2009.06.29.
A készenléti időt alapvetően munkaidőként kell tekinteni
Az egységes munkaidő-irányelv végleg kudarcot vallot
Az Európai Parlament és a Minisztertanács között régéta tárgyalt munkaidő-irányelv a közvetítő bizottság ülésén április végén, végleg kudarcot vallott. Így az eddigi irányelv marad érvényben. A megegyezés hiányának fő pontjai a következők voltak: a készenléti idő, a többszörös foglalkoztatási szerződés és az opt-out (kivételes szabályozás) kérdései.
Az Európai Bíréság többször úgy ítólte meg, hogy a készenléti időt alapvetően munkaidőként kell tekinteni. Ezt az Európai Parlament az új fogalmazásba is be akarta venni, az Európai Bizottság azonban aktív és inaktív időkre akarta osztani. A több-, ill. mellékfoglalkoztatású munkavállalók esetében az Európai Parlament azt követelte, hogy a maximális munkaidő ne munkaszerződésenként, hanem munkavállalóként legyen érvényes, - de itt sem jött létre megegyezés.
Különösen vitatott volt a Minisztertanácstól – mindenekelőtt Nagy-Britannia és Németország részéről – követelt határidő nélküli opt-outról szóló záradók, amely szerint a munkavállalók beleegyezésükkel akár heti 65 érát is dolgozhatnak. Az Európai Parlament - többségben - azt követelte, hogy a heti munkaidőt max. 48 érára korlátozzák, és a jelenleg érvényes opt-out szabályozásokat csak néhány évre tartsák fenn.
A júniusban újraválasztott Parlamenten és a következő Európai Bizottságon fog múlni, hogy egy elfogadhaté megoldást találjanak ebben, a különösen az egészségügyi személyzet számára fontos kérdésben.
(OrientPress)
(OrientPress)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
