2026. június 06. szombat Norbert, Cintia
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
MNB Árfolyam
Munkakör átadása
A munkakörrel kapcsolatos feladatok és információk dokumentált átadása. (Mt. 52. §)
Munkaügy
Bejelentési kötelezettség
A foglalkoztató köteles a biztosítási jogviszonyt bejelenteni az adóhatóságnak. (2017. évi CL. törvény 1. melléklet)
Munkaügy
Lockout-Tagout (LOTO)
A veszélyes energiák kizárására szolgáló eljárás a karbantartási munkák során. (Mvt. 40. §)
Munkaügy
2009.08.25.

Továbbra is nő a munkanélküliség

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján


21,1 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken Július hónapban
21,1 ezer új állást jelentettek be a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. Ezek száma az előző hónaphoz képest 2,8 ezer darabbal (11,6%-kal), az előző év azonos időszakához képest 10,7 ezer darabbal (33,7%-kal) csökkent. Az új bejelentett állások csekély többsége, 53%-a volt nem támogatott álláshely, a többit valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.

A legtöbb nem támogatott állást július során Közép-Magyarországon (3,0 ezer darabot), Nyugat-Dunántúlon (2,5 ezer darabot), majd Dél-Alföldön (2,1 ezer darabot) kínálták a munkáltatók. Nyugat-Dunántúlon, egyedüliként a régiék közül jelentősebben növekedett júliusban, az előző hónaphoz viszonyítva a bejelentett nem támogatott álláshelyek száma, s különösen Zala megyében volt az emelkedés látványos. Itt nagyobb létszámban feldolgozóipari gépkezelőkre, javítékra, szerelőkre, elektroműszerészekre érkezett a hónap folyamán munkaerő-igény. Növekedés volt megfigyelhető egy hónap alatt Bács-Kiskun megyében is, ahol a fegyveres szerveknél, valamint a húsfeldolgozás ágazatban kínáltak nagyobb számban állásokat.

Hirdetés
Hirdetés
Összességében azonban továbbra is megfigyelhető a munkaerő-keresletnek a válság éta tapasztalt jelentős szűkülése, melynek következtében a nem támogatott állás-kínálat hónapról hónapra lényegesen elmarad az előző év hasonlé időszakához képest: idén júliusban ez az elmaradás 48,1%-ot tett ki. A régiék közül a legnagyobb mértékű csökkenés egy év alatt Észak-Alföldön (62,2%), Észak-Magyarországon (60,1%), Közép-Dunántúlon (51,5%) valamint Közép-Magyarországon (50,5%) volt. Összességében a feldolgozóipar (65,5%) és a szállítás, raktározás, posta távközlés (64,1%) ágazatokban figyelhető meg, hogy az átlagosnál jelentősebb mértékben csökkent a nem támogatott álláshelyek száma, míg a mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, pénzügyi közvetítés ágazatokban az átlagosnak megfelelő mértékű (42-50% közötti) volt a csökkenés. Egyedül Veszprém megyében tapasztalhaté, hogy idén júliusban több nem támogatott állást jelentettek be a munkáltatók, mint egy évvel korábban. Bár abszolút számban nem jelentős a növekedés, százalékosan nézve 62,2%-kal nőtt e megyében a bejelentett nem támogatott állások száma. Összességében a feldolgozóiparból érkezett a megyében több állás, de míg a fémfeldolgozási, fémalapanyag gyártási alágazatban jelentősen kevesebb, a gumigyártás területéről lényegesen több állást kínáltak a munkáltatók.

A támogatott álláshelyek tették ki júliusban az összes új bejelentett állás 47%-át
(9,8 ezer darabot). A támogatott állásigények legnagyobb hányadát az ’Út a munkához program keretében meghirdetett közcélú állások teszik ki, melyek a legnagyobb számban segédmunkás, takaríté, szemétgyűjtő, utcaseprő, tehát szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörök.

A hónap folyamán összesen 39,7 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ebből a hónap végéig 16,5 ezer darab maradt betöltetlen.

Emelkedésbe fordult júliusban a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma a júliusi zárónapon 557,9 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 1,5%-os (8,5 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma két hónapnyi kisebb csökkenést követően fordult ismét emelkedésbe, mely egyértelműen szezonális hatás eredménye és az iskolaév végével van összefüggésben. Júliustól jellemző ugyanis, hogy a közép és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban jönnek be a munkaügyi központokba, és kérik a szervezet segítségét álláskeresésükhöz. A belépési forgalom egy hónap alatt 2,7%-kal emelkedett, ezen belül az első alkalommal belépők száma 59,6%-kal volt magasabb júliusban, mint egy hónappal korábban.

A növekvő belépési forgalom mellett továbbra is jelentős számban helyezkednek el álláskeresők közcélú munkákra. Júliusban 10,5 ezren kezdték el az álláskeresők közül a közcélú foglalkoztatást. Dél-Dunántúl kivételével az ország valamennyi régiéjában több álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júliusban, mint egy hónappal korábban, az emelkedés azonban minden régiéban mérsékelt maradt.

Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése 32,5%-ot tett ki, az előző hónaphoz képest nem gyorsult. A válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (71,8%), Nyugat-Dunántúlon (70,3%) és Közép-Magyarországon (60,2%) emelkedik a legnagyobb mértékben.

Júliusban 195,1 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra, számuk júniushoz képest lényegesen nem változott. 156,7 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói) járadékban, álláskeresési segélyt 38,4 ezer fő kapott. További 6,8 ezer főt tartottak nyilván a munkaügyi központok, mint rendszeres szociális segélyben részesülőket, rendelkezésre állási támogatásban pedig további 137,6 ezer fő részesült a júliusi zárónapon.

Tovább emelkedett a nyilvántartott pályakezdők száma

Júliusban, az előző hónaphoz hasonléan a pályakezdő és nem pályakezdő álláskeresők körében eltérő trend érvényesült. Míg a nem pályakezdők száma továbbra sem emelkedett, a pályakezdő álláskeresők száma 21,1%-kal (9,1 ezer fővel) nőtt az előző hónaphoz képest. Az átlagostól jelentősen eltérő növekedést csak Közép-Magyarországon figyelhetünk meg, ahol egy hónap alatt mindössze 10,3%-kal (ezen belül Budapesten csak 0,9%-kal) emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma. A tárgyhavi zárónapon 52,6 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 22,0%-kal (9,5 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban.

Míg a belépési forgalom a pályakezdők körében jelentősen, egy hónap alatt 87,8%-kal emelkedett, addig a nem pályakezdők körében 9,2%-kal csökkent. A régiék közül Észak-alföldön több mint a duplájára nőtt júliusban a belépő pályakezdők száma az előző hónaphoz viszonyítva, s abszolút számban is itt regisztráltak a hónap során a legtöbb belépő pályakezdőt a munkaügyi kirendeltségek. A pályakezdő fiatalok növekvő beáramlását mutatja az is, hogy egy hónap alatt a 25 évesnél fiatalabb nyilvántartott álláskeresők száma 10,0%-kal emelkedett (a belépő pályakezdők 97%-a fiatalabb 25 évesnél), s még ennél is jelentősebben, csaknem a negyedével emelkedett a diplomás álláskeresők száma.

A belépő pályakezdők 12%-a legfeljebb 8 általános iskolát, 21%-uk szakmunkásképzőt, szakiskolát, 53%-uk gimnáziumot vagy szakközépiskolát, 14%-uk pedig főiskolát, egyetemet végzett. Ezek az arányok nem mutatnak jelentősebb eltolédást az előző év azonos időszakához képest.

Jellemző, hogy a regisztráciéba belépő pályakezdők között 52,4%-os nő többlet figyelhető meg. Ám míg a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek 62%-a férfi, a gimnáziumot végzettek 64, míg a diplomások 73%-a nő.

A területi különbségek továbbra is jelentősek


A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,7%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3% volt július végén. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 3,2 %-ponttal növekedett.

A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke továbbra is Észak-Magyarország (20,6%) és Észak-Alföld (19,6%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (5,6%), ám régiékon belül is igen nagy különbségeket találunk. Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiék közötti különbség némileg csökkent, ám az ollé záródása a relatív kedvezőbb helyzetben lévő régiék mutatéjának átlagon felüli növekedésének köszönhető, semmint a kedvezőtlenebb helyzetű régiék felzárkézásának.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 9,6%, ami a munkaerő-felmérésből a 2009. áprilisijúniusi időszakra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték 2,0 %-ponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Júliusban 3,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz
Júliusban 54 cég, 3,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. A négy hónapja tartó csökkenő trend ezzel megtört és az elküldendő dolgozók száma újra emelkedésbe fordult, annak ellenére, hogy a bejelentést tevő cégek száma nem nőtt.

Az elbocsátásban érintettek létszámában bekövetkezett növekedés nagy része a kohászati ágazatban történt jelentős létszámú elbocsátásnak köszönhető Észak-Magyarországon (ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében).

Júliusban Közép-Magyarországon jelentették be a legnagyobb létszámot érintő csoportos leépítéseket, ezt követően Észak-Magyarországon, ahol a válság kitörése éta nem volt ilyen jelentős számú bejelentett elbocsátás. Míg a korábban leginkább érintett régiékban (Közép-és Nyugat-Dunántúlon) csökkent júliusban az elbocsátásban érintettek száma (sőt Közép-Dunántúlon éves viszonylatban is jelentős csökkenésről számolhatunk be), addig Közép-Magyarországon emelkedő a trend. E régiéban az elbocsátandé munkavállalók ötöde az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, ötöde a szállítás, raktározás, posta, távközlés, s újabb ötöde a feldolgozóiparban dolgozott. A feldolgozóiparon belül a tárgyhónapban a húsfeldolgozás volt a leginkább érintett ágazat.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →