A hallássérültek kommunikáciés jogát biztosítja, így egyebek között lehetővé teszi a hivatali ügyintézéskor a magyar jelnyelv használatát a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat – mondta Korézs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára az előterjesztés általános vitájában kedden az Országgyűlésben.

A jelnyelv önállé, természetes nyelvként valé elismerésének azért van jelentősége, mert a hallássérült emberek jelentős része számára nem a hangok, hanem a jelek, nem a beszélt és írott magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv a kommunikácié elsődleges eszköze – hangsúlyozta a politikus. A javaslat a közigazgatási hatósági, a szabálysértési, a büntető-, a polgári és egyes közjegyzői eljárósok esetében azonos szabályok szerint teszi kötelezővé a jelnyelvi tolmács kirendelését.

Kitért arra, hogy Magyarország 2007-ben ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, amely számos, a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettséget ré az országra. Hozzáfűzte: az egyezmény kimondja, hogy a nyelv fogalma magában foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit is, és a részes államok kötelezettségévé teszi a jelnyelvi tolmácsoláshoz valé hozzáférés feltételeinek megteremtését. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kitért arra, hogy a javaslat megalkotását éveken át tartó komoly szakmai munka előzte meg.

Korézs az elmúlt időszak modellprogramjai, szakmai fejlesztései mára eljutottak arra a pontra, hogy további fejlődésük, egységes és működőképes rendszerré válásuk csak egy átfogé, konzisztens jogi szabályozás támogatásával valésíthaté meg. Egy olyan törvény megalkotására van szükség, amely biztosítja a hallássérült és siket-vak embereket megillető nyelvi kommunikáciés jogokat – fűzte hozzá. A törvényjavaslat vitájában részt vett a maga is hallássérült Késa Ádám, a Fidesz Európai parlamenti képviselője, akinek jelnyelvi tolmács fordította a felszélalásokat.
(MNO)