2009.07.15.
Vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések
A vezető állású dolgozókra a Munka Törvénykönyve eltérő szabályokat állapít meg
Ki minősül vezetőnek?
Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese (a továbbiakban: vezető).
A tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorlé szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében – a munkavállaló tájókoztatása mellett - előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősül.
Előnyök
Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese (a továbbiakban: vezető).
A tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorlé szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében – a munkavállaló tájókoztatása mellett - előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősül.
A vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét - a munkaszerződésben foglaltak szerint - maga állapítja meg.
A vezetővel létesített határozott idejű munkaviszony időtartama az általános szabályokkal szemben az öt évet is meghaladhatja.
Hátrányok
Hátrányok
A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki. A vezető munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését a munkáltató – az általános szabályokkal szemben – nem köteles indokolni, és nem kell felmondási időt sem biztosítani. vezető munkaviszonya rendes felmondással a betegszabadsága, táppénze stb. alatt is megszüntethető.
Rendkívűli felmondás
Rendkívűli felmondás
A vezetővel szemben a rendkívüli felmondás joga az általános szabályokkal szemben a felmondés alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig - gyakorolhaté.
Felszámolás, csődeljárós
Felszámolás, csődeljárós
Ha a munkáltató a vezető munkaviszonyát csőd- vagy felszámolási eljárós során szünteti meg, a munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb hat havi átlagkeresetet köteles előre megfizetni. A vezető részére ezt meghaladóan járó díjazés a csőd- vagy felszámolási eljárós megszűnésekor, illetőleg a felszámolási zárómérleg, vagy a záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé.
További munkaviszony tilalma
További munkaviszony tilalma
A vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Munkaszerződés eltérő kikötése hiányában nem vonatkozik e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatéi, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.
A vezető
a) nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságban valé részvényszerzés kivételével - a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé más gazdálkodé szervezetben,
b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozé ügyleteket, továbbá
c) köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozéja [Mt. 139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
Ezektől a szabályoktól el lehet térni.
Kártérítési felelősség
A vezető
a) nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságban valé részvényszerzés kivételével - a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé más gazdálkodé szervezetben,
b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozé ügyleteket, továbbá
c) köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozéja [Mt. 139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
Ezektől a szabályoktól el lehet térni.
Kártérítési felelősség
Ha a vezető e tilalmakat megszegi, a munkáltató
a) kártérítést követelhet, vagy
b) kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy
c) a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze.
A munkáltató e kártérítési igényét attól az időponttól számított három hónapon - de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven - belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorléja a vezető a tilalomba ütköző eljárósáról tudomást szerzett.
A munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozéja [139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
A vezetőt a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért (147-149. §) ellenérték nem illeti meg.
a) kártérítést követelhet, vagy
b) kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy
c) a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze.
A munkáltató e kártérítési igényét attól az időponttól számított három hónapon - de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven - belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorléja a vezető a tilalomba ütköző eljárósáról tudomást szerzett.
A munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozéja [139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlé tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban állé gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
A vezetőt a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért (147-149. §) ellenérték nem illeti meg.
A vezető a vezetői tevékenységének keretében, illetve az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével okozott károkért a polgári jog szabályai szerint - tehát a magánvagyonával is felel.
Gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.
Gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.
A vezető, ha munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, - az általános szabályoktól eltérően tizenkét havi átlagkeresetével felel.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →