Nincs olyan régié, ahol a munkaerőpiac ne érezte volna meg a válságot, néhány szakszervezet az elbocsátások helyett a munkaidő - és ezzel együtt a jövedelem - átmeneti csökkentését is támogatja. Bár a munkahelyek megőrzését pályázatok is segítik, a DGS Global Research piackutató cég vizsgálatából kiderült, arról, hogy a válságot miként vészelik túl, a megkérdezettek cégvezetők egyharmada nem gondolkodott. Szintén egyharmaduk semmiféle pályázaton nem indul el, mert túl bonyolultnak találja a feltételeket.

"A pályázatírásban még van mit tanulniuk a cégeknek. Ezt igazolja, hogy a hatmilliárd forintos foglalkoztatási válságkezelő programra beérkezett 18 milliárdos igény nem merítette ki a keretet, sok kérvény ugyanis nem felelt meg a feltételeknek. Emiatt a február végén átmenetileg felfüggesztett pályázatot hamarosan újra megnyitja az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, és a keretösszeget kétmilliárddal növeli." (Népszava)

A pályázatok miért nem feleltek meg, arról nem tudni, de ha ilyen számban nincs megfelelő pályázat feltételezhető, hogy a pályázati cél és annak feltételrendszere nem volt megfelelően átgondolva, esetleg a gazdasági válságban érintett célcsoportot definiálták rosszul már annak kezdetekor. Valészínűsíthető, hogy a foglalkoztatási gondok azoknál is fennállt akik nem tudtak forráshoz jutni, így annak eredménye további állásvesztőket generálhatott. Ha ebből indulunk ki akkor tuléajdonképpen a 10% eredmény még a szakmai döntéshozékat is elgondolkottathatja. A pályázat és annak forráskoordináciés hiánya, minden bizonnyal a fekete gazdaságban foglalkoztatottak számát növelhette, még ha a munkadók ezt eddig prébálták is elkerülni, a kényszeredett helyzet döntési lehetőségeiket korlátozta.

Az országos pályázat mellett régiénként is támogatáshoz lehet jutni, összesen tízmