2009.09.23.
Felmérések szerint 100 ezer ember dolgozik külföldön
Az álláskeresők találkozhatnak majd a külföldi munkaadókkal
Felmérések szerint a magyarországi munkaképes korú lakosság mintegy 2-3 százaléka, körülbelül 100 ezer ember dolgozik külföldön, miközben csak az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) 800 ezer külföldi álláskínálattal várja a munkavállalókat. Elsősorban a hiányszakmák nyújtanak elhelyezkedési lehetőséget, de a magasan képzettek közül is szívesen látnák az informatikában, a gépgyártásban vagy épp a minőségbiztosításban járatosokat. Bár a magyarok közül többen vállalkoznának külföldi munkára, mint korábban, legtöbbjük azonban nyelvtudás híján utolsó szalmaszálként kapaszkodik a lehetőségbe.
Informáciés és Állásbörzét rendez az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) október 17-én Budapesten, a Magyar Telekom Székházában. Itt az álláskeresők közvetlenül találkozhatnak a külföldi munkadókkal, megismerhetik az állásokat kínálé országok munkaviszonyait és jogi segítséget is kaphatnak, de teljesen ingyen pályaválasztási, Uniós továbbtanulási és önéletrajz-írási tanácsadás is a rendelkezésükre áll – tudtuk meg Kalmár András EURES-menedzsertől.
Elmondta, miközben a gazdasági válság hatására éhatatlanul beszűkültek a magyarországi munkalehetőségek, az Európai Unióban hivatalosan jelenleg is több mint 800 ezer állás vár betöltésre. Csak Németországban az ottani munkanélküliség mellett is 500 ezer munkahely van, a gyorséttermekbe keresnek eladókat, a mezőgazdaságba munkásokat ugyanúgy, mint a húsiparba henteseket, csontozékat. Az építő- és fémiparban, az egészségügyben vagy épp a szállítmányozásban is találhat magának munkét a magyar. A magasan képzettek közül az informatikusokat, a gépgyártásban képzetteket és a minőségbiztosításban járatosokat várják. Az építőiparban is lehet munkét találni, még ha kevesebb a lehetőség, mint korábban. Ausztriában a téli idegenforgalmi szezon indulásával leginkább a hiányszakmákban, a vendéglátéiparba, az idegenforgalomba várják a magyar munkavállalókat felszolgálónak, szakácsnak, szobasszonynak.
Kalmár András szerint e két országba igyekszik a legtöbb magyar munkavállaló is, Angliába most már kevesebben mennének, mint korábban. Ennek ellenére tíz százalékkal emelkedett a forgalmuk, de a változásra jellemző, hogy pont azok jelentkeznek nagyobb számban, akik itthoni elhelyezkedési lehetőség híján utolsó szalmaszálként kapaszkodnak a külföldi munka lehetőségébe. Ők sokszor az idősebb korosztály tagjai, és a nyelvtudással is hadilábon állnak. Ők azok, akik akár felelőtlenül is hajlandék maguk vállalkozni a munkahelykeresésre. Kalmár éva intett mindenkit attól, hogy nyelvtudás és legalább kb. egymillió forintnyi kezdő tőke híján – már meglévő álláshely hiányában – maga vágjon bele a munkakeresésbe.
Sokak azonban – vállalva a munkanélküliséget – inkább itthon maradnak, mert attól is tartanak, ha végleg felperzselik maguk mögött a hidat, elvesztik korábbi munkahelyi kapcsolataikat vagy épp családi kapcsolataik kerülhetnek veszélybe a hosszabb távollét miatt.
(Népszava)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →