Tovább csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, az első negyedévben számuk 3,764 millió főre esett – derül ki a KSH adataiból. Mindeközben 2009 első negyedévében a munkanélküliek száma 403 ezer főre emelkedett, így 9,7 százalékos a munkanélküliségi ráta. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61 százaléka, ezen belül is a 15–61 évesek 63,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 2009. januári–márciusi időszakban a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,736 millió volt, 81 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta így 55,1 százaléknak felelt meg, ez egy százalékponttal alacsonyabb az előző évi adatoknál.

A munkanélküliek tábora az egy évvel korábbinál mintegy 70, a 2008 utolsó negyedévinél pedig 66 ezerrel volt magasabb. A munkanélküliek csaknem 18 százaléka a 15–24 éves korosztályból került ki. Ez a 2008. év azonos időszaki értékénél 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb, ugyanakkor munkanélküliségi rátájuk (25,2 százalék) 5 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A munkanélküliek 75 százaléka az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak (25–54 év) közül kerültek ki, munkanélküliségi rátájuk elérte a 8,9 százalékot. Ez utébbi 1,6 százalékponttal magasabb érték, mint amit 2008 azonos időszakában mértek.

Hasonléan borúsak az adatok a csoportos létszám-leépítési bejelentések tekintetében. 2009 első negyedévében ugyanis folytatódott az elmúlt hónapok trendje: januárban 5,2 ezer, februárban 4,9 ezer, míg márciusban 5,8 ezer főt érintő csoportos leépítési bejelentés érkezett az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz (ÁFSZ). A létszámleépítések száma a múlt év harmadik negyedétől kezdődően ugrott meg: ekkor az előző év azonos időszakához képest 20, a negyedik negyedévben pedig 86 százalékkal több munkavállaló volt érintett.
Az elmúlt év utolsó negyedében a megszüntetni tervezett munkahelyek 67 százalékét a feldolgozóipari cégek jelentették be, 2009 első három hónapjában ez az arány 78 százalékra rúgott. A feldolgozóiparon belül leginkább az elektronikai alkatrészeket, villamos gépeket, valamint műszereket gyárté ágazatok érintettek. A legtöbb munkavállalót az egyszerű szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban – mint például gyártésori összeszerelők, segédmunkások – a feldolgozóipari gépek kezelői, az egyéb vas- és fémipari foglalkozásokban bocsátották el.
(KSH)

Hirdetés