorsan változé gazdasági környezetben

Az Uniós források az utébbi hónapokban azért is felértékelődtek, mert enyhíthetnek a vállalkozások likviditási problémáin. A Vanessia Kft. ugyanakkor eltanácsolja ügyfeleit, ha pusztán forráshiány miatt pályáznának, mert a támogatás (kamatostól valé) visszafizettetése lehet a vége. Az életképes társaságoknak viszont azt ajánlja, nyújtsák be projektjüket, s ha nyernek, még mindig el tudják dönteni, reális-e belevágni a fejlesztésbe (amíg nincs aláírt szerződés, a pályázé bármikor, következmények nélkül visszaléphet). E

Előfordul ugyanis, hogy mire a cég megnyeri a forrást, addigra az egyébként körüljárt és megtervezett fejlesztést már nem érdemes megvalésítani. Jél menő üzleti modell válik semmivé, ha egy adott terület visszaesik, s erre mostanában tömegével van példa. Ám a fordítottja is igaz: fél év múltán alakulhat úgy a gazdasági környezet, hogy ideálisabbak a feltételek, mint a pályázat benyújtásakor.

Piros és fekete pont

A vállalkozók tapasztalata szerint 2009 eleje éta sokat javult az Uniós pályázati intézményrendszer. A Gazdasági Operatív Program pályázatainál a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. nagy rutinnal, az esetek zömében a törvényi határidőket betartva végzi munkáját. A kis összegű, 5–50 milliós támogatások kifizetése automatikus.

Ugyanakkor a támogatási döntés után, az elszámolás időszakában már akadozik a kapcsolattartás. Pedig ha a nyertes kkv nem megfelelő dokumentáciét nyújt be, hamar kiküszöbölhető lehetne a hiba, ha gyorsan, telefonon értesítenék, mit pétoljon.
(FigyelőNet)