A munkaügyi szabálytalanságok sorában változatlanul az illegális foglalkoztatás áll az első helyen. Az év első három hónapjában tizennyolcezer dolgozót fogtak meg az ellenőrök. A legtöbb bejelentés nélküli alkalmazottat, - az is építőipart megelőzve - a biztonsági cégeknél leplezték le.

Az első negyedévben közel tizennégyezer munkáltatónál tartottak ellenőrzést a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek. A foglalkoztatók hatvannyolc százalékánál találtak szabálytalanságokat, a kiszabott bírság meghaladta a másfélmilliárd forintot. Emellett viszonylag sokszor éltek figyelemfelhívással, ami azt jelzi, hogy az ellenőrzések alapvető célja nem a bírságolás, hanem a törvényi előírások betartatása - olvashaté az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzésekről szóló beszámoléjában.

Legrosszabb helyzetben a biztonsági cégek

Az eddigi tapasztalatokkal egyezően az év első három hónapjában is kiemelkedően magas - tizennyolcezer fő - volt a feketefoglalkoztatáson ért dolgozók száma. A munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés az összes munkaügyi jogsértés negyven százalékét tette ki. Érdekes ugyanakkor, hogy a tavalyi évhez képest átrendeződött az ágazati megoszlás. Az építőiparban és a feldolgozóiparban feltehetően a gyakori ellenőrzéseknek köszönhetően javult a munkáltatók bejelentési hajlandésága. Emellett a szokásosnál hidegebb tól, illetve a begyűrűző gazdasági válság is hatást gyakorolt a foglalkoztatási helyzetre, csökkent ugyanis a folyamatban lévő beruházások száma.

Néha csak "szívességből" ugrik be a kidobé

Idén, az építőipart megelőzve a legtöbb feketemunkást a biztonsági cégeknél leplezték le. A bejelentés nélkül alkalmazottak közel negyede ebben az ágazatban tevékenykedett. Ezzel a tavalyihoz képest szinte háromszorosára emelkedett az arány. A kereskedelemben sem javult a helyzet. Az első negyedévben a biztonsági cégek után itt volt a legjellemzőbb az illegális foglalkoztatás. A vendéglátásban ugyanakkor szinte azonos maradt az arány.

A munkaügyi felügyelők is érzékelik, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség miatt az emberek is sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Kénytelenek beleegyezni a feketefoglalkoztatásba, sőt sokszor éppen maga a dolgozó kéri, hogy ne jelentsék be. Újdonság ugyanakkor, hogy a bejelentéseknél sokan prébálkoznak hamis internetes igazolással is.

Bukásra alapított társaságok

Hatésági tapasztalatok szerint a szórakozóhelyeken és a diszkékban komoly gondot okoz a "kidobéemberek", azaz a biztonsági személyzet ellenőrzése. A revizorok megjelenésével ugyanis rendszeresen és előszeretettel vendégnek adják ki magukat. Ha mégis éppen munkavégzésen kapják őket, kivétel nélkül azt nyilatkozzák, hogy csak szívességből, a tumultus elkerülése végett ugrottak be segíteni, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Végtelenül hosszú az alvállalkozói láncolat is. Ebből a fővállalkozó és a második láncszem általában még ismert. Náluk a munkaügyi kapcsolatok is rendezettek. Az utánuk következő társaságokat azonban már "bukásra" alapítják - állítja az OMMF. Sokszor a fővállalkozó hozza létre "stréman ügyvezetővel". Ezek a cégek tetemes, soha be nem fizetett bírságaik felhalmozása után megszűnnek.

Újabb trükk az AM könyvekkel

Az alkalmi munkavállalói könyveknél még mindig a dátumbejegyzésekkel prébálkoznak leginkább, de sokszor hivatkoznak arra is, hogy véletlenül főnöknél maradt a kiskönyv. A radírozhaté toll ugyanakkor már lejárt lemez. Egy miskolci építkezésen ellenben a csoportvezető összegyűjtve adta át a felügyelőknek a dolgozók AM könyvét. A vizsgálat során kiderült, hogy az egyik munkavállalónak két könyve volt, amit felváltva töltöttek ki, hol az egyiket, hol a másikat. A nagyobb munkaterületeken, így jellemzően az építőiparban és feldolgozóiparban speciális jelzőrendszert működtetnek. Pillanatok alatt elterjed a hír, hogy megjelentek a munkaügyi felügyelők, így gyorsan eltüntetik a feketemunkásokat, vagy kitöltik az egyébként hiányos AM könyveket. A tapasztalatok szerint sokszor még a rendőri jelenlét sem segít.

Egy feketéző, két cselédkönyv

A szabadságolással kapcsolatos előírásokat azonban többé-kevésbé betartják már a foglalkoztatók. A munkaidővel, pihenőidővel, rendkívüli munkavégzéssel összefüggésben viszont még mindig sok a szabálytalanság. Egyre elterjedtebb, hogy a jelenléti ívekre másnap munkakezdéskor írják be az előző napi munkavégzés "hivatalos" befejezési idejót, így papíron nem jelentkeznek túlórák.
(Origo)

Hirdetés