2009.09.14.
A mesterszintű diplomások elhelyezkedési esélyei jobbak
Egyelőre nem mérhető le, mit ér a bolognai rendszerben szerzett alapszintű diploma
Egyelőre nem mérhető le, mit ér a bolognai rendszerben szerzett alapszintű diploma, amellyel a diákok az idén először lépnek ki a munkaerőpiacra. Közben a mesterszakon meghirdetett helyek csaknem felét nem sikerült feltölteni - írja legfrissebb számában a Figyelő.
Fejvadászcégek közlése szerint a munkadók egy részének az a véleménye, hogy a mesterszintű diplomások elhelyezkedési esélyei jobbak, mint az alapszakon végzetteké, ugyanakkor sokan vallják az ezzel ellentétes megközelítést is, miszerint a gyakorlatorientált, 3-4 éves képzés is adhat versenyképes tudást. Fábri István úgy véli, a munkaerőpiac szereplői kevés területen látnak még tisztán (a műszaki szféra talán ilyen), így az esetek többségében még nem tudják a helyén kezelni a BSc-, illetve a masterdiplomát.
Kezdetben, a bolognai rendszer 2006-os indulásakor, a diákok attól tartottak, hogy helyhiány miatt csupán kevesen – a legjobb 30 százalékba tartozék – kerülhetnek majd át az alapszintű képzésből a mesterszintre. E félelem 2009-ben csak részben, illetve más médon igazolédott be. Hely ugyanis lett volna bőven: mesterképzésbe 21,7 ezren vághattak volna bele, ám mindössze 12 ezer diplomás kezdheti most meg ebbóli tanulmányait.
Fejvadászcégek közlése szerint a munkadók egy részének az a véleménye, hogy a mesterszintű diplomások elhelyezkedési esélyei jobbak, mint az alapszakon végzetteké, ugyanakkor sokan vallják az ezzel ellentétes megközelítést is, miszerint a gyakorlatorientált, 3-4 éves képzés is adhat versenyképes tudást. Fábri István úgy véli, a munkaerőpiac szereplői kevés területen látnak még tisztán (a műszaki szféra talán ilyen), így az esetek többségében még nem tudják a helyén kezelni a BSc-, illetve a masterdiplomát.
Bolognai folyamat: A Bolognai folyamat célja egy egységes Európai felsőoktatási rendszer kialakítása úgy, hogy összehangolja a különböző felsőfokú minősítéseket. A minősítések, bizonyítványok kölcsön elfogadhatóságát biztosíté kritériumokat minden szakirányra, szakra rögzítik. Az igény eredetileg a Bolognai Egyetemen fogalmazédott meg, majd néhány éves előkészítő munka eredményeként 1999-ben 29 Európai ország oktatásügyi minisztere írta alá a Bolognai kiáltványt. Ez a kiáltvány jellegét tekintve egy nyitott szerződés, ahhoz bármely ország csatlakozhat, amely azonosul a szerződésben foglalt célkitűzésekkel. A bolognai folyamat keretein belül több magas szintű értekezletre is sor került, ezeket mindig a vendégláté ország kormányai szervezték: 2001–Prága, 2003–Berlin, 2005–Bergen. A következő találkozéra 2007. tavaszán került sor Londonban.A Bolognai kiáltvány aláírása előtt megrendezték a Magna Carta Universitatumot, az Európai felsőoktatás megszületésének 900. évforduléját ünneplő nemzetközi konferenciát. Egy évvel a Bolognai kiáltvány aláírása előtt, 1998-ban Párizsban Claude Allegre francia, Jürgen Rüttgers német, Luigi Berlinguer olasz és Tessa Blackstone brit oktatásügyi miniszterek aláírták a Sorbonne-i nyilatkozatot, melyben kötelezték magukat, hogy harmonizálják az Európai felsőoktatási rendszer felépítését. z alapvető keretrendszer három részre tagolédik, három egymásra épülő diplomával: bachelor, masters és doktori címekkel. Ezek többnyire 3, 2, illetve 3 évet vesznek majd igénybe de a keretrendszer egy tanulmányi eredményen alapulé minősítés felé halad, amiben a pontos időtartamok nincsenek rögzítve.
Az okok között a legfontosabb alighanem az, hogy az előírt képzési időn belül csak a hallgatók fele szerzi meg a diplomáját. A mesterképzéseknek így lényegében nem volt merítési bázisuk. A meghirdetett támogatott férőhelyekre csupán 17 ezren aspiráltak, s közülük is sokan voltak, akik a februári jelentkezéskor még azt gondolták, teljesítik a követelményeket, júniusban azonban csalédottan kellett konstatálniuk, hogy ez mégsem sikerült. Az idén egyébként mintegy 200 mesterszakra lehetett jelentkezni. A legtöbb hallgatót a bölcsészettudományi területre vettek fel, ezt követik a társadalom-, természet- és gazdaságtudományi képzések.
Háború a hallgatókért
Ez is az oka annak, hogy a jelentkezések számát illetően továbbra is a hagyományokkal rendelkező, nagynevű tudományegyetemek viszik a prímet. Az új rendszer azonban még kiforratlan, az intézmények is keresik a helyüket. Főleg a kisebb főiskolák, amelyek úgy igyekeznek tartani a lépést az egyetemekkel, hogy mesterkurzusokat indítanának. Ám a patinás felsőoktatási intézmények tudományos-oktatéi potenciálja jóval nagyobb, így a főiskolákat messze lekörözve akkreditáltatják mesterszakjaikat.
