2026. június 06. szombat Norbert, Cintia
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
MNB Árfolyam
Szülői szabadság
A gyermeket nevelő munkavállalót megillető külön szabadságforma. (Mt. 118/B. §)
Munkaügy
Bérnyilvántartás
A munkáltató által vezetett béradatokat tartalmazó nyilvántartás. (Mt. 134–155. §)
Munkaügy
Villamos biztonság
Az elektromos áram okozta veszélyek elleni védelem rendszere. (Mvt. 23. §)
Munkaügy
2009.07.30.

A polgármester jogai, kötelezettségei, fegyelmi felelőssége

Most induló sorozatunkban áttekintjük a választott tisztségviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket


Most indulé sorozatunkban áttekintjük a választott tisztségviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket, s bemutatjuk az ezzel összefüggő önkormányzati mozgásteret.
A tisztség történtete (Pallas Nagy Lexikonában)
* 1. az 1886. XXI. t.-c. szerint a törvényhatósági joggal felruházott városoknak első tisztviselője, mint ilyen elnöke a városi tanácsnak, s a főispán akadályoztatása esetében a közgyűlésnek; hatáskörét a hivatkozott törvény részletesen szabályozza.
* 2. Az 1886. XXII. t.-c. szerint a polgármester rendezett tanácsú városokban az előljáréságnak és a tanácsnak tagja és feje, rendes fizetést kap, amely a tiszti fizetésnél, amely az adott törvényhatóságban a főszolgabirák részére van megállapítva, kisebb nem lehet. Rendes elnöke a közgyűlésnek. A polgármestert városi törvényhatóságokban a törvényhatósági közgyűlés, rendezett tanácsú városokban a képviselőtestület 6 évre választja.
* 3. Budapest székes fővárosi törvényhatóságban, amelynek élén a király által a belügyminiszter ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyülés által 6 évre választott főpolgármester áll, a polgármester a törvényhatóságnak közege, a tanácsnak elnöke, s intézkedik a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben. A polgármesteren kivül a székes fővárosban egy, legfeljebb két alpolgármester is van, akik a tanácsnak tagjai. A polgármestert és az alpolgármestereket a bizottság 6 évre, még pedig a polgármestert általános, az alpolgármestereket viszonylagos szétöbbséggel választja.
* 4. Fiume városi és kerületi törvényhatóságban, amelynek ügyeit az 1886. XXI. t.-c. rendelkezése szerint a törvény újabb rendelkezéséig a fennállé törvényes gyakorlat szerint intézik, polgármester (podesta) a képviselőtestület (rappresentanza di Fiume) elnökének a neve, akit a képviselőtestület saját tagjai közül 6 évre választ.
A második világháború után
* Magyarországon a hagyományos polgármesteri tisztséget az 1950. évi tanácstörvény törölte el és a tanácsrendszer bevezetésével az eltérő jogkörű VB-elnök tisztségével váltotta fel.
* 1990-ben a helyi önkormányzatokról szóló törvény ismét bevezette a polgármesteri tisztségét.
A polgármester jogállása ma Magyarországon
A polgármester megválasztására 1994-ig a helyi önkormányzat képviselőtestülete volt jogosult. 1994 éta a polgármester megválasztása a helyi képviselők megválasztásával egyidejűleg történik. 1994 éta a törvény lehetővé teszi azt is, hogy a polgármestert egyidejűleg országgyűlési képviselővé válasszák.
A polgármester a jegyző útján irányítja a szakapparátust, a polgármesteri hivatalt. Az állam nem utasíthatja a polgármestert, intézkedéseit csak a közigazgatási hivatal vizsgálhatja a törvényességi felügyelet keretében.
A polgármestert munkájában a helyi képviselőtestület által az ő javaslatára megválasztott egy vagy több alpolgármester segíti.
Budapesten a Fővárosi Önkormányzat élén főpolgármester áll, a kerületi önkormányzatok élén pedig polgármesterek.
A magyar választási rendszer nem zárja ki, hogy egy polgármester egyidejűleg magas párttisztséget viseljen és nem zárja ki az ismételt megválaszthatóságot sem.
A polgármester és a képviselők jogállása
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) szerint az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, a képviselő-testületet a polgármester képviseli. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választéinak az érdekeit, a polgármester munkáltatói jogait a képviselő-testület gyakorolja. Az Ötv. indoklása szerint a helyi önkormányzás zavartalanságának fenntartása, feltételeinek biztosítása a helyi képviselőtestületnek és a polgármesternek egyaránt alkotmányos kötelessége.
A polgármester
A polgármester jogállására vonatkozóan az alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény tartalmaz alapvető passzusokat.
A polgármester az önkormányzat képviselő-testületének akaratát végrehajté, a köz szolgálatában állé, de köztisztviselőnek nem minősülő személy. A polgármester képviseli a települési önkormányzat képviselő-testületét, képviseleti joga törvényen (Ötv.) alapul, így a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult.
Foglalkoztatási jogviszony
A polgármester főállásban vagy társadalmi megbízatásban láthatja el feladatait. Főállású polgármester az lehet, akit így választottak meg. A háromezernél kevesebb lakosú önkormányzatnál működő polgármester társadalmi megbízatását utébb a képviselő-testület - a polgármesterrel egyetértésben (gyakran annak kezdeményezésére) - főállásúra változtathatja.
A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosíté szolgálati időnek számít. A polgármester felett a testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, ezenkivül a képviselő-testület kizárólagos döntési jogkörrel bír a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, díjazásának, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatban.
Noha a polgármester nem minősül köztisztviselőnek, a foglalkoztatási jogviszonya tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) bizonyos passzusait alkalmazni lehet. Az önkormányzati köztisztviselői rendelet hatálya kiterjedhet polgármesterre is.
Munkaidő, szabadság
A főállású polgármester munkaideje heti 40 éra, de ennél kevesebb is lehet, ám ekkor az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell. Rendkívüli esetben a polgármester a munkaidejón felül is köteles munkét végezni a munkahelyén, illetőleg meghatározott ideig és helyen készenlétben állni a munkavégzésre. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjót a jegyző állapítja meg. A polgármestert a túlmunka idejónek megfelelő szabadidő illeti meg, a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő jár. Az előbbiek szerint jár szabadidő a heti pihenőnapon, illetve a munkaszüneti napon teljesített ügyeletért, készenlétért.
A főállású polgármester évi 25 nap alap- és 14 nap pótszabadságra jogosult. A társadalmi megbízatású polgármesternek ez nem jár. Főszabály szerint a társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjót a képviselő-testület határozza meg. A munkarenden kívül a szabadságolás kérdésében is a testület határoz. A testületnek a munkarend megállapításakor figyelemmel kell lennie arra is, hogy a polgármester máshol foglalkoztatási jogviszonyban áll.
Titoktartás
A polgármester szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni feladatait, valamint köteles megtartani az állami és szolgálati titkot. A polgármester illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájókoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgárok számára hátrányos, illetve jogellenesen előnyös következményekkel járna.
Jogviták
A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származé igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A jogviszony megszüntetésével, összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszélítással, fegyelmi és kártérítési határozattal, fizetési felszélítással kapcsolatos ügyekben a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani keresetet. Egyéb esetekben a polgármester az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
Javadalmazás
A testület az alakulé ülésen határozatban állapítja meg a polgármester illetményét vagy a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját. A törvény szerint a polgármesteri illetmény - a település lélekszámától függően - a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri fizetés 35-100 százaléka között szabhaté meg, a feladatok nagysága, összetettsége alapján. Az országgyűlési képviselőséget is elláté főállású polgármester részére a megállapított illetmény fele jár. Noha a polgármester és az alpolgármester települési képviselőnek minősülnek, a képviselők részére megállapított tiszteletdíjra nem jogosultak, a természetbeni juttatásokat azonban megkaphatják.
A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri fizetés 10-35 százaléka között állapítható meg.
A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével - bármikor növelheti a polgármester illetményét, tiszteletdíját a javadalmazás megállapítására vonatkozó szabályok szerint. Az illetményhez kapcsolédé - a munkáltatót terhelő - járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.
Költségtérítés
A polgármester kérheti a ténylegesen felmerült kiadásainak megtérítését. A költségtérítés olyan kiadás megtérítésére szolgál, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a polgármesternél szükségesen és indokoltan merült fel. Az egyéb szükséges költségek megtérítésére a polgármester csak akkor tarthat igényt, ha ezekhez a testület előzetesen hozzájárult. Ilyen költség lehet például a saját gépjármű használata utáni benzinköltség-térítés, a nem kötelező tanfolyamon valé részvétellel kapcsolatos kiadások vagy a telefondíj meghatározott részének megtérítése.
A polgármester részére járó költségtérítési átalány megállapításáról nem a képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben, hanem képviselő-testületi határozatban kell dönteni.
Pétlékok
A Ktv.-ben meghatározottak alapján a polgármester illetménypótlékra jogosult [Ktv. 47. § (1)]. Az illetménypótlék mértékét a törvény az illetményalap bizonyos százalékában határozza meg.
A polgármester a Ktv.-ben előírt médon gépjármű-vezetési pótlékra is jogosult. A pótlék megállapításának feltételei közé tartozik, hogy a polgármester rendszeresen vezesse a hivatali autét, s emiatt ne kelljen külön sofőrt foglalkoztatni. A pótlék mértéke az illetményalap 13 százaléka.
Saját gépjármű hivatali célra valé használatáért nem jár ugyan gépjármű-vezetési pótlék, de az ilyen használatért járó költségtérítést a 92/1997. (VI. 4.) Korm. rendelettel médosított 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerint lehet és kell elszámolni.
A polgármester idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha a nemzetközi kapcsolattartáshoz idegen nyelvet kell beszélnie. Fontos szabály, hogy az idegennyelv-tudási pótlék az illetmény része, ezért - annak összegét - a 13. havi illetmény kifizetésekor szintén figyelembe kell venni.
Egyéb juttatások
A polgármester minden naptári évben - különjuttatásként - a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi illetményére jogosult. Ezt az összeget legkésőbb a tárgyévet követő első hónap 15-éig kell kifizetni. A főállású polgármester jogosult a köztisztviselők jubileumi jutalmára és napidíjára is.
A tisztség megszűnése
A tisztség megszűnésének leggyakoribb esete, amikor a helyi önkormányzati képviselő-testület megbízatásának lejártát követően vagy az új község alakulásakor új polgármestert választanak. Ilyenkor a leköszönő polgármestert háromhavi illetményének megfelelő összeg illeti meg, feltéve hogy nem országgyűlési képviselő, s nem választják újra, s nem lesz alpolgármester sem a következő ciklusban. A képviselő-testület további háromhavi illetményéig terjedő összeget adhat a leköszönő polgármesternek.
Az új polgármester megválasztásával megszűnik a polgármesteri tisztség akkor is, ha az Országgyűlés vagy maga a testület feloszlatja a helyi önkormányzat képviselő-testületét. Megszűnik a tisztség továbbá a polgármester halálával, a tisztségről valé lemondásával. A törvény erejónél fogva megszűnik a polgármesteri megbízatás, ha a képviselő-testület kimondja a tisztség összeférhetetlenségét. Megszűnik a tisztség akkor is, ha - sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt - jogerős bírósági ítólet születik a polgármester jogi felelősségéről, vagy ha tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt büntetőbíróság jogerősen elítéli a polgármestert. Megszűnik a polgármesterség a választéjog elvesztésével, valamint akkor is, ha a polgármester a képviselő-testület előtt megtagadja az eskütételt.
Fegyelmi felelősség
Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha vétkesen megszegi a tisztségéből, illetőleg a foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét. A polgármesterrel szemben kiszabhaté fegyelmi büntetés a megrovás, meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, vagy illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20 százalékos csökkentése. Az anyagi hátrányt jelentő szankcié egy évnél hoszszabb időszakra nem vonatkozhat. A testület megrovást fegyelmi eljárós lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítólése egyszerű és a polgármester elismeri a kötelezettségszegést.
Fegyelmi eljárós
A polgármester ellen csak a képviselő-testület rendelheti el a fegyelmi eljáróst. A fegyelmi eljárós kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője is jogosult. Nem lehet fegyelmi eljáróst indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése éta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése éta három év eltelt.
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szerint fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetve foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A polgármesterrel szemben kiszabhaté fegyelmi büntetés lehet megrovás, meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20 százalékkal történő csökkentése.
A polgármester ellen a fegyelmi eljáróst a képviselő-testület rendeli el, a képviselő-testület tagjának, bizottságának vagy a közigazgatási hivatalnak a kezdeményezésére. A fegyelmi eljárós során vizsgálatot kell tartani, erre a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgálóbizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.
A vizsgálóbizottságnak a megbízását követő 30 napon belül le kell folytatnia a vizsgálatot, ennek keretében meg kell hallgatnia a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését és a vizsgálóbizottság elnöke a jelentés elkészítését követő 15 napon belüli időpontra - a jelentés egyidejű megküldésével - összehívja a képviselő-testület ülését, amelyen érdemben döntenek a polgármester fegyelmi ügyében.
A törvény szerint a polgármester foglalkoztatási jogviszonyát a fegyelmi eljárós ideje alatt fel lehet függeszteni. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester 8 napon belül eljáróst kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál, a bíróság pedig 8 napon belül dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bírósági határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik: szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni, gondatlan károkozás esetén egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejóig felel.
A fegyelminél súlyosabb szankcié a polgármesteri tisztség megszüntetése. Az Ötv. szerint a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valéságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel, vagyis a megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazatával hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
A törvény nem definiálja a sorozatos törvénysértő tevékenység, mulasztás fogalmát, a Legfelsőbb Bíréság gyakorlata azonban iránymutaté. Egyik ítóletében a Legfelsőbb Bíréság elvi éllel mutatott rá arra, hogy az önkormányzati jogok védelme érdekében a bíróságnak meg kell szüntetnie az olyan polgármester tisztségét, aki az önkormányzati feladat- és hatásköröket elláté képviselő-testület határozataival szembehelyezkedve végzi tevékenységét, és nem képes a testülettel együttműködni. Ez olyan sorozatos törvénysértés, mulasztás, amely megalapozza a tisztség megszüntetését.Az Ötv. szerint a képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakulé üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselőtestület feloszlása nem mondhaté ki a választást követő 6 hónapon belül, illetve az általános önkormányzati választásokat megelőző év októberétől.
Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárós indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a polgármester felelősségét, a három hónapos határidőt az eljárós befejezéséről szóló jogerős határozat közigazgatási szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt az eljárós jogerős befejezésétől kell számítani. Külföldön elkövetett kötelezettségszegésnél a határidőket a belföldre valé visszaérkezéstől kell számítani. A fegyelmi eljárós során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testületnek az eljárós megindításától számított három munkanapon belül írásban 3 tagú vizsgáló bizottságot kell kijelölnie. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot közvetlenül a képviselő-testület folytatja le.
A fegyelmi tárgyaláson a vizsgálóbizottság képviseli a testületet, a polgármester jogi képviselőt is igénybe vehet. A fegyelmi eljárós lefolytatásával összefüggő költségeket az önkormányzat viseli. Ha azonban a polgármester köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárósi cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit, ha az eljárósban jogerősen megállapították a fegyelmi felelősségét. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljáróst, ha annak tartama alatt a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony megszűnik.
A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad, ha azonban a polgármester a kereset benyújtására nyitva állé határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt megszünteti a közszolgálati jogviszonyát, a határozat azonnal végrehajthatévá válik.
Felfüggesztés
A bizottság javaslatára a testület legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig felfüggesztheti állásából a fegyelmi eljárós alá vont polgármestert, ha jelenléte gátolná a tényállás tisztázását, vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől valé távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár. Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50 százalékét a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondé fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a hivatalvesztést kimondé határozat vált jogerőssé.
Kártérítési felelősség
A polgármester anyagi felelősséggel tartozik a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért. Szándékos károkozásnál a teljes kárt köteles megtéríteni, míg gondatlan károkozásnál egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejóig felel. Háromhavi illetménye, illetve tiszteletdíja erejóig felelős a polgármester, ha a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével vagy az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, hiányos teljesítésével, illetve hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozta a kárt. Ugyanígy felel, ha a kár olyan, jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a polgármester figyelmét.
A kártérítési felelősség megállapítására a fegyelmi eljárósra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az eljárós megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A polgármester esküjónek és fogadalmának szövege:
"Én, (a polgármester neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye/település/kerület) fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!" (Melléklet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényhez)


Hirdetés
Hirdetés
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →