Kisebb vétség esetén nem úszik el a támogatás
A feketén foglalkoztató cégek továbbra sem kaphatnak állami pénzt
Júniustól eltérően szankcionálják a munkáltatók súlyos, illetve kevésbé súlyos jogsértéseit annak érdekében, hogy minél több vállalkozás juthasson hozzá Uniós és állami támogatásokhoz. A jövőben csak a feketén foglalkoztatók és azok a cégek esnek el automatikusan ezektől a pénzektől, melyek a szakszervezetekkel szemben követnek el szabálytalanságot.
A jövőben azok a cégek is kaphatnak Uniós és állami támogatásokat, amelyek kevésbé súlyos jogsértéseket követtek el - az ehhez szükséges törvénymódosításokat lehetővé tevő jogszabályról tegnap szavazott a parlament. Jelenleg ugyanis nincs jelentős különbség vétség és vétség között, így az a vállalkozás is elesik a forrásoktól, amely egy alkalommal egy munkavállalóját érintően elmulasztott teljes munkaidő-nyilvántartást vezetni, és az is, amelyik feketén foglalkoztatja dolgozóit.
A törvénymódosításon már egy éve dolgozik a munkaügyi tárca. Eredetileg az volt a cél, hogy a gyakorlatban felvetődött problémákat orvosolják, ám a gazdasági válság új irányt adott a munkának - tudtuk meg Burik Máriától, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) jogi főosztályának helyettes vezetőjótől. Most az a legfontosabb, hogy a válság hatásai minél kevésbé érintsék a munkahelyeket.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnál (NFGM) azt mondták lapunknak, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló szabályozás enyhítése az ITD Hungary felé érkezett vállalati jelzések szerint is elengedhetetlen ahhoz, hogy az érintettek ne kényszerüljenek nagymértékű elbocsátásokra. A jogszabály változatlanul hagyása a beruházási támogatások területén is súlyos problémákat vethet fel. Ameddig ugyanis a törvény nem médosul, számos, új munkahelyek létesítését tervező cég is eleshet a fejlesztési támogatásoktól.
A javaslat két csoportra bontja a jogsértéseket, legsúlyosabbnak tartja a feketefoglalkoztatást, amikor egy munkadó nem jelenti be a dolgozóját, illetve azt, amikor a munkavállalók érdekeinek képviseletére hivatott szakszervezetekkel szemben követnek el jogsértéseket. Ezekben az esetekben
a cégek automatikusan elesnek a támogatásoktól.
A jogsértések másik csoportjába a kevésbé súlyosak tartoznak, például a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy kettős munkaidő-nyilvántartás vezetése, a munkabér összegére vonatkozó szabályok megsértése, vagy amikor a dolgozók nem kapják meg időben a fizetésüket, vagy a munkadó egy külföldi foglalkoztatása esetén nem kéri meg erre az engedélyt. Az ilyen esetekben csak akkor zárják ki a cégeket a támogatásokból, ha a munkáltató ugyanazt a jogsértést két éven belül ismételten követi el, és a hatóság mindkét esetben bírsággal sújtotta. Ha egy vállalkozásnak több telephelye is van, abban az esetben számít kizáró oknak az ismételt jogsértés, ha ugyanazon a helyen történik meg.
A változások a közbeszerzéseket is érintik, jelenleg ugyanis a hazai vállalkozások versenyhátrányban vannak az Uniós országokból pályázé cégekkel szemben, hiszen utébbiakra, amelyek nincsenek bejegyezve, nem vonatkoznak a magyar munkaügyi szabályok. Miközben egy kisebb munkaügyi bírsággal sújtott magyar cég nem indulhatott közbeszerzésen, egy külföldi, amely esetleg hasonlé vétséget követett el, csak éppen nem Magyarországon, akár el is nyerhette a megbízást. Mindezek miatt a jövőben szűkülnek a kizáró okok, és az eltiltás ideje is változik: a jelenlegi öt évről két évre csökken.
A jogszabály foglalkozik egy speciális témával is, amely a válság miatt került a jogalkoték látékörébe. Egyre több cég alkalmazza az úgynevezett rövidebb teljes munkaidőt, amikor az alkalmazottaknak a megrendelések megcsappanása miatt kevesebb érát kell ledolgozniuk, ellenben fizetésüket nem csökkentik. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkadó a fel nem használt munkaórákat 2011 végéig átcsoportosíthassa, és akkor dolgoztassa le, amikor ismét lesz megrendelés. Ez azt jelenti: annak, aki most teljes munkaidőben napi négy érát dolgozik, annak a munkáltatóval kötött megállapodás értelmében a nyolc és a négy éra közötti különbözetet be kell pétolnia. A munkavállaló számára azonban garanciát jelent, hogy a a pihenőidőt meg kell kapnia, illetve heti 44 éránál nem dolgozhat többet.
(Népszabadság)