2026. június 06. szombat Norbert, Cintia
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
MNB Árfolyam
Határozott idejű munkaviszony
Olyan munkaviszony, amely előre meghatározott időpontig vagy feltétel bekövetkeztéig tart. (Mt. 192. §)
Munkaügy
Nyugdíjjárulék
A társadalombiztosítási járulék része, amely a nyugdíjrendszer finanszírozását szolgálja. (Tbj. 25. §)
Munkaügy
Expozíciós határérték
A veszélyes anyag vagy tényező megengedett legnagyobb mértéke. (25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM rendelet)
Munkaügy
2009.09.16.

Már a szakképzettség sem véd!

Közel 150 ezerrel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma 2008 szeptembere óta


Közel 150 ezerrel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma 2008 szeptembere éta, az azt megelőző egy évben viszont csak nyolcezerrel. Már nemcsak a képzetlen dolgozókat érinti a gazdasági válság miatti munkanélküliség, hanem a piacképes szakmával rendelkezőket is. Egyre több a diplomás állástalan, és a külföldi karrier is egyre kétségesebbé válik.
Pontosan egy évvel ezelőttre – a Lehman Brothers bedőlésének napjára – datálják a válság „kitörését”, bár a munkaerő-piaci előrejelzések már jóval korábban figyelmeztettek erre. A cégek – mint arról már az FN.hu is írt 2008 áprilisában – már másfél éve sem nagyon mertek munkahelyeket teremteni, évatosak voltak, inkább nem terjeszkedtek. „Azok a vállalatok, amelyek eddig borotvaélen táncoltak, sok dolgozójukat el fogják bocsátani. Spérolni csak ezen tudnak, hiszen az áram, a bérleti díjak, a beszállítéknak fizetendő összegek emelkednek. A bérekből tudnak lefaragni, ám ha ez sem elég, akkor kénytelenek lesznek megválni az alkalmazottak jelentős részétől” – vetítette előre akkor az egyik fejvadász cég vezetője.
2008 őszén a DBM New York-i irodáját megtöltötték az állásukat vesztett Wall Street-i gazdasági szakemberek, mindannyian új állást kerestek a tanácsadó cégnél. Annyian rohamozták a vállalatot, hogy még a vezetőknek is át kellett adniuk az asztalukat a tanácsadóknak, hogy kezelni tudják a hozzájuk fordulé munkanélkülieket – mesélte Juhos Andrea, a cég magyarországi ügyvezetője az FN.hu-nak.
Beindult a közmunka
Márciusra felfutott az Út a munkához program, április végéig pedig háromezer önkormányzat közfoglalkoztatási tervét dolgozták fel a munkaügyi központok, így ezek egyre több és több dolgozót alkalmazhattak. Ez az ÁFSZ-adatokból is látszik: míg februárban csak 11 700 új álláshelyet kínáltak a munkanélkülieknek, egy hónappal később 37 ezret, majd ismét harminc nap elteltével már ennek a kétszeresét. Augusztusban 24 300 új állást jelentettek be a munkáltatók, feleannyit, mint egy évvel korábban. Ezeknek a harmada közcélú állás volt, és segédmunkásokat, takarítékat, őröket kerestek, tehát szakképzettség nem kellett a betöltésükhöz.
Hazánkban nem egy csapásra, hanem lassanként alakult ki a mai közel tízszázalékos munkanélküliségi ráta. 2008 szeptembere és októbere között még „csak” ezer fővel nőtt az álláskeresők száma az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai alapján, majd novemberben megugrott: ekkor már 22 ezerrel többen regisztráltak a munkaügyi központoknál. Ezután hónapról hónapra 30-40 ezerrel többen veszítették el a munkájukat, 2009 tavaszára – amikor elindultak a közmunkák, s egyre több szezonális munkét kínáltak – azonban kissé csökkent az álláskeresők száma.
Május és július között 3 millió 811 ezer ember dolgozott hazánkban, a munkanélküliségi ráta – a vizsgált 15-74 éves korosztályban – elérte a 9,7 százalékot – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiban. 407 ezren jelezték, hogy a negyedévben nem sikerült munkahelyet találniuk. Az ÁFSZ szerint viszont ennél jóval több ember munkanélküli hazánkban: augusztusig 564 ezren regisztráltak a munkaügyi központoknál. (Az adatok különbségének az az oka, hogy a két szervezet másképp végzi az adatfelvételt: a KSH azt vizsgálja, hogy a megkérdezett végzett-e legalább egy éra - fizetéssel járó - munkét az adott héten, az ÁFSZ viszont a regisztrált álláskeresők számát veszi alapul.)
Már a szakképzettség sem véd
A munkaügyi központok januárban a közigazgatás, a védelem és a társadalombiztosítás területére hirdettek meg állásokat, az ajánlatoknak csaknem a felét ezek tették ki. Mellettük elég sok segédmunkást és gyártésori összeszerelőt is alkalmaztak. Márciusban a legtöbb szakembert a feldolgozóipar várta, de az építőiparba és a gazdasági szolgáltatások területére is kerestek dolgozókat. Ekkor az ápolék, az eladók és a szakácsok is könnyen elhelyezkedhettek.
A válság miatt a feldolgozóiparban működő vállalkozások bocsátottak el rengeteg embert, de a kereskedők, illetve a gyárté cégek – például a járműipari beszállíték – alkalmazottai közül is sokan kerültek utcára. Az elbocsátásokat a külföldi kereslet visszaesésével magyarázták.
Eleinte a szakképzetlen emberek és a betanított munkások veszítették el az állásukat, ám március éta már egyre inkább a szakképzett dolgozóktól válnak meg a cégek. Tavasszal az állástalan diplomások száma még nem nagyon emelkedett, az ÁFSZ legutébbi adatai viszont azt mutatják, hogy jóval nehezebb elhelyezkedniük, mint a korábbi években. Bár a diplomás munkanélküliek nem tartoznak a munkaügyi központba járók közé, most mégis sokan regisztráltak, 35 százalékkal vannak többen, mint egy évvel ezelőtt. Külföldön az elbocsátási hullám már elérte a felsőfokú végzettségűeket is: Finnországban például a tavalyi év azonos időszakához képest az üzleti végzettséggel rendelkezők körében kétötöddel, a mérnökök között egyharmaddal emelkedett a munkanélküliség.
(FigyelőNet)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →