2009.07.14.
A fekete foglalkoztatás melegágya
A magas foglalkoztatási költségek csökkentésének lehetőségét látják a munkaerő-kölcsönzésben
A magyarországi cégek elsősorban a magas foglalkoztatási költségek csökkentésének lehetőségét látják a munkaerő-kölcsönzésben, holott ez legálisan kivitelezhetetlen. Emiatt hazánkban a munkaerő-kölcsönzés egy sajátos, torz változata alakult ki. Miközben az alapvető cél, vagyis a munkaerő-gazdálkodás rugalmasságának megteremtése, teljesen háttérbe szorult az "olcséság" mögött.
A munkaerő-kölcsönzés rendkívül rugalmas munkaerő gazdálkodást tesz lehetővé, hiszen gyorsan, célirányosan - ugyanakkor legálisan betölthető a hirtelen támadt, rövid távú munkaerő-hiány. Magyarországon a tervgazdálkodással működő szocializmus hosszú éveiben ismeretlen volt ez a jelenség, a rendszerváltás után azonban a magyar cégek is egyre élesedő versenyben találták magukat. A 2001-es jogi szabályozásnak, amely megteremtette az alapvető jogi kereteket a munkaerő kölcsönbe adásának, eleinte vegyes fogadtatásban volt része. A hazánkba betelepülő multinacionális cégek számára ez a foglalkoztatási forma már ismert volt és örömmel éltek a lehetőséggel - míg a magyar vállalkozások, akárcsak a munkavállalók gyanakodva tekintettek rá.
2001 éta sorra születtek a főként korlátozé szabályozások igyekeztek betömni a réseket, amelyek visszaélésekre adtak lehetőséget vagy a munkavállalók érdekeit sérthették. A 2006. januári törvények még jobban igyekeznek védeni a munkavállalói érdekeket, de a Munkaügyi Főfelügyelőség ennek ellenére a legtöbb szabálytalanságot még mindig a munkaerő kölcsönzés keretein belüli foglalkoztatással összefüggésben találja. Történik mindez amiatt, hogy a magyarországi cégek elsősorban a magas foglalkoztatási költségek csökkentésének lehetőségét látják a munkaerő-kölcsönzésben, holott ez legálisan kivitelezhetetlen. Emiatt Magyarországon - mondhatjuk nyugodtan - a munkaerő-kölcsönzés egy sajátos, torz változata alakult ki. Az alapvető cél, a munkaerő-gazdálkodás rugalmasságának megteremtése, teljesen háttérbe szorult az "olcséság" mögött. Pedig mindenki számára nyilvánvalé, hogy a saját állományú munkavállalók foglalkoztatási költségeinél nem lehet olcsébb - a munkavállalói érdekek csorbulása nélkül - egy olyan szerződéses forma, ahol egy harmadik profitorientált fél is közbeékelődik.
A munkaerő-kölcsönzés rendkívül rugalmas munkaerő gazdálkodást tesz lehetővé, hiszen gyorsan, célirányosan - ugyanakkor legálisan betölthető a hirtelen támadt, rövid távú munkaerő-hiány. Magyarországon a tervgazdálkodással működő szocializmus hosszú éveiben ismeretlen volt ez a jelenség, a rendszerváltás után azonban a magyar cégek is egyre élesedő versenyben találták magukat. A 2001-es jogi szabályozásnak, amely megteremtette az alapvető jogi kereteket a munkaerő kölcsönbe adásának, eleinte vegyes fogadtatásban volt része. A hazánkba betelepülő multinacionális cégek számára ez a foglalkoztatási forma már ismert volt és örömmel éltek a lehetőséggel - míg a magyar vállalkozások, akárcsak a munkavállalók gyanakodva tekintettek rá.
Az olyan korlátozások, mint például az azonos munkakörben foglalkoztatott kölcsönzött és saját állományú munkavállaló azonos béren valé foglalkoztatása, azt a célt szolgálják, hogy egyensúlyt teremtsenek a munkáltatói és munkavállalói oldal érdekei közt. A kölcsönbe vevő a munkaerő-kölcsönzést egy egyszerű beszállítéi költségnek tekinti, és úgy is jár el, mint minden más beszállíté esetében: igyekszik lefelé nyomni az árakat. A kölcsönbe adó cégek pedig a lenyomott kölcsönzési díjaikat úgy igyekeznek kompenzálni, hogy hosszú távú kölcsönbeadásra törekednek. Vagyis nem a néhány napos vagy hetes kölcsönbeadós a céljuk, hanem hosszú években gondolkodnak, és így a szezonális igények vagy munkacsúcsok kielégítése helyett egész vállalati szervek kiszervezése lett a fő célpontjuk. Értelemszerűen, hiszen profitjuk ebből származik.
A végeredmény pedig az, hogy a rövid távú munkaerőigény kielégítése továbbra is a fekete vagy jobb esetben a szürke foglalkoztatás útján történhet.
Érdemes kiemelni a munkanélküliségi biztosítást, és a szerződés lejártakor fizetett 10 százalékos pótlékot. Vagyis mindent egybevetve a kölcsönzött munkavállalók többe kerülnek a kölcsönbe vevőnek, mint az állandé dolgozók foglalkoztatása. Mégis rendkívül sok cég él a lehetőséggel, hiszen belátták és tapasztalták, hogy számukra így is igencsak megéri, hiszen hosszú távon még mindig a kölcsönzés a leggazdaságosabb, legjogszerűbb és legrugalmasabb a munkatársak pétlására rövid, időszakos kiesés idejón. A munkacsúcsok, szezonális munkák megoldása vagy a betegség, anyasági szabadság miatt kieső alkalmazottak időszakos pétlása esetén.
Érdemes kiemelni a munkanélküliségi biztosítást, és a szerződés lejártakor fizetett 10 százalékos pótlékot. Vagyis mindent egybevetve a kölcsönzött munkavállalók többe kerülnek a kölcsönbe vevőnek, mint az állandé dolgozók foglalkoztatása. Mégis rendkívül sok cég él a lehetőséggel, hiszen belátták és tapasztalták, hogy számukra így is igencsak megéri, hiszen hosszú távon még mindig a kölcsönzés a leggazdaságosabb, legjogszerűbb és legrugalmasabb a munkatársak pétlására rövid, időszakos kiesés idejón. A munkacsúcsok, szezonális munkák megoldása vagy a betegség, anyasági szabadság miatt kieső alkalmazottak időszakos pétlása esetén.
A fekete foglalkoztatás csökkentésén kívül olyan szakmapoltikai bohézatokat is megoldana, mint például a magyar munkavállalók szlovákiai munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli magyar cégeknél történő alkalmazása a határ mentén.
(HR Portál)
(HR Portál)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →