Ultraibolya sugárzás

A Napból érkező természetes ultraibolya sugárzásban három tartományt különítenek el: UVA-, UVB-, és UVC tartományt.

Az UV-A sugárzás, hullámhossza közel van a már szemmel is láthaté kék fény hullámhosszához. Ez a fény jótékony hatást fejt ki a szervezetre, elősegíti a csontképződést és a pigment képződést (barnulást). Hiánya az angolkérnak nevezett csontfejlődési rendellenességet okozza.

A természetes napfényből származé UVB hullámokat normális körülmények között elnyeli a Föld 18-25 km magasságban lévő ézonrétege. Ez a védő szerepet játszé ézon réteg azonban a korábban igen elterjedten alkalmazott spray-k hajtégázaként, légkondicionálék és hűtőgépek hűtőfolyadókaként alkalmazott, klért tartalmazé vegyületek, a freonok hatására jelentős mértékben elvékonyodott. (E tekintetben az egyik legérintettebb földrész Ausztrália, Magyarország felett nincs ézonlyuk).

A Napból érkező UVC fényt teljesen elnyeli a földi légkör, ezért azzal csak az űrbe kilépő emberek és eszközök védelmének tervezésekor kell számolni.

Az UV - sugárzás erősségét Eurépában (és gyakorlatilag az egész világon) egységesen használt úgynevezett UV-index egységekben adják meg. Az Egészségügyi Világszervezet az UV Indexet 0 és 11+ közötti tartományban kategorizálta. Minden UV index besorolhaté egy sugárzási veszély kategériába és színkédba. Az alacsonyabb UV index, illetve az alacsonyabb sugárzási kategéria kevésbé káros a bőrre, míg a magasabb UV index és kategéria károsabb hatást jelenthet a szervezetre.

Azt, hogy a kritikus értékek mikor fordulnak elő, csak folyamatos mérésekkel lehet kimutatni. A munkáltatók ilyen mérésekre nem kötelezhetők, ilyen méréseket végezni nem tudnak.

A mérési nehézség miatt és az expozíció eseti jellege miatt erőteljes az a mozgalom (hazai és nemzetközi) amelyik a meteorolégiai szolgálatok által kiadott ún. UV riasztás elrendelésével és figyelemfelkeltéssel kívánja felhívni a figyelmet ezen időpontokra és a szabadban valé tartózkodás ártalmasságára.

Ezeket az időpontokat (lényegében UV index feltüntetésével készült térképeket) a meteorolégiai előrejelzésekkel foglalkozó külföldi, és hazai honlapokon lehet elérni.

Az UV sugárzás előrejelzés, valamint a ténylegesen mért értékek a nyári hónapokban megtalálhaték a www.met.hu és a www.napsugarzas.hu honlapokon.

Az Országos Meteorolégia Szolgálat (OMSz) tájókoztatója szerint az UV index Magyarországon elméletileg 0-tól 10-ig vehet föl értékeket, de a 10-es már nagyon extrém eset, nem is volt még rá példa. Az elmúlt évben a riasztást 7,5-s, nagyon erős értéknél adta ki az OMSZ. A korábbi évek tapasztalatai szerint a május 1. és szeptember 30. közötti napok tíz százalékában fordult elő, hogy 7, 5 felett volt az UV index érték.

Természetes UV sugárzás sajátosságai

Az ézonréteg elvékonyodása miatt meggyengült a Föld védelme. A szakirodalom egységes abban a tekintetben, hogy az ézonréteg elvékonyodása miatt a földet elérő erős UVA és UVB sugárzás ártalmas is lehet.

Ez azonban időben (évszak, hónap, nap, napszak), térben (földrész, ország, országon belül város) nem egységesen fellépő, állandéan haté káros jelenség (expozíció).

A föld különböző szélességi fokain is jelentős eltérés van a sugárzás intenzitásában. Minél közelebb megyünk az egyenlítőhöz annál erősebb az ultraibolya sugárzás. Legintenzívebb az UV dézis az egyenlítő mentén.

Az ultraibolya sugarak mennyisége és ereje a mérsékelt égövben évszaktól függő, Közép-Eurépában június közepén a legerősebb az UV sugárzás.

Napszakok szerint is változik a napfény és UV sugárzás erőssége. A 11-15 éra közötti időszak tekinthető kritikusnak, ezen belül délben a legerősebb az UV sugarak ereje, amikor a napsugarak beesési szöge csaknem merőleges.

Fontos megjegyeznünk, hogy a nyári időszámítés alatt Európa nagy részén a nap 13 érakor delel.

A tengerszint feletti magasság növekedésével is növekszik a napsugárzás káros hatása.

A környezet talaj és domborzati viszonyai jelentősen médosíthatják a napsugárzás veszélyességét.

Az UV sugárzás egy részét a Föld elnyeli, a másik részét visszaveri a levegőbe. A visszatükröződő UV sugárzás mértéke függ a földfelszín fajtájától. A legtermészetesebb felületek, mint a fű, a föld a beeső UV sugárzásnak kevesebb, mint 10 százalékét verik vissza. (A friss hé 80 százalékig is visszaveri a fényt.). A homokról visszatükröződő fény 25 százalékkal emeli az UV sugárzás mértékét. A sziklafalakról, a házak oldalairól, a betonról is hasonlé mértékű visszaverődéssel számolhatunk. Mivel a levegőben lévő láthatatlan részecskék, porszemek szétszérják az ultraibolya sugarakat, észrevétlenül is, jelentős mennyiségű visszatükröződő sugárzás érhet bennünket még akkor is, ha árnyékban tartózkodunk.
A víz, tükröző felületek (fém, üveg) a révetődő fényt akár 90-100 százalékban is visszaverheti, így a sugárzás ereje az eredetinek akár a kétszeresére is növekedhet. Számolni kell azzal, hogy az üveg sem véd meg bennünket teljesen a napsugárzás káros hatásaitól. Az üveg vastagságtól függően az UV fény egy részét átengedi. A házak, verandák ponyvatetői is csak a napsugárzás 40 százalékét tudják kivédeni.

Az UV sugárzás káros hatásai

Az UVA sugárzás felelős a bőr barnulásáért, de tartós hatása a bőr korai elöregedésében is szerepet játszik. Akár egyszeri, erős UVB behatásra a bőr hélyagos leégése következhet be. Mindezen már régéta ismert hatásaik mellett, az utébbi években figyeltek fel arra, hogy az erős napon történő rendszeres tartózkodás (napozás okán vagy foglalkozásszerűen) szerepet játszhat bizonyos bőrdaganatok kialakulásában is. Ennek kialakulásában az ismétlődő UV sugárzással járó expozíció kumulatív jellege („a bőr nem felejt") igen fontos szerepet játszik. Minél többször, és többet tölt az egyén UV sugárzással járó időszakokban a napon - függetlenül attól, hogy az a foglalkozásával vagy attól függetlenül történik - annál nagyobb a bőrrák kockázata.

Az azonban nem különíthető el, hogy az egyén az ártalmas „dézist" milyen mértékben szenvedte el a munkájával és/vagy egyéb szabadban végzett tartózkodása folytán.

A bőr károsodása mellett említést érdemel a szemkárosodás lehetősége is: ha a szemet rendszeresen éri napfény, akkor szemkárosodások is kialakulhatnak, pl. károsodik a kötőhártya, a szaruhártya, a retina (látéhártya), továbbá a szervezet védekező képességében szerepet játszé immunrendszerre is kedvezőtlen hatást - ún. immundepresszív hatást - gyakorol. (csökkenti a szervezet védekező képességét).

A bőrkárosodás bekövetkezése egyéni különbségeket is mutat: függ a bőr típusától, az egyéni érzékenységtől, étkezési szokásoktól, gyégyszerektől, a munka közben esetlegesen használt fotoszenzibilizálé anyagok jelenlététől stb. egyaránt.

A fenti, az egészségre fokozottan ártalmas UV sugárzással csak bizonyos UV index értékek előfordulásakor kell számolni.

Az UV sugárzással kapcsolatos kockázatok csökkentésének lehetőségei - munkavégzés során

A megelőzés leghatékonyabb médja, hogy ne tartózkodjunk a magas UV-index értékű napokon, napszakokon szabadban, napon.

Az UV sugárzás okozta egészségkárosíté kockázatok csökkentése,- munkét végzők esetében is, -, a kritikus UV sugárzással járó időszakra koncentrálva, - csakis „kombinált" jellegű lehet:

a) munkaszervezési intézkedések;

- a napon történő munkavégzés időtartamának csökkentése, esetleg mellőzése a magasabb UV index értékeknél;

- figyelni kell az előrejelzéseket, és magas UV index esetén ajánlott a munka korai megkezdése és a 11-15 éra közötti időszakban valé szüneteltetése, majd ezt követően történő folytatása - ahol ez megoldható.

b) a munkaterület árnyékolása a munka árnyékban történő végzése;

- ahol lehetséges a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell (pl. sátor, ponyva használatával). Az indirekt UV sugárzás ellen - ahol pl. fém, üveg stb. felületekről visszaverődő sugárzás is előfordulhat, egyéb intézkedés (visszaverődő felületek kiiktatás) is szükséges lehet.

- gondoskodni kell - amennyire csak lehetséges - a dolgozók cseréjóről: a munkét úgy kell megszervezni, hogy ne mindig ugyanaz a személy dolgozzon a tűző napon, zárt téren is történjen munkavégzés a kritikus napszakban.

- UV sugárzás ellen védő bevonattal ellátott ablak alkalmazása a munkagépeken, darufülkéken, stb.

- Az UV sugárzással egyidejűleg fellépő meleg, terhelő klímaterheléssel összefüggésben elrendelt munkaközi szünetek eltöltése fedett, zárt, vagy ha ez nem áll rendelkezésre árnyékolt szabadtéri helyen történjen.

- UV elleni védekezésre figyelmeztető jelzésekkel a munkavállalók figyelmének felhívása (pl. zárt öltözék, sapka, kalap viselésére).

c) védő öltözék, fejvédő használata még az alacsonyabb UV index értékkel járó napokon is kiegészítésképpen az UV sugárzás ellen;

A szabadban, nyári melegben fizikai munkét végzők hőháztartását a magas külső hőmérséklet jelentősen megterheli. A keringési rendszer, a sé-vízháztartás igénybevételét tovább fokozhatja, ha a nyári meleg napokon a szabadban dolgozóknak az egész testfelülelet takaré öltözékben kell dolgozniuk az UV sugárzás elleni védelem okán.

Ezért az UV sugárzás elleni védelem céljára szolgáló védőöltözék, vagy munkaruházat megválasztása nagy körültekintést igényel, hiszen egyidejűleg több követelményt is ki kellene elégítenie az öltözéknek: pl. ne akadályozza a mozgásban a dolgozót, ne okozzon balesetveszélyt, ne okozzon diszkomfort érzést azáltal, hogy rosszul szellőzik, nem nedvszívé anyagból készült, és nem utolsó sorban egyszersmind az UV sugárzás ellen is védjen.

Ideális lenne, hogy a ruházat alapanyaga magas védő faktorú (Sun Protective Factor, SPF) legyen.

A fejvédők anyagának megválasztásakor is mérlegelni kell a már elmondottakat.

Célszerű viselet az igen széles karimájú kalap, amely árnyékolja az arcot, nyakat, füleket és fejet, vagy a légiés stílusú, széles napellenzős kalapok, tarkévédelemmel (légiés kivitel).

Az UV sugárzás elleni védelem céljára szolgáló fejvédők alkalmazásának korlátot szabhat azonban a változé szabadtéri körülmények mellett történő munka jellege, az ezzel összefüggő balesetvédelmi szempontok érvényesítése. Erre minden esetben gondolni kell, és egyedi mérlegelést igényel a biztonságos munkavégzés érdekében.

d) Szemvédelem ;

Pusztán az ellenzős sapka viselése is már felére csökkentheti az expozíciót.

A kereskedelmi forgalomban kaphaté napszemüvegek munka közbeni használata veszélyes munkák közben - nem ajánlott.

Ideális lenne az arc formáját szorosan követő, széles kivitelben készült, igazolhatéan a természetes sugárzásból származé, UVA és UVB sugárzás elleni magas fokú védelmet biztosíté napszemüveg használata, lehetőleg olyan, amelyik fejvédelem mellett is használhaté.

e) UV ellen védő kenőcs, naptej használata;

Védőkenőcs (napolaj) - amely a dolgozók számára egyéni védőeszközeként juttatandé - ebben az értelemben nincs is forgalomban.

Szabadtéri munkavégzéssel járó munkakörülmények mellett a naptejek alkalmazása ellen több érv szél, mint mellette.

f) Képzés-munkavállalók tudatosságának javítása;

Alapvető fontosságú a munkavállalók felvilágosítása:

- az UV sugárzással kapcsolatos lehetséges egészség károsíté hatásokról,

- a fokozott expozíció korai jeleiről, tüneteiről,

- a helyes magatartásról,

- a bőr elváltozásainak figyeléséről, és pigment foltok jelentkezésekor orvoshoz fordulás fontosságáról,

- javasolt a felvilágosításba a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása.
(OMMF)