Barta György, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. makroelemzője úgy vélte, a munkanélküliség elmúlt hónapokban mért stagnálása, enyhe csökkenése átmeneti, szezonális jelenség; a mutaté ősszel várhatéan kétszámjegyűvé válik, és éves átlagban eléri majd a 10,5 százalékot. Ez átlagosan 440 ezer munkanélkülit és mintegy 3 millió 720 ezer foglalkoztatottat jelent - tette hozzá.Barta György kifejtette: a munkaerő-piac tendenciái jelentős lemaradással követik a reálgazdaság rezdüléseit. Noha a fejlett piacokon már látszanak a fellendülés jelei, a munkapiac késői reakciéja lassíthatja a kilábalás ütemét - tette hozzá. A CIB elemzője rámutatott: mivel Magyarországon igen korlátozott a fiskális politika mozgástere, így a munkahelymegőrző programok nagyságrendje is messze elmarad a nyugat-Európaiakétól.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője kollégájához hasonléan arra számít, hogy ősszel a munkanélküliség újra növekedésnek indul, és az utolsó negyedévben eléri a 430 ezer főt (10,3 százalékot). Az eddig végrehajtott létszámleépítéseknél a legtöbb cég azzal kalkulált, hogy 2009 második felétől újra növekedésnek indul a világ- és így a magyar gazdaság is, ezért valamivel kevesebb embertől váltak meg, mint amennyit a termelés-visszaesés indokolt volna - magyarázta Kondrát Zsolt, aki szerint ezért - kedvezőtlen világgazdasági tendenciák esetén - az év második felében újabb elbocsátási hullám is elképzelhető Magyarországon. Ez a leépítési hullám felerősítheti az ősztől kedvezőtlen szezonális hatásokat - tette hozzá. Az elemző ugyanakkor arra a tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi arányokhoz képest az állásukat elvesztők egyre nagyobb hányada válik valóban munkanélküli státuszúvá, ahelyett, hogy inaktívként könyvelnék el. Ez tovább növelheti a KSH által publikált mutaté szintjót - tette hozzá.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) júniusi gyorsjelentéséből kiderül: a nyilvántartott álláskeresők száma a hónap végén 549,4 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 2,5 százalékos (14,4 ezer fős) csökkenést mutat. Az álláskeresők száma még májusban – nyolc havi növekedést követően – fordult csökkenésbe, ez a mérséklődés folytatódott tovább júniusban. A jelentés szerint az álláskeresők számának júniusi csökkenése annak köszönhető, hogy az előző hónaphoz képest jelentősen, 22,1 százalékkal mérséklődött az új regisztráciék száma. Emellett továbbra is jelentős a nyilvántartásból történő kiáramlás, ami a szezonális hatások mellett elsősorban a közcélú munkalkalmak bővülésének tudhaté be - áll a jelentésben. Az ÁFSZ adataiból az is kiderül, hogy júniusban legnagyobb mértékben a férfi, valamint a szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresők száma csökkent. Hozzáteszik: ez megfelel a korábbi évek tapasztalatainak, hiszen a munkaerő-piacon nyáron jelentkező szezonális munkákban nagyobb arányban vesznek részt a férfiak, a közcélú munkák pedig elsősorban a szakképzettséggel nem rendelkezők számára jelentenek munkalkalmat.

Váradi Leventéné, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa az MTI-nek elmondta: a havonta közzétett munkanélküliségi gyorsjelentések adatait nem igazítják ki szezonálisan. Ő is megerősítette: nyáron az idénymunkák miatt megfigyelhető a munkanélküliség csökkenése, ősszel viszont jellemzően emelkedni kezd a mutaté. Ennek egyik oka az, hogy szeptember elejón az iskolából kikerülő új évfolyam nagy része nem helyezkedik el azonnal, így ők már munkanélkülinek számítanak. A KSH a munkaügyi adatok esetében szezonális kiigazítást utólag, a negyedévente megjelenő Statisztikai Tükörben végez. Ez egyelőre csak 2009 első negyedévére áll rendelkezésre, a második negyedévi számokat a hivatal szeptember 7-én publikálja. Váradi Leventéné elmondta ugyanakkor, hogy a tavaly ősszel kirobbant gazdasági válság miatt erősen ingadozé adatok technikailag nagyon megnehezítik a szezonális korrekciét.


(Profitline)