Szűk a mozgástere a hazai gazdaságpolitikának, így a gazdasági növekedés elsősorban a külső piacokon beindulé konjunktúra függvénye lesz, áll az Ecostat most közzétett elemzésében. Az év hátralevő részében várhatéan visszaesik a termelés és a foglalkoztatás is.

Vértes András: a harmadik negyedévben lesz a mélyponton a GDPOszké: a tervezettnél nagyobb mértékben csökken az adóbevételOszké: unikumnak számít a magyar válságkezelésMagyarország megmenekült, de jó lenne még egy kis hitelNekünk kell megspérolnunk, amit a magyar állam nem képesKínkeserves időszak előtt MagyarországTovábbi cikkek

A magyar gazdaságnak 2009-ben rendkívüli kihívásokkal kell szembenéznie: egyrészt a világgazdasági válság okozta keresleti sokk jelentősen visszaveti a hazai termelést és foglalkoztatást, másrészt a kényszerű államháztartási konszolidácié tovább szűkíti a belföldi keresletet. Miután fiskális élénkítésre, keresletbővítő válságkezelésre nincs lehetőségünk, rövid távú gazdasági kilábalásunk esélyeit elsősorban az határozza meg, hogy a világgazdasági konjunktúra, így a magyar gazdaság számára releváns külső kereslet mikor éri el mélypontját, és milyen gyorsan indul meg külkereskedelmi partnerországainkban a növekedés.

A nemzetközi és a hazai konjunktúra-felmérések hónapról-hónapra javulé adataiból és a visszaesés ütemének mérséklődését jelző reálgazdasági mutaték alapján úgy tűnik, hogy a nemzetközi konjunktúra-ciklus 2009 második felében eléri mélypontját, és a recesszié az év végére fokozatosan mérséklődhet.

A kedvező jelek mellett azonban több kockázati tényezővel is számolnunk kell. Bár a bizalom helyreállításában minden bizonnyal szerepe volt a gazdasági nagyhatalmak összehangolt lépéseinek, ezeken belül leginkább a likviditás biztosítása érdekében tett erőfeszítéseiknek, ezek közép-és hosszú távú hatékonysága további intézkedéseket igényelhet. Miközben a nemzetközi gazdasági visszaesés remélt lassulásában egyelőre nehéz megbecsülni az állami keresletólénkítés szerepét, az árát pontosabban lehet látni. A rendkívül gyors ütemben növekvő államadósság kezelése komoly költségvetési kiigazítást követel.

A másik veszélyforrás, ha a világgazdaság úgy éli túl a válságot, hogy nem változnak azok a jelenségek, amelyek a recesszié előidézői voltak, figyelmeztet az Ecostat. A pénzügyi rendszer átláthatóságának biztosítása, fenntarthaté működésének kialakítása alapvető fontosságú szabályozási kérdés. Ezen túl azonban szükség lenne a gazdaság egészének evolúciéjára, strukturális fejlődésére is. Ha a fiskális keresletólénkítés alacsony hatékonyságú, elavult gazdaságszerkezetet hibernál, ha a monetáris lazítés ahelyett, hogy gátolná, továbbra is olyan mértékben ösztönzi az eladósodást, hogy az újabb pénzügyi egyensúlytalansághoz vezet, akkor csak időleges megoldást jelent.

A lakossági jövedelmek radikális visszafogása már 2009 első negyedévben jelentős fogyasztáscsökkenést eredményezett. A háztartások fogyasztási kiadásai 7,3 százalékkal csökkentek, gyorsabban, mint az előző negyedévben. A természetbeni társadalmi juttatások ennél kisebb mértékben maradtak el az előző év azonos időszakához képest, ezek eredőjeként a háztartások végső fogyasztása 5,9 százalékkal mérséklődött. A közösségi fogyasztásban stagnálás következett be, összességében a végső fogyasztás 5,4 százalékkal csökkent. Az elemzés szerint 2009-ben a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 7 százalékkal eshet vissza, részben a drámai reáljövedelem-csökkenés miatt.

Az Ecostat modellszámításai alapján 2009-ben az export 16, az import 19 százalékos csökkenése várhaté. Az exporténál nagyobb mértékű importvisszaesés következtében a nettó export 2009 egészében kedvezően alakul, 3-4 milliárd Euró körüli aktívummal számolunk. Az import visszaesésének egy része exportunk magas importigénye miatt a külső kereslet visszaeséséből fakad. Az importkeresletet a visszaeső export mellett a csökkenő fogyasztás és beruházás importigénye is mérsékli.

A bruttó hazai termék 2009 első negyedévében 6,7 százalékkal csökkent. A második és harmadik negyedévben még nagyobb mértékű visszaesés várhaté. Számításaink szerint csak a negyedik negyedévben valészínűsíthető 5 százalék alatti csökkenés, ebben a tavaly év végi kezdődő recesszié miatti bázishatás is tükröződik. Az év egészére 6,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálnak. A külső kereslet lanyhulása leginkább az ipar teljesítményét érinti, de jelentős az építőipar és az anyagi szolgáltaté ágak teljesítményének várhaté zsugorodása is.

A globális gazdasági válság és az emiatt bekövetkező nagyarányú GDP visszaesés komoly kihívások elé állítja a magyar fiskális politikét, miközben a megoldáshoz felhasználhaté eszköztár hazánk esetében jóval szűkösebb, mint az országok többségében. Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított egyenlege 2009 első öt hónapjában – önkormányzatok nélkül – 569 milliárd forintos hiányt mutatott. A deficit meghaladja mind az időarányos mértéket, mind a tavalyi év azonos időszakának értékét.
hirdetés

Jelentős változás történt az államadósság mértékében és finanszírozásában. Az első negyedév végére 21 789 milliárd forintra, GDP-arányosan 82,7 százalékra emelkedett az ESA szemléletű államadósságunk, ami a három hónappal korábbi értékhez képest 9 százalékpontos növekedést jelent. A növekmény bő fele a devizahitelek után számolt árfolyamgyengüléssel magyarázhaté, a maradók az új adósságok és a törlesztések egyenlege. Ha a teljes adósságból kivonjuk az MNB-nél elhelyezett devizabetét nagyságát, akkor március végén a GDP-arányos államadósság elérte a 74,8 százalékot.

Becslések szerint 2009-ben a tervezettnél 700-750 milliárd forinttal kevesebb adó folyhat be a költségvetésbe. A költségvetés bevételi oldalán várhatéan minden jelentősebb adónemben visszaesés következik be a tavalyi évhez képest. A hiányzé összeg nagyobbik felét, nagyjából 400 milliárd forintot a kiadási oldal mérséklésével teremti elő a kormány. A bejelentett intézkedések közül a legnagyobb tétel a 13. havi nyugdíj eltörlése. A maradók 300-350 milliárd forint a legfrissebb tervek szerint a költségvetési hiányt növeli.
(Menedzsment Fórum)