„Háború folyik a hallgatókért. Az állami intézmények számára a központi finanszírozás miatt ez létkérdés, és a magánintézményeknek sem mindegy, hogy a kapacitásukat miként tudják lekötni” – mondta a Figyelőnek Vass Lászlé, a Budapesti Kommunikáciés és Üzleti Főiskola (BKF) rektora.
Dúl a harc az akkreditácié során is. A Magyar Akkreditáciés Bizottságban (MAB) többségben vannak az egyetemek képviselői, akik sorra leszavazzák a főiskolák mesterszak-indítási kérelmeit, de egymást sem kímélik. „Alapos a gyanú, hogy sokszor voksolnak elfogultan” – fogalmazott Vass Lászlé. Szerinte eleve összeférhetetlen, hogy a szakindítási kérelmekről a konkurens intézményekben vezetői pozícióban lévő MAB-tagok döntenek. Átláthatévá kellene tenni a döntéshozatalt, mint ahogy ez a világban sok helyütt működik; ez lenne mindenkinek az érdeke. Amikor azonban ezt felvetette, azt a választ kapta, hogy a magyar környezet kulturálisan nem érett a nyílt döntéshozatalra…
Szakértők szerint a „háború” még nem dőlt el.
Az Educatio Kht. felmérése azt tükrözi, hogy a hallgatók is számba veszik lehetőségeiket. Tisztában vannak azzal, hogy a nagy egyetemekre nehezebb bekerülni, s akik viszonylag rövid időn belül diplomát akarnak szerezni, azok főiskolákra jelentkeznek. A bekerülési esélyek mérlegelése mellett továbbra is szempont az intézmény lakóhelyhez valé közelsége, s ugyanez érvényesül a mesterképzésekre valé jelentkezéseknél is. Magyarországon tehát nem teljesül a bolognai rendszer azon törekvése, hogy országok között és országon belül is erősödjön a hallgatói mobilitás. A mesterképzéseknél még inkább látszik ez a „megcsontosodás”, a többség ott tanulna tovább a második szinten, ahol kezdett. Egyfelől a hallgatók nem szeretnének költözni, másfelől jobbnak érzik az esélyeiket ott, ahol már ismerik az oktatékat és az elvárásokat. S valóban, az intézmények e tekintetben „preferálják” diákjaikat, és jó előre felkészítik őket a helyi mesterképzésbe valé átlépésre.
(FigyelőNet)
Háború a hallgatókért
Ez is az oka annak, hogy a jelentkezések számát illetően továbbra is a hagyományokkal rendelkező, nagynevű tudományegyetemek viszik a prímet. Az új rendszer azonban még kiforratlan, az intézmények is keresik a helyüket. Főleg a kisebb főiskolák, amelyek úgy igyekeznek tartani a lépést az egyetemekkel, hogy mesterkurzusokat indítanának. Ám a patinás felsőoktatási intézmények tudományos-oktatéi potenciálja jóval nagyobb, így a főiskolákat messze lekörözve akkreditáltatják mesterszakjaikat.
„Háború folyik a hallgatókért. Az állami intézmények számára a központi finanszírozás miatt ez létkérdés, és a magánintézményeknek sem mindegy, hogy a kapacitásukat miként tudják lekötni” – mondta a Figyelőnek Vass Lászlé, a Budapesti Kommunikáciés és Üzleti Főiskola (BKF) rektora.
Dúl a harc az akkreditácié során is. A Magyar Akkreditáciés Bizottságban (MAB) többségben vannak az egyetemek képviselői, akik sorra leszavazzák a főiskolák mesterszak-indítási kérelmeit, de egymást sem kímélik. „Alapos a gyanú, hogy sokszor voksolnak elfogultan” – fogalmazott Vass Lászlé. Szerinte eleve összeférhetetlen, hogy a szakindítási kérelmekről a konkurens intézményekben vezetői pozícióban lévő MAB-tagok döntenek. Átláthatévá kellene tenni a döntéshozatalt, mint ahogy ez a világban sok helyütt működik; ez lenne mindenkinek az érdeke. Amikor azonban ezt felvetette, azt a választ kapta, hogy a magyar környezet kulturálisan nem érett a nyílt döntéshozatalra…
Szakértők szerint a „háború” még nem dőlt el.
Az Educatio Kht. felmérése azt tükrözi, hogy a hallgatók is számba veszik lehetőségeiket. Tisztában vannak azzal, hogy a nagy egyetemekre nehezebb bekerülni, s akik viszonylag rövid időn belül diplomát akarnak szerezni, azok főiskolákra jelentkeznek. A bekerülési esélyek mérlegelése mellett továbbra is szempont az intézmény lakóhelyhez valé közelsége, s ugyanez érvényesül a mesterképzésekre valé jelentkezéseknél is. Magyarországon tehát nem teljesül a bolognai rendszer azon törekvése, hogy országok között és országon belül is erősödjön a hallgatói mobilitás. A mesterképzéseknél még inkább látszik ez a „megcsontosodás”, a többség ott tanulna tovább a második szinten, ahol kezdett. Egyfelől a hallgatók nem szeretnének költözni, másfelől jobbnak érzik az esélyeiket ott, ahol már ismerik az oktatékat és az elvárásokat. S valóban, az intézmények e tekintetben „preferálják” diákjaikat, és jó előre felkészítik őket a helyi mesterképzésbe valé átlépésre.
(FigyelőNet)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →