2009.08.24.
Eurostat - munkaerőpiac 2009 első negyedév
Az EU 27 tagállamában a munkaerőpiac legtöbbször gyorsan reagált az ipari termelés visszaesésére
Az EU 27 tagállamában a munkaerőpiac legtöbbször gyorsan reagált az ipari termelés visszaesésére, de némely iparágban a termelés csökkenésének dacára a foglalkoztatás bővült, míg más ágazatokban mind a létszám és a ledolgozott munkaórák száma az ipari teljesítménynél jobban csökkent - derül ki az Eurostat 2009 első negyedévi jelentéséből.
2008 első negyedévében az EU 27-ek gazdaságában több ipari alágazat, a beruházási-, köztes javak és tartós fogyasztási cikkek termelése elérte relatív csúcsát. Egy évvel később, 2009 első negyedévében, a tőkejavak termelése 20%-os mértékben esett vissza, egyenesen a ’90-es évek végi 2000-es évek eleji szintre. A visszaesést gyorsan követte a foglalkoztatás csökkenése az ágazatban, a csökkenés kumulált értéke 4,9%. Megfigyelhető, hogy a ledolgozott munkaórák száma több százalékponttal erősebben csökkent, mint a foglalkoztatottak létszáma (például tartós javak termelésében foglalkoztatott ledolgozott munkaórák száma 9,1%-kal, a létszám 7,9%-kal csökkent), a vállalatok a dolgozók elküldése helyett a munkaidőt kurtították meg a talpon maradás érdekében.
Kilég a sorból a nem tartós javak termelése, ahol a foglalkoztatás átlagosan nagyobb mértékben esett (-5,5%) a termelésnél visszaesésénél, amely 4,2%-ot zsugorodott. Ezen tevékenységen belül a textil-bőr- és ruházati felszerelések termelésében foglalkoztatottak száma esett legnagyobb mértékben, 12-13% között. A Textilipari Egyezmény 2004-es megszűnését, majd a textil importkvétájának megszűnését követően a 2008-ban kirobbant válság katalizálta a textilipar átalakulását. Az energiaszektor évek éta tartó esése az idén tovább folytatódott.
A szolgáltatéipar sokkal mérsékeltebb létszámcsökkentésre kényszerült, 2009 első negyedévében az adminisztráciés és támogatási tevékenységben foglalkoztatottak száma 4,1%-kal csökkent, a nagy-és kiskereskedelem 1%-kal, a tudományos-technikai tevékenység 0,8%-kal csökkentette létszámapparátusát, az informáciés és kommunikáciés szektor létszámában azonban további bővülés mutatkozott.
A foglalkoztatottságot területi alapon vizsgálva az EU tagországaiban ágazattól függetlenül a foglalkoztatottságban nagy különbségek mutatkoznak. Az iparban foglalkoztatottak alakulását nézve az idei első negyedévben az EU-27-ek közül a legerőteljesebb csökkenés 16,9%-kal Lettországban következett be, 10%-kal csökkent az ipari foglalkoztatottság Észtországban, Litvániában, Romániában, Spanyolországban, Szlovákiában. Ezzel szemben Németország, Luxemburg gazdaságában csak kis mértékben csökkent az ipari foglalkoztatottság, Cipruson pedig némileg még emelkedett is.
A szolgáltatéipart tekintve a legosztottabb a kép, egyrészt ahol az ipari foglalkoztatás erősen zsugorodott, ott a szolgáltatéipar is jelentős létszámcsökkenést könyvelt el (Lettország 9,3%, Spanyolország 6,4%, Észtország 7,8%), másrészről hét tagállamban nőtt a szolgáltatéiparban foglalkoztatottak száma, legnagyobb mértékben Szlovéniában 2,6%-kal.
(Portfolio.hu)
2008 első negyedévében az EU 27-ek gazdaságában több ipari alágazat, a beruházási-, köztes javak és tartós fogyasztási cikkek termelése elérte relatív csúcsát. Egy évvel később, 2009 első negyedévében, a tőkejavak termelése 20%-os mértékben esett vissza, egyenesen a ’90-es évek végi 2000-es évek eleji szintre. A visszaesést gyorsan követte a foglalkoztatás csökkenése az ágazatban, a csökkenés kumulált értéke 4,9%. Megfigyelhető, hogy a ledolgozott munkaórák száma több százalékponttal erősebben csökkent, mint a foglalkoztatottak létszáma (például tartós javak termelésében foglalkoztatott ledolgozott munkaórák száma 9,1%-kal, a létszám 7,9%-kal csökkent), a vállalatok a dolgozók elküldése helyett a munkaidőt kurtították meg a talpon maradás érdekében.
Kilég a sorból a nem tartós javak termelése, ahol a foglalkoztatás átlagosan nagyobb mértékben esett (-5,5%) a termelésnél visszaesésénél, amely 4,2%-ot zsugorodott. Ezen tevékenységen belül a textil-bőr- és ruházati felszerelések termelésében foglalkoztatottak száma esett legnagyobb mértékben, 12-13% között. A Textilipari Egyezmény 2004-es megszűnését, majd a textil importkvétájának megszűnését követően a 2008-ban kirobbant válság katalizálta a textilipar átalakulását. Az energiaszektor évek éta tartó esése az idén tovább folytatódott.
A szolgáltatéipar sokkal mérsékeltebb létszámcsökkentésre kényszerült, 2009 első negyedévében az adminisztráciés és támogatási tevékenységben foglalkoztatottak száma 4,1%-kal csökkent, a nagy-és kiskereskedelem 1%-kal, a tudományos-technikai tevékenység 0,8%-kal csökkentette létszámapparátusát, az informáciés és kommunikáciés szektor létszámában azonban további bővülés mutatkozott.
A foglalkoztatottságot területi alapon vizsgálva az EU tagországaiban ágazattól függetlenül a foglalkoztatottságban nagy különbségek mutatkoznak. Az iparban foglalkoztatottak alakulását nézve az idei első negyedévben az EU-27-ek közül a legerőteljesebb csökkenés 16,9%-kal Lettországban következett be, 10%-kal csökkent az ipari foglalkoztatottság Észtországban, Litvániában, Romániában, Spanyolországban, Szlovákiában. Ezzel szemben Németország, Luxemburg gazdaságában csak kis mértékben csökkent az ipari foglalkoztatottság, Cipruson pedig némileg még emelkedett is.
A szolgáltatéipart tekintve a legosztottabb a kép, egyrészt ahol az ipari foglalkoztatás erősen zsugorodott, ott a szolgáltatéipar is jelentős létszámcsökkenést könyvelt el (Lettország 9,3%, Spanyolország 6,4%, Észtország 7,8%), másrészről hét tagállamban nőtt a szolgáltatéiparban foglalkoztatottak száma, legnagyobb mértékben Szlovéniában 2,6%-kal.
(Portfolio.hu)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →