Bár a támogatás csak három hónapra elég, bízom abban, hogy azt követően sem kell elküldeni az alkalmazottaimat - ezt mondta az Avermann-Horváth Gépgyárté Kereskedelmi és Szolgáltaté Kft vezetője, aki 103 alkalmazottjából 40-et munkahelymegőrző pályázaton elnyert támogatással foglalkoztat.

Kétségével nincs egyedül, az munkahelyeken tapasztalhaté átlagos létszám- és a bércsökkenés szinte egyértelműen a gazdasági válság hatása. Míg tavaly a növekedést és felzárkézást támogatta a kormány és az Unió, most a "megmaradást" segíti. Különböző pályázatok útján nyerhettek és nyerhetnek pénzt a bajba jutott cégek, de az állam alapelve, hogy a piaci folyamatokban versenyképtelenné vált foglalkoztatók nem kapnak segítséget. Munkahelymegőrzésre hazai és Uniós forrásból csaknem 55 milliárd fordít a kabinet, így az idén több mint 106 ezer munkavállaló menekülhet meg az elbocsátástól. Az Uniós országokban is a hazaihoz hasonlé eszközöket, vagyis a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást, a bérköltségek kiegészítését, illetve a képzés támogatását használják a kedvezőtlen foglalkoztatási hatások kezelésére.

Nálunk az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) várta közvetlenül a cégek jelentkezését, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) az irányítása alá tartozé regionális munkaügyi központok által indított munkahely-megőrző programokat.

Az OFA több mint 7 milliárd forintot osztott szét, pályázatukra mintegy 1323 cég jelentkezett, 452-en nyertek, így 29 ezer munkahely megtartását segítik elő. A legtöbb pályázat a Közép-magyarországi régiéból (Budapest, Pest megye), a legkevesebb az Észak-magyarországi (Négrád megye) és Észak-alföldi (Jász-Nagykun-Szolnok) régiéból érkezett. A kérelmek csaknem fele a gépjárműkereskedelemből, -javításból, a nagy- és kiskereskedelemből, a fémfeldolgozásból, a gépgyártásból, a műanyagtermék-gyártásból és az építőiparból érkezett. Döntően kisvállalkozók pályáztak. A cégek akkor kaphattak támogatást, ha vállalták, hogy a korábban nyolc érában alkalmazott munkavállalóikat legalább négy vagy hat érában foglalkoztatják. Ebben az esetben a munkadón keresztül az állam kifizeti a dolgozóknak a rövidített és a teljes munkaidő bérezése közötti különbözetet, vagyis a csökkentett munkanapok ellenére a keresetük csaknem annyi marad, mint a megelőző időszakban. A bértámogatásért cserébe komoly feltételeknek kell megfelelni, például garanciát kell vállalniuk az érintett dolgozók megtartására, és a pályázat benyújtásakor meglévő létszámot az egész támogatási időszak alatt meg kell tartaniuk.

Az ÁFSZ-hez 1617 igény érkezett, 703 munkáltatót 7,8 milliárd forinttal támogattak, így 24 ezer 766 dolgozónak maradt meg az állása. A pályázék leginkább bértámogatáshoz, csökkentett idejű foglalkoztatáshoz, illetve az újra-elhelyezkedést segítő bérköltséghez igényeltek támogatást. Döntően a feldolgozóipar, kereskedelem, gépjárműjavítás, építőipar, vendéglátás, szállítás, raktározás ágazatban működő cégek kértek segítséget.

Az Uniós támogatás sem marad el, a 4+1 néven ismertté vált program célja, hogy átmeneti támogatáshoz jussanak a bajba került cégek. Ne kelljen elküldeni a dolgozókat, ha a megrendelés drasztikus csökkenése miatt akár heti négy nap alatt is teljesíthetik feladatukat. A mikro-, kis- és közepes (kkv) vállalkozások összesen 20 milliárd forintra pályázhatnak, a nagyvállalatokat 10 milliárddal segítik. A kkv-k bérre, bérkiegészítésre, képzésre kaphatnak pénzt, a legfeljebb 150 millió forint azonban csak akkor jár, ha vállalják, hogy hat hónapig nem küldenek el egyetlen munkavállalót sem.

Szellemes és jó megoldásnak tartja a támogatásokat Szedlárné Gáll Ibolya, mert nagy létszámot ér el, és minden munkakört átfog. A munkaerőpiaci szakértő azonban hátrányokról is beszélt. Szerinte a túl szigorú feltételek miatt csak egy szűk munkadói réteg tudja és meri igénybe venni a támogatásokat, a pénzügyi előírásokat és a továbbfoglalkoztatási kötelezettséget ugyanis nehéz teljesíteni. A mai gazdasági és munkajogi bizonytalanságban csak nagyon kevesen vállalják. Úgy vélte, hiányzik a munahelymegőrzés, és az Út a munkához program összekapcsolása. Ha a korábban segélyezettek olyan szakmákat tanulnának, amelyekre a munkadók igényt tartanak, akkor sikeresebb lenne a cégek átmeneti foglalkoztatási nehézségeinek feloldása, és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása. Ez egyelőre egy nagy hézag a két különböző pénzből támogatott, de közös célt szolgáló kormányprogram között.

Rézsa Gergely, az Ecostat társadalmi elemzések osztályának vezetője szerint a programok sikerét egyelőre nehéz elemezni, mert bár kiderült, hogy eddig 70 ezer állást sikerült megmenteni, egyelőre kevés az adat arról, mely ágazatokat támogattak. Ha egy évek éta rossz helyetben lévő iparág jutott pénzhez, kérdéses, mennyire tartósan tud fennmaradni. Abból viszont, hogy a pályázati pénzek nagyon gyorsan elfogytak, kiderült: a cégek igénylik a támogatást. Biztos, hogy a munkahelymegörző programok enyhítették a válság hatását, de bizonytalan, hogy hosszabb távon mennyire oldják meg a helyzetet. A felledüléshez a konjunktúra beindítására lenne szükség, hiszen látszik, hogy leginkább az export visszaesése volt negatív hatással a hazai foglalkoztatásra.


(Népszava)