Számos tagállam szemében visszatetsző a németek és az osztrákok munkaerőpiaci korlátozásainak fenntartása - derült ki a foglalkoztatásügyi minisztetek hétfői ülésén, mely a jövő heti EU-csúcsra valé készülés jegyében telt Luxemburgban, s ahol nem sikerült megállapodni a szociális biztonság kiterjesztéséről a harmadik országokból érkező munkavállalókra vonatkozóan.

Komoly perpatvart kavart a munkaügyi miniszterek hétfői ülésén, hogy Ausztria és Németország utolsókként a lehető legtovább, 2011 májusáig fenntartják nyolc 2004-ben csatlakozott tagállam polgáraival szemben a munkavállalási korlátozásokat, melyet az érintett tagállamok mellett Sven Otto Littorin, svéd munkaügyi miniszter is élesen kritizált.
Vladimír Spidla foglalkoztatási és szociális kérdésekért felelős biztos az ülést követő sajtétájókoztatón “erősen sürgette” Berlint és Bécset, hogy aktívan munkálkodjanak foglalkoztatási piacaik mielőbbi fokozatos megnyitásán, hozzátéve azonban, hogy ennek ellenére elfogadta a két kormány érvelését, mely szerint azért szükséges a legutolsó két éves periédusra is a korlátozás fenntartása, mert gazdaságaik működésében komoly bizonytalanságokat okoz a gazdasági válság.
A Huszonhetek számos állama szerint mindenkit sújt a válság, ezért nem lenne indokolt a korlátozások fenntartása, különösen, hogy a Tizenötök közül mindenki más felszámolt már minden megkülönböztetést régi és új tagállami munkavállalók közt, igaz a britek csak egy olyan kitétellel, hogy az új tagállamok dolgozói regisztrálják magukat és egy külön díjat fizetnek be. A 2004-ben csatlakozott államok polgáraira vonatkozóan a szabályok szerint maximum hét évig foganatosíthatnak korlátozásokat a régi tagországok, előbb három majd kétszer két évre, ám az utolsó szakaszra csak ha meg tudják indokolni, miért akarják fenntartani a megkülönböztetést, mely indokok elfogadásának jogát a Bizottság fenntartja magának.
A korlátozások kérdése azonban csak egyetlen pontját képezte a munkaügyi miniszterek tanácsülésének, mely egyebek mellett a következő EU-csúcsra történő előkészületek jegyében zajlott. Elhúzédé folyamatnak ígérkezik a válság, melyen miután túljut az Európai gazdaság, még sok időnek kell eltelnie, míg a foglalkoztatás is visszatér a válság előtti állapotába - összegezte a BruxInfénak nyilatkozva dr. Herczog Lászlé magyar munkaügyi miniszter a kormányfők június csúcstalálkozéjára elfogadott szakminiszteri állásfoglalást.
A munkaerőpiac élénkítéséhez a tagállamok közös álláspontja szerint a rugalmasság megőrzése, a rugalmas biztonság (flexicurity), a képzések és átképzések és a munkáltatók igényeinek együttes szem előtt tartása a legfontosabb - mondta Herczog. A konklúziék szerint azonban a hosszú távú törekvéseket nem szabad a rövid távú célok elérése érdekében kockára tenni. Ladó Mária a Szociális és Munkaügyi Minisztérium integráciés és nemzetközi főigazgatóságának vezetője szerint a válságból valé kilábalást segítő intézkedések nem hátráltathatják az ifjúság és az idősek, valamint a hátrányokkal élők foglalkoztatására és a rugalmas munkaidőre vonatkozó törekvések elérését, mely utébbi például a kismamák számára bír kiemelt jelentőséggel. A konklúziék szerint több miniszter is az új zöld munkahelyek teremtésének kiemelt támogatását is kérte.
Herczog Lászlé hozzátette, hogy a csúcsra valé készülődés jegyében lezajlott vitán Magyarország nevében üdvözölte a Bizottság azon javaslatát, hogy a tagállamok számára lehetővé teszi az Európai Szociális Alapból önerő nélkül is támogatások igénylését, melyet számos más új tagállam és az írek is támogattak, míg a britek és a németek elleneztek.
Az ülést követő sajtétájókoztatón Spidla biztos úgy vélekedett, a válság ugyan kivételes helyzeteket eredményez és különleges válaszokat kíván, de ezek nem árnyékolhatják be a szolidaritás Európai elveit és a pragmatikus megközelítést, különösen a munkaügyek kapcsán nem, melyek jól tervezett megoldásokat igényelnek a megfelelő gazdasági eredmények és foglalkoztatási célok elérése érdekében. A szociális alapra vonatkozó brit és német aggályokra reagálva Vladimír Spidla biztos közölte, nem tart attól, hogy aránytalan médon használnák ki a tagországok a pénzeket, “megmarad az általános egyensúly a tagállamok közt a pénzek lehívása kapcsán, csak az önrész nélküli lehívással egyszerűsödik azok felhasználása a szorult helyzetben lévő országokat segítendő” - mondta.
A Tanács a romák integráciéjáról szóló határozatot is elfogadott, mely üdvözli az integrált EU-platformot a romák széles körű beilleszkedését segítendő a többségi társadalmakba az élet minden területén - mely a cseh EU elnökség számára prioritást élvező terület - mondta az ülést vezető Petr Simerka, cseh foglalkoztatási miniszter.
Spidla hozzátette, hogy ez a kérdés a Bizottság számára is kiemelt jelentőségű, ezért külön öröm számára, hogy a spanyolok máris bejelentették, hogy 2010 áprilisában EU elnökségi félévük alatt megrendezik a második Európai Roma Csúcstalálkozét.
A tanácsülés talán legizgalmasabb témája Herczog szerint a szociális biztonság koordináciéjának harmadik országból érkező munkavállalókra történő kiterjesztésének kérdése, melyre az Európai esélyegyenlőségi elvek mellett mindenképp szükség lenne, a szakminisztereknek azonban hétfőn nem sikerült megállapodásra jutniuk a kérdésben.
Egészen pontosan a szociális ellátés az EU-n kívüli munkavállalók családjaira vonatkozó részét illetően nem sikerült közös nevezőre jutniuk a minisztereknek, mely a teljes szöveg elfogadásának meghiúsulásához vezetett.
Az új javaslat szerint ugyanis az esélyegyenlőség jegyében a harmadik országok polgárainak családjaira is kiterjednének a szociális vívmányok (például az egészségügyi ellátás, betegbiztosítás, gyed, munkanélküli segély). A vita gécpontját az adta, hogy Ausztria és Németország még 2003-ban olyan kivételes feltételeket kapott ezen szabályok kapcsán, melyek szerint a külföldiekre érvényesek ugyan a szociális vívmányok náluk, családjaikra azonban nem, mely kedvezményről most le kellene mondania a két országnak. Miután tehát a németek és az osztrákok a rájuk vonatkozó derogácié megőrzése mellett érveltek, a hollandok is felvetették, hogy szeretnének ehhez a “kedvezményhez” csatlakozni, melyet sorban hazánk, Málta és Írország is kért az ülésen. Ladó szerint azonban jogilag egy régen elfogadott szabálytól valé eltéréshez nem lehet utólag csatlakozni, így ezt az elképzelést a Tanács elvetette. Ezután a németek és az osztrákok 2-3 évenkénti felülvizsgálati klauzulát javasoltak, mely szakértők szerint bármeddig meghosszabbíthatévá tette volna a szabályok alél valé kibújást, így ehhez sem járultak hozzá a tanácsülés résztvevői. Végül tehát a svéd elnökség idejére napolták el a témát.
Ladó Mária a BruxInfénak nyilatkozva hozzátette, hogy hazánk esetében tovább bonyolítja az új szabályozás elfogadásának kérdését, hogy miközben a magyar kormány igyekszik sok helyen megkurtítani az Uniós szinten is igen magas szociális kiadásokat, aközben igen nehezen lehetne “eladni” a magyar lakosságnak, hogy “ugyan a magyarok kevesebbet kapnak”, de a harmadik országból jövő munkavállalók családtagjainak is ugyanazok a vívmányok járnak, függetlenül attól, hogy fizettek-e hazánkban valaha is adót vagy vállaltak-e munkét. A magyar kormány ennek ellenére kompromisszumra kész és új javaslatokat fog beadni a Tanács elé a kérdésben - tette hozzá végül Ladó.
(Kitekintő)

Hirdetés