A nyári munkét vállalé fiatal munkavállalók általában fokozottabban vannak kitéve a munkáltatói „önkénynek”. Ezért mindenképpen évatosnak kell lennie a fiatalnak, amennyiben önálléan akar munkét vállalni (ilyenkor célszerű az önálléság ellenére is kikérni a szülő véleményét).

Az iskolaszövetkezeten, diákszövetkezeten keresztüli munkavégzés megfelelő biztonságot nyújt a fiatalnak arra, hogy az elvégzett munkáért járó munkabért meg is kapja. Ezek a szövetkezetek általában csak nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező diákokat (középiskolás, egyetemista, főiskolás) foglalkoztatnak. A komolyabb iskolaszövetkezetek, ahol betartják a jogszabályokat, szigorúan elkérik az iskolalátogatási igazolást is.

A munkaszerződés

A nyári szünidő alatti munkavégzésnek többféle legális formája is van, de a legbiztonságosabb természetesen a munkaszerződéssel végzett munka.

A munkaszerződés kapcsán a következő lényeges szempontokat kell figyelembe venni:
- A munkaszerződést írásba kell foglalni, még a munkavégzés megkezdése előtt.
- A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Ha a munkáltató nem foglalná írásba a munkaszerződést, akkor a szerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, de csak a munkába lépést követő 30 napon belül (természetesen írásba foglalt munkaszerződés nélkül nehéz bizonyítani, hogy milyen munkára, milyen munkabér mellett állapodtak meg).
- A munkaviszony kezdete általában a munkába lépés napja, amelyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában pedig a munkába lépés napja a munkaszerződés megkötését követő nap.
- A munkaszerződésben meg kell határozni a személyi alapbért, a munkakört, illetve a munkavégzés helyét. Ugyancsak meg kell jelölni a munkáltató pontos megnevezését, címét, a munkavállaló nevét és lakcímét, valamint egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat (pl. a munkáltató adószámát, hogy később ellenőrizni lehessen, hogy a munkáltató bejelentette-e, hogy a munkavállalót valóban munkaviszonyban alkalmazza).
- A munkáltatónak a munkaviszonyt már a munkavállaló munkába lépéséig be kell jelenteni az APEH részére is. Ezzel a munkavállaló, még ha rövid ideig tart is a munkavégzés önállé társadalombiztosításra szerez jogot, és később, amikor majd nyugdíjba vonul, ezen időszak is szolgálati időnek számít (ami a jelenlegi jogi szabályozás szerint a majdani nyugdíj összegére is kihatással van).
- Mindig meg kell jelölni, hogy ki a "munkáltatói jogok gyakorléja" (ki a „főnök”, kitől kapja az utasításokat).
A munkaszerződésben nem kötelező azokat a juttatásokat feltüntetni, amelyek a munka díjazásába beleszámítanak (pl. étkezési hozzájárulás, utazási költség-hozzájárulás, munkaruha-juttatás), viszont utalni kell rá, hogy esetleg kollektív szerződésben, vagy munkáltató utasításban hol találhaték ezek a szabályok. A munkaszerződés megkötésekor át kell adni a személyi igazolványt, az iskolalátogatási igazolást, a TAJ számot tartalmazé igazolványt, adókártyát. Ha a munkavállaló még nem töltötte be a 16. életévét, akkor a törvényes képviselő írásbeli engedélyét is. Megadhatja a munkavállaló a bankszámlaszámát is, amennyiben a munkáltatónál átutalással történik a fizetés (ez azonban – főként az ilyen rövid ideig tartó munkák esetében - nem kötelező). Fontos tudni, hogy személyi igazolványt minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár kap,
- TAJ-száma minden magyar állampolgárnak van,
- az adóazonosíté jelet az APEH-től kell kérni (az APEH sok településen működtet ügyfélszolgálati irodát, de kisebb településeken a helyi önkormányzat segít az ügyintézésben),
- bankszámla minden banknál nyithaté,
- a munkaszerződés megkötésével tehát létrejön a munkaviszony, amely alatt a munkáltató köteles betartani egyrészt az általános munkajogi szabályokat, másrészt pedig a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges munkajogi és munkavédelmi szabályokat is, amelyeket vagy egyéb jogszabályok tartalmaznak, vagy a munkáltatónál érvényes munkavédelmi szabályzat,
- a munkavédelmi szabályokról a fiatalkorú munkavállaló részére tájókoztatást kell adni.

Legális és munkaviszonyt eredményező lehetőség az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás. Ehhez ki kell váltani a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségénél az ún. alkalmi munkavállalói könyvet (ingyenesen kiválthaté) ezzel ugyanazt a biztosítást kapja a munkavállaló, mint a "rendes" vagyis munkaszerződéssel munkaviszonyban állék. Alkalmi munkavállalói könyvvel különböző ideig lehet dolgozni, egy adott munkáltatónál egymást követően öt napot, de egy hónapban maximum 15 napot, illetve az egy éven belüli munkanapok száma a 90 napot nem haladhatja meg.
Az is megengedett, hogy egy éven belül több munkáltatónál vállaljon valaki alkalmi munkákat, ebben az esetben, egy naptári évben legfeljebb 120 napot lehet vállalni.
Az AM könyvvel valé munkavégzés ideje legális munkaviszonyban töltött időnek számít, a munkáért kapott munkabért, a munkakört és a munkavégzés napját a könyvben fel kell tüntetni, a feleknek aláírni, tehát - minden legális.
Az egyszerűbb adminisztrácié mellett a munkáltatót csak az a kötelezettség terheli, hogy ún. közteherjegyet váltson, a munkavégzés kezdetén az AM könyv kitöltse és a közteherjegyet beragassza(ezzel igazolja az elvégzett munkét).
Fontos tudni, hogy az AM könyv rovatait még a munkavégzés megkezdése előtt ki kell tölteni, majd a könyvet a munkavállalónak a munkavégzés idejón is magánál kell tartania!

A nyári munkét végző diákok esetében leggyakoribb probléma a munkaszerződés nélküli munkavégzés. Sok munkáltató, bízva abban, hogy „megússza” munkaügyi ellenőrzés nélkül, szívesen foglalkoztatja a fiatalokat munkaszerződés nélkül, hiszen ebben az esetben nem kell megfizetni a munkabér utáni adót, járulékokat.
Írásba foglalt munkaszerződés nélkül azonban nincs semmiféle garancia arra, hogy a munkavállaló a hónap végén ténylegesen meg is kapja a munkabért, illetve hogy esélye legyen egy esetleges munkaügyi perben.

A munkaviszonyból származé igények érvényesítése

Amennyiben a munkáltató a munkavégzés során nem tartja be a munkavállalókkal szemben a jogszabály szerinti kötelezettségeit, természetesen munkaügyi bírósághoz lehet fordulni (e perek azonban éhatatlanul hosszabb ideig eltartanak és a fiatalkorú általában nem rendelkezik olyan jártassággal, hogy érdekeit megfelelően érvényesíteni tudja).
Ugyancsak lehetőség nyílik rá és gyorsabb jogorvoslást is jelenthet, ha bejelentést tesz az illetékes munkaügyi felügyelőséghez. A munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentés esetén felügyelőink helyszíni ellenőrzést tartanak, és szabálytalanság megállapítása esetén kötelezhetik a munkáltatót a szabálytalanság megszüntetésére és ilyenkor többnyire munkaügyi bírság megfizetésére is.
A munkabért fiatalkorúak esetében is az általános szabályok szerint terhelik a levonások, tehát személyi jövedelemadó-előleget, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot vonnak le.
Fiatal munkavállalók külföldön az adott ország szabályai szerint vállalhat munkét. Ezek a szabályok országonként eltérőek lehetnek. Az Európai Unión belül külön irányelv szabályozza a fiatalkorú munkavállalók védelmét, ezért az Unió országaiban jelentős eltérések nincsenek.

Végezetül ki kell emelni, hogy a magyar foglalkoztatási gyakorlatban nem igazán elterjedt az egy – két hónapos nyári diákmunka ideje alatt a munkavállaló által „kitermelt” és őt megillető szabadság kiadása, de a megváltása sem. A szabadság kérdésére azért is hívjuk fel elsősorban a fiatal munkavállalók figyelmét, mert arra a kettő, vagy négy napra járó összeg, ami a ki nem adott szabadságok ellenértékeként illeti meg őket még a napi minimálbér (3.290.-Ft) alkalmazása esetén is olyan jövedelem, amit egyetlen diák sem hagyhat a munkáltatója zsebében.



(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)