A gyermekgondozási díj átalakításának lényege, hogy a terhességi gyermekágyi segélyért és a gyedért az eddigi 180 nap helyett 365-öt kell dolgozni a gyermek születése előtt. A gyed időtartama a biztosításban töltött időhöz igazodik, ami azt jelenti, hogy aki 1 év és 198 napot volt munkaviszonyban, ugyanannyit vehet igénybe, mint most, vagyis gyermeke kétéves koráig jogosult az ellátásra. Aki kevesebb ideig dolgozott, annak részarányosan csökken a jogosultsági ideje, a fennmaradó hónapokra pedig a keresetének 70 százalékával megegyező, de legfeljebb 110 ezer forintos gondozási díj helyett a gyermek kétéves koráig a mindenkori minimálnyugdíjjal egyező összegű gyest kapja.

Bár a módosítás célja az, hogy a biztosításban töltött idő, és a járulékfizetésért cserébe megszerzett ellátás között szorosabb legyen a kapcsolat, a változás nem sok szülőt érint. Jelenleg a gyedet igénybe vevő anyák mindössze 4,7 százalékának rövidebb a biztosítási ideje 365 napnál, vagyis az átalakítást a családok túlnyomé többsége nem érzi meg. A módosítás érinti a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulókat is: a jövőben az egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejót nem lehet teljes egészében beszámítani a terhességi gyermekágyi segélyhez, illetve a gyedhez szükséges előzetes biztosítási időbe, csak 180 napot számolhatnak el az érintettek. A hosszabb biztosítási idő megszerzésére, az új feltételekhez valé alkalmazkodásra lesz felkészülési idő: a törvény csak azokra a gyermekekre vonatkozik, akik a kihirdetése után fogantak meg, vagyis szüleik már ismerhették az új rendelkezéseket. Az új szabályok tehát a 2010. április 30. után születőkre érvényesek.

A gyes módosítása érzékenyebb terület: a segély – az ikrek, valamint a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek kivételével – három évről kettőre csökken, és ez az intézkedés mintegy 70 ezer szülőt érint. Ezzel párhuzamosan érvénybe lép egy kedvező jogszabály is: a három vagy több gyermeket nevelő szülők által igényelhető gyermeknevelési támogatás szélesedik, a legkisebb gyermek 2. életévének betöltésétől igényelhetik a szülők, szemben a jelenlegi 3 éves korhatárral. A felkészülési idő ebben az esetben is 300 nap, ami azt jelenti, hogy a 3. évre járó gyes megvonása a 2010. április 30. után születőkre vonatkozik, vagyis azokra a gyerekekre, akik a 2. életévüket 2012. április 30. után töltik be.

A módosítások összhangban vannak a költségvetési kiadások csökkentésével, de az sem elhanyagolhaté szempont, hogy egyre több nő kerüljön vissza a munkaerőpiacra. Számítások szerint ugyanis a GDP-hez viszonyítva a pénzbeli ellátások aránya magasabb az Uniós átlagnál, a női foglalkoztatásban viszont jelentős a hazai lemaradás. A Központi Statisztikai Hivatal 2008-as adatai alapján a nők hazai foglalkoztatási rátája 50,6 százalék, ami több mint 6 százalékkal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A női foglalkoztatottság növelése érdekében számolnák föl a munka és a családi élet összeegyeztetését gátlé tényezőket. Ha az anyák nagyobb arányban dolgoznának, a családok jövedelmi helyzete is javulhatna.

Terv és pénz van arra, hogy ez a helyzet némiképp enyhüljön, de a valédi áttöréshez még sok évre van szükség. Bár minden 10 ezer főnél nagyobb településen kellene működtetni bölcsődét, több önkormányzat anyagi okokból képtelen rá. A kormány elképzelése, hogy a jövőben Uniós támogatással segíti a férőhelyek számának bővítését. Ahol még ez is kevés, ott az évodák indíthatnak úgynevezett „mini” csoportokat a bölcsis korú gyerekeknek. A kistelepüléseken pedig arra lesz lehetőség, hogy a 2–6 éves gyerekek járjanak egy csoportba. Egyre több családi napközi indulhat, az az édesanya, aki saját gyermeke mellé még vállalja néhány kicsi napközbeni ellátását, az önkormányzattal szerződést kötve juthat „fizetéshez”. A fejlesztések hatására 15 ezerrel bővülne a férőhelyek száma, így 40 ezer gyerek elhelyezése lenne megoldott. A bölcsődés korúak létszáma jelenleg 300 ezer.

Másképp látja ezt a munkaerő-piaci szakértő. Szedlárné Gáll Ibolya szerint a munkaerőpiac nem képes fogadni az egy évvel korábban visszatérő kismamákat. Az utébbi három évben a gyermekükkel három évig otthon maradókat sem szívesen vették vissza.

Politikai akarat kellett volna ahhoz, hogy elterjedjen a távmunka, és a részmunkaidős foglalkoztatás – mondta. Ez megoldás lenne a kismamák foglalkoztatására. A másik lényeges kérdés a gyermekek elhelyezésének lehetősége, amit a szakember tragikusnak tart.

Hiányos a gyermekintézményi háttér, a magánbölcsődékben anyagi helyzetük alapján szűrik a családokat, az államiak pedig túlzsúfoltak. A gyerekeket már akkor be kell íratni, amikor újszülöttként kihozzák őket a kérházból.

Nem tudunk teljes mértékben egyetérteni a munkaerőpiaci szakértővelel, hiszen a GYES melletti munkavégzés lehetőségével egyre többen élnek vagy alkalmi jellegű munkavállalással, vagy volt munkáltatójához történő idő előtti visszatéréssel.
(Népszava)

Hirdetés