Radikális átalakításokat akar a kormány a jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban. A cél, hogy irányba állítsuk a magyar gazdaságot és a foglalkoztatást, mindent ennek rendelünk alá - mondta Oszké Péter pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén. A munka hatékonysága is sokkal alacsonyabb, mint az Uniós átlag. Néhány éven belül 65 százalékra emelkedik a foglalkoztatás és a potenciális növekedés is több százalékponttal javul majd - tette hozzá Oszké, aki szerint az adórendszeren keresztül ehhez eszköz az alacsonyabb bérteher. Elmondta: a munkadók oldaláról érezhetően csökkenteni kell a terheket, a munkavállalók oldaláról pedig a munkabér legyen a legkönnyebben megszerezhető jövedelem.
Olyan tehercsökkentésre van szükség, ami minden szempontból a munkavállalás irányába tereli az embereket. Az a cél, hogy az alacsonyabb jövedelmeknél legyen nagyobb a tehercsökkentés, mert ebben a körben a legnagyobb a munkanélküliség aránya - tette hozzá. A másik kör, ahol jelentős a lemaradós a foglalkoztatásban, az a megváltozott munkaképességűeké: emiatt célszerű a rehabilitációs járulék emelése, vagyis inkább alkalmazzanak a munkadók megváltozott munkaképességű munkavállalót, mintsem járulékot fizessenek - mondta a pénzügyminiszter.

A munkavállalói oldal nehezményezte, hogy a kormány a magánszemélyeket terhelő különadót nem hagyja meg, mert - amint azt Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta - ennek az adónak helye lenne a rendszerben. A szakszervezetek szerint a kormány virtuális adóbevételekkel számol, hiszen az utalványok megadóztatása révén jelentősen csökkenni fog azok forgalma.
Pataky szerint a jövedelemadó csökkentése is hibás, mert az a legalacsonyabb bérek esetében nem ad semmit, pontosabban az adójóváírással prébálja meg emelni a nettó bért, de ez nem jó megoldás. A bruttósítással kapcsolatban megkérdezte, mi a célja ezzel a kormánynak, hiszen ez biztosan nem teszi egyszerűbbé a rendszert. A kedvezmények, juttatások esetében Pataky azt javasolta, hogy az utalványok mellett a nyugdíjpénztári befizetéseket is sorolják a kedvezményes körbe, hiszen ez az öngondoskodás része. A szakszervezetek szerint a vagyonadót nem kellene kivetni azokra a szakszervezeti üdülőkre, amelyek nem gazdasági tevékenységet végeznek.

A munkadói oldal a legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a 19 százalékra emelt társasági adó mellett az adóalap-korrekciés tételek módosítása révén semmit sem csökken majd a vállalkozások terhelése. Az különösen fájó pont, hogy az iparűzési adó nem lesz levonhaté, ez ugyanis egy több éves megállapodást dob sutba - mondta Rolek Ferenc, a VOSZ alelnöke.
A munkavállalók mellett a munkadók sem értik, mi is a valédi értelme a bruttósításnak. A jövedelemadó-kedvezményekkel kapcsolatban megjegyezte: jelenleg ugyan sok ilyen kedvezmény hozzáférhető, de meg kellene fontolni, hogy egy-egy - köztük az üdülési csekk - adómentes maradjon. A vagyonadóztatással kapcsolatban megjegyezte: sok értelme nincs úgy, hogy nem is kell minden ingatlan után fizetni, ráadásul a differenciálás nagyon bonyolulttá teszi a rendszert. Az elv jó, de adótechnikailag nem megfelelő - mondta Rolek.

Az alsé jövedelemsávba nem kétmillió munkavállaló, hanem kétmillió adózé tartozik, márpedig ez nagy különbség - mondta viszontválaszában Oszké. A szuperbruttó lényege, hogy transzparenssé válik a rendszer, mert látszik majd, hogy a teljes bér mekkora terhet visel - szögezte le hozzátéve: ez csak egy apré technikai módosítás. A foglalkoztatás terhei oly mértékben csökkennek, hogy azzal minden munkavállaló számára pozitív szaldéjú lesz a teljes átalakítás. A természetbeni juttatásokkal kapcsolatos elképzeléseket illetően a későbbiekben térnek majd ki a részletes vitára.
(Napi)

Hirdetés