2010.01.01.
Üzleti titok, hűségnyilatkozat szabályai
A nyilatkozatok tartalmát szabályok kötik
A munkahelyi hűségnyilatkozatok megkötése a munkajogi gyakorlatban megállja a helyét, de a nyilatkozatok tartalmát szabályok kötik. A hűségnyilatkozatok megkötésével azt várja el a munkáltató a dolgozótól, hogy a munkajogviszonyt követően is hű maradjon a céghez, vagyis ne folytasson olyan tevékenységet, amely a munkáltató érdekeit sértené. A Munka törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkaviszony megszűnését követően azonban ez a kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodés alapján és legfeljebb három évig terhelheti.
Jogos gazdasági érdek
Erre a kérdésre a Munka törvénykönyve adja meg ismételten a választ. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú informáciékat megőrizni. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájókoztatási kötelezettségre.
Üzleti titkon a gazdasági tevékenységhez kapcsolédé minden olyan tényt, informáciét, megoldást vagy adatot kell érteni, amelynek titokban maradásához a munkáltatónak méltényolhaté érdeke fűződik. Ilyen lehet az ügyfélköre, a gyártási technolégia, az üzleti terve, a bevételek. Ezek alapján a munkáltató jogos gazdasági érdekét már az is veszélyeztetheti, ha a munkavállalója egy hasonlé érdekeltségű cégnél helyezkedik el, és meglévő kapcsolatrendszerét ott felhasználja.
Ellenérték fogalma
Nem minősülhet megfelelő ellenértéknek a munkavállaló munkabére, még akkor sem, ha ez egy magasabb összeg az átlagnál, ugyanis a munkabér a végzett munka ellenértéke. A megfelelő ellenértéket meg lehet határozni egy fix összegben, vagy az idők folyamán járadék formájában fizetheti ki a munkáltató a munkavállalónak. A járadék sem tekinthető munkabérnek. Més adózási szabályok vonatkoznak rá, továbbá elmaradását nem lehet érvényesíteni. A megkötött megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy ezen járadék nem képezi a munkabér részét.
A megfelelő ellenérték megállapításánál azonban figyelni kell az értékegyensúlyra. Az ellenérték megtámadhatóságára csak a feltűnően nagy aránytalanság adhat alapot.
Időbeliség
A munkaviszony megszűnését követően, hűségnyilatkozatból eredő kötelezettség a munkavállalót legfeljebb három évig terhelheti. Vagyis a hároméves határidőt nem a szerződéskötés megkötésétől, hanem a munkaviszony megszűnésétől kell számítani.
A titoktartási megállapodásokról
A hűségnyilatkozatok helyett, vagy kiegészítéseként titoktartási megállapodást is köthet egymással a munkáltató és a munkavállaló. A titoktartási megállapodés azért jön létre, hogy meghatározzák a munkajogviszony körében a munkavállaló tudomására jutott bizalmas informáciék kezelését és továbbítását. A megállapodás keretében a felek megállapodnak abban, hogy minden bizalmas jellegű informáciét, amit a munkáltató a munkavállaló tudomására hoz, bizalmasan, üzleti titokként kezelnek.
A munkajogviszony hatálya alatt és annak megszűnte után, a megszűnés okétól, médjától függetlenül, minden informácié, dokumentácié, ügyfélkör, működési folyamatok, vevői - szállítéi adatok, know how, szellemi termék legyen az írásbeli vagy szébeli, direkt vagy indirekt, amely bármilyen médon kerül a munkavállaló tudomására, illetve birtokába, bizalmas és üzleti titoknak minősül.
A titoktartási megállapodás részét képezheti bánatpénz fizetési rendelkezés is. Amennyiben a munkavállaló a szerződésben vállalt kötelezettségeit igazolhatéan megszegi, illetve ezen kívül a munkavállalót jogerősen üzleti titoksértés miatt elítélik, vagy az üzleti titoksértést polgári bíróság megállapítja, úgy bánatpénzt is fizettethet vele a munkáltató.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A munkajogviszony hatálya alatt és annak megszűnte után, a megszűnés okétól, médjától függetlenül, minden informácié, dokumentácié, ügyfélkör, működési folyamatok, vevői - szállítéi adatok, know how, szellemi termék legyen az írásbeli vagy szébeli, direkt vagy indirekt, amely bármilyen médon kerül a munkavállaló tudomására, illetve birtokába, bizalmas és üzleti titoknak minősül.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →