2026. június 06. szombat Norbert, Cintia
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
MNB Árfolyam
Összevont engedély
Az összevont engedély a tartózkodási és munkavállalási jogosultságot egy eljárásban kezelő engedélyezési forma. Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásánál kiemelt jelentősége lehet. (2023. évi XC. törvény 17–20. §)
Foglalkoztatás
Munkabérből levonás
A munkabérből levonni csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján lehet. A levonásnál a munkabér védelmére vonatkozó korlátokat is alkalmazni kell. (Mt. 161. §)
Foglalkoztatás
Kötelező jelzés
Meghatározott magatartás vagy védőeszköz használatát előíró jelzés. (2/1998. (I.16.) MüM rendelet)
Foglalkoztatás
2009.08.19.

Vegyes tapasztalatok

A beilleszkedési problémákon túl leginkább valamilyen jobban jövedelmező feketemunka áll a háttérben - Út a munkához program


A II. negyedévben országszerte elkészültek az önkormányzati közfoglalkoztatási tervek, több helyen megkezdődött a segélyezettek foglalkoztatása. A tapasztalatok vegyesek.

A fogadó intézmények szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önállé elvégzésére. A beilleszkedési problémákon túl sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életméd, vagy éppen a feketemunka jobban jövedelmező perspektívát nyújt. Felvetődik, hogy ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja.

Akik foglalkoztathaték
- Az önkormányzatok munkatársai felmérték, kik azok a munkaképes segélyezettek, akik az új szociális törvény szerint rendszeres szociális segély helyett a továbbiakban rendelkezésre állási támogatásra jogosultak és a közfoglalkoztatási programokban valé részvételre kötelezhetők. Ebbe a körbe tartoznak:
- A pályakezdők, akik számára a munkaügyi központok nem tudtak a végzettségüknek megfelelő munkalehetőséget biztosítani.
- A huzamos ideje szociális segélyen lévő inaktívak, akik megőrizték munkaképességüket, hajlandék azonnal munkába állni. Sokan közülük a szürke- vagy a feketegazdaságban jutnak kiegészítő jövedelemhez, és elég ügyesek ahhoz, hogy ez a hatóságok előtt titokban maradjon.
- Az önkéntesek, akik a település érdekében minden külön díjazás nélkül eddig is vállaltak munkét (például polgárőrök, parkgondozék).
- A "roncstársadalom" tagjai. Utébbiak olyan tíz, húsz, harminc vagy még több szolgálati idővel rendelkező személyek, akik nem tudják érvényesíteni jogaikat, érdekeiket, így képtelenek korengedménnyel vagy korkedvezménnyel nyugdíjba menni. Sokan közülük valóban szeretnének dolgozni, bár ezt pszichikai, mentális vagy fizikai állapotuk nem teszi lehetővé, ugyanakkor nem minősülnek rokkantnak sem.
Akik nem foglalkoztathaték
A törvény szigorú feltételei szerint csak azok maradhatnak szociális segélyezett státuszban, akik egészségkárosodottak, 55 év felettiek, vagy akiknek gyermeke vagy a gondozására bízott hozzátartozéja számára nem biztosított a napközbeni ellátás.

Hirdetés
Hirdetés
A "nem foglalkoztathaték" második csoportját azok alkotják, akik nem is akarnak dolgozni. A továbbiakban ők nem lennének jogosultak szociális ellátásra, ám életvitelük, agresszivitásuk miatt az önkormányzatok, különösen vidéken, ahol csak tehetik, kerülik a konfliktushelyzetek kialakulását és továbbra is folyósítják a korábban alanyi jogon járó juttatást. Így a program potenciális "kedvezményezettjei", a társadalmi együttólésre alkalmatlan, deviáns életvitelű népcsoport tagjai maradnak továbbra is segélyezett státuszban.

Vitatott azoknak a helyzete, akik korábban elveszítették a jogosultságukat a szociális segélyre, például azért, mert a munkaügyi felügyelőség éber munkatársai alkalmi munkavállaláson kapták őket. Bár rendszeres jövedelmük azéta sincs, és alkalmi bevételeik nem mindig érik el a minimálbér nettó összegét, ők általában nem folyamodnak újra segélyért, kikerülnek a rendszerből.

Képzésre kötelezettek azok a 35 év alattiak, akik nem végezték el a 8 általánost, számukra az önkormányzatok munkavégzés helyett képzési lehetőséget kötelesek biztosítani. Sokan közülük szívesebben dolgoznának.
A betölthető munkakörök
A közfoglalkoztatási munkaköröket úgy kell meghatározni, hogy azok a programban résztvevők iskolai végzettségéhez igazodjanak. A leggyakoribb tervezett munkakörök:
- közterület takarítása
- közintézmények takarítása
- ároktisztítás
- építkezési segédmunkák
- mezőgazdasági segédmunkák
- konyhai segédmunkák
- házi gondozé (bevásárlé, ételkihordé, beteglátogaté)
- biztonsági őr, parkoléőr, portás
- karbantartó
- gyermekfelügyelő
- irodai kisegítő munkák
- ügyviteli munkakörökben dolgozók helyettesítése az önkormányzatoknál
- közintézményekben egyéb kisegítő-helyettesítő munkakörök

Legnagyobb arányban a szakképzettséget nem igénylő, alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörökbe keresnek közfoglalkoztatottakat. A munka díjazása a mindenkori minimálbér összegével egyezik meg. A szakképzettek és a felsőfokú végzettségűek tíz-tizenötezer forinttal kapnak magasabb bruttó bért, mint a képzettséggel nem rendelkezők.
Vegyes tapasztalatok
Gyakran előfordul, hogy a közfoglalkoztatási program idejére a munkavégzéshez szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, az önkormányzat nem tudja ezeket biztosítani. Bár ebben az esetben az önkormányzatnak lehetősége van vissza nem térítendő támogatás igénylésére az eszközök beszerzésére, a pályázatok elbírálása hosszadalmas. Hitelből természetesen beszerezhetnék a szükséges munkaeszközöket, azonban a legtöbb önkormányzat eladósodottsága miatt erre nem kerül sor.
A fogadó intézmények - az önkormányzat, valamint az önkormányzat kezelésében lévő intézmények - tapasztalatai szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önállé elvégzésére A munkavállalók integrálása hosszú heteket is igénybe vehet, sokan azonban néhány nap után orvosi igazolást hoznak átmeneti keresőképtelenségük igazolására. A beilleszkedési problémákon túl leginkább valamilyen jobban jövedelmező feketemunka áll a háttérben.
Sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életméd. A televízié előtt töltött órákhoz elegendő a chips és a kéla (vagy sör), a munkához azonban más összetételű étrend szükséges. A munkavállalónak egyszerűen nincs lehetősége több élelmiszer megvásárlására és elfogyasztására, hogy megnövekedett energiaszükségletüket biztosítsák. Az első fizetés után pedig gyakran tapasztalják, hogy a munkavégzés jelentős többletkiadásokhoz vezet, munkaképességük fenntartását a minimálbér éppen csak fedezi - vagy nem.
Ahol állandé alkalmazottak és a programban résztvevők dolgoznak együtt, időnként tapasztalhaté a "csicskáztatás". Az irodai kisegítő munka gyakran portörlést, hamutartók és szemetes kosarak kiürítését jelenti, iratcsomék átvitelét egyik helyiségből a másikba, napközbeni kávéfőzést, bevásárlást. Ezeket a feladatokat nem ritkán az állandé alkalmazottaknál magasabb iskolai végzettségűek látják el.
A program célja az, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők - akár hosszú, inaktív évek után is - megfelelő munkatapasztalatokat szerezzenek, és így nagyobb eséllyel jussanak tartós foglalkoztatási lehetőséghez a munkaerőpiacon. Erre leginkább azoknak a pályakezdő, legalább középfokú végzettségű fiataloknak van esélyük, akik olyan fogadóintézményhez kerülnek, ahol üresedés várhaté, és a felvételnél jobb eséllyel indulhatnak, mint az ismeretlen pályázék. Azok lesznek a szerencsés kiválasztottak, akik a közfoglalkoztatás hónapjai után közalkalmazott vagy köztisztviselő státuszba kerülnek az önkormányzatnál vagy valamelyik önkormányzati fenntartású intézménynél.
A munkaerőpiac valés igényeit azonban a legkevésbé sem befolyásolja, hányan és mennyire eredményesen vesznek részt a közfoglalkoztatási programokban. Bár a hazai vállalkozók jelezték, hogy hasonlé feltételekkel ők is szívesen alkalmaznának közfoglalkoztatottakat vagy "bérelnének" közmunkásokat az önkormányzatoktól, ez valéjában a munkáltatói járulékterhek áthárításának szándékét jelenti. Mindez azonban nehezen megoldható versenyjogi problémákat is felvet. Nyilvánvaléan azok a vállalkozások, amelyek közfoglalkoztatottakat állítanának munkába, versenyelőnybe kerülnének azokkal szemben, akik saját alkalmazottakat foglalkoztatnak, ami viszont számos visszaéléshez és további elbocsátásokhoz vezetne.
A kormányzati gazdaságpolitika csődje, amiért hét év alatt még mindig nem értették meg: a "multik" nem jönnek Magyarországra azért, hogy munkahelyeket teremtsenek, legalábbis nem annyit, amennyi a foglalkoztatási helyzetet érdemben javítaná. Az "olcsé munkaerő" nem elég a versenyképesség növeléséhez, viszont nagymértékben hozzájárult a lakosság elszegényedéséhez és a munkavállalók egészségi állapotának romlásához.
Segély - munka - segély
Mivel a programban jóval kevesebben vesznek részt, mint ahogy előzetesen kalkuláltak az önkormányzatok, lehetőség van arra, hogy azoknak, akik folyamatosan dolgoznak, meghosszabbítsák a közfoglalkoztatott státuszát. Ez azonban nem jelent megoldást hosszabb távon, hiszen a résztvevők nem kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.
A jelenlegi gyakorlat leginkább egy új munkavállalói kaszt kialakulását idézi elő. Olyan emberekét, akik évente néhány hónapra kiszakadnak a segélyezett életmédból, majd amikor az önkormányzat pénze elfogy, munkatapasztalatokkal gazdagodva vissza is térnek oda. Tehát annak ellenére, hogy a program úgy lett meghirdetve: "segély helyett munka", a segélyezési rendszerbe visszatérők mégis azt tapasztalják majd, hogy jól megdolgoztak azért, hogy továbbra is segélyezettek lehessenek. Lehet, hogy a társadalom egyes tagjainak igazságérzetét ez a megoldás kielégíti, a rendszer haszonélvezői mégis azok a segélyezettek maradnak, akik továbbra is megkapják a járandóságukat, annak ellenére, hogy egyetlen napot sem dolgoztak, holott a munkétól valé távolmaradást egészségi állapotuk egyáltalán nem teszi indokolttá.
Ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja, valés segítséget a valóban dolgozni akaré, tartósan munkanélküliek számára nem jelent.
(Tőzsdefórum)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →