A Magyar Közlöny 73. számában jelent meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló 2009. évi XXXVIII. törvény, melynek néhány pontja a Munka Törvénykönyvét is érinti. Alábbiakban ezekre a változásokra hívjuk fel a figyelmet.

Az Mt. 117/B. §-a értelmében A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven éra, viszont munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat.

Az MT. új 117/C. §- a - a gazdasági válsággal összefüggésben, átmenetileg - mindezt azzal egészíti ki, hogy, ha a 117/B. § alapján rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg, a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak a munkaidő mértékének 2010. január 1. és 2011. december 31. közötti felemeléséről azzal, hogy
a munkaidő mértéke a 117/B. § (1) bekezdése szerinti teljes munkaidő és a rövidebb teljes munkaidő mértéke - legfeljebb 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakra számított - különbözetének figyelembevételével emelhető meg oly médon, hogy a teljes munkaidő heti mértéke a negyvennégy érát nem haladhatja meg,
- a munkáltató 2011. december 31-éig nem közölhet működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondást vagy az Mt. 94/E. § (1) bekezdése szerinti rendes felmondásról szóló tájókoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven éránál hosszabb. (Ha megteszi, jogellenes.)
- a munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven éránál hosszabb. (Az órabérrel díjazott munkavállaló órabértételét arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.)

A következő médosítés az Mt. 118/A. §-át érinti. A jelenlegi szabályozás szerint, a napi munkaidő alapul vételével a munkaidő
· legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti,
· idénymunka esetén legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat hetiis meghatározásra kerülhetett.

Az új előírás szerint legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározhaté a munkaidő. (Kimarad az idénymunkára valé utalás)

Az Mt. 123. § (3) bekezdése szerint a kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.
Az új szabályozás szerint megszűnt a kollektív szerződésre valé utalás, azaz a munkavállalót, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő."

És végül médosult a 127/A. (2) bekezdése is. Az (1) bekezdés szerint a munkáltató és a munkavállaló legfeljebb egy éves határozott időre írásban megállapodhat a munkáltató által meghatározhaté éves kétszáz érán felül legfeljebb száz, összesen legfeljebb háromszáz éra időtartamú rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetőségéről.

Eddig ez a megállapodás jelenleg azzal a munkavállalóval köthető meg,
- akinek a munkakörével azonos munkakörben munkáltatója az állami foglalkoztatási szervnél külön jogszabály szerint munkaerőigényét bejelentette, és állásközvetítést kért, amely nem járt eredménnyel és
- aki magas szintű vagy kivételes ismereteket, illetve ilyen gyakorlatot igénylő munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a munkáltató működéséhez feltétlenül szükséges.

Az új előírás szerint a megállapodás olyan munkavállalóval köthető meg, akinek a munkakörével azonos munkakörben munkáltatója az állami foglalkoztatási szervnél külön jogszabály szerint munkaerőigényét bejelentette, és állásközvetítést kért, amely nem járt eredménnyel."
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés