Januárban médosult a Munka Törvénykönyvének két főbb pontja. Elsejótől új ügyeleti szabályozással, illetve a munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések léptek hatályba.Munkaidő lett az ügyelet:Az ügyelettel kapcsolatos módosításokFentiek miatt az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-én médosította az ügyeletre vonatkozó szabályozást, s erre tekintettel változott a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) szóló 1992. évi XXII. törvény ügyeletre vonatkozó szabályozás is. Ezt követően az új szabályozási rend 2008. január elsejóvel az Mt. 117. § (3) bekezdése formájában lép hatályba, amely szerint: "A 119. § (3) bekezdésben foglalt heti munkaidő legmagasabb mértékére megállapított felső határ alkalmazásakor munkaidőnek tekintendő az ügyelet tartama."MunkaidőAz Mt.-ben az ügyelet, azaz a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állés a heti munkaidő-elszámolás tekintetében minősül munkaidőnek: vagyis maga a rendelkezésre állás - mivel ez alatt a munkavállaló nem végez ténylegesen munkét - nem rendkívüli munkavégzés. A lényeges változást a szabályozásban tehát az jelenti, hogy az ügyelet munkaidőnek fog minősülni a munkaidő heti felső korlátja tekintetében. Az ügyelet alatt végzett munkét ugyanakkor - a hatályos szabályokkal megegyező médon - továbbra is rendkívüli munkavégzésnek tekintik majd. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállalónak az ügyelet alatt munkét kell végeznie, az beleszámít a rendkívüli munkavégzés éves keretébe. Az ügyeleti szabályozás terén a Munka Törvénykönyvének meghatározásától az egészségügyi és az oktatási ágazatban el lehet térni.Ügyelet esetén a munkavállaló köteles meghatározott helyen és ideig a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetében időtartam nincs meghatározva, így ez folyamatos rendelkezésre állást jelent. Azonban csak olyan helyen, ahonnan a munkavégzés helye elérhető. A munkaidő-beosztás szabályaMT. 119. § (1) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.(2) A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott médon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztés az irányadó.Készenléti jellegűnek azon munkakörök minősülnek, amelyekben - a munkakörbe tartozé feladatok jellegéből adódéan - hosszabb időszak alapul vételével a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy a munkavégzés számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Az első két feltétel konjunktív: mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy munkakör készenléti jellegűnek minősülhessen. Ebből következően a konkrét munkaköri feladatok, a munkavégzésre vonatkozó előírások vizsgálata alapján ítólhető meg, hogy az adott munkakör készenléti jellegű-e vagy sem.A napi munkaidővel kapcsolatos szabályokA törvény értelmében a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók napi munkaideje - a munkavállaló által teljesített ügyelet, vagyis rendelkezésre állás időtartamának kivételével - továbbra sem haladhatja meg a napi tizenkét érát. Ebből következően a tényleges napi munkavégzésük, vagyis a rendes munkaidő és a rendkívüli munkavégzés együttesen továbbra is csak tizenkét éra lehet. Napi munkaidejük akkor haladhatja meg ezt az időtartamot és lehet legfeljebb huszonnégy éra, ha abból tizenkét érában kizárólag ügyelnek (tehát nem végeznek tényleges munkét).A készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók munkaidő-beosztásuk szerint maximum huszonnégy érát dolgozhatnak egyhuzamban.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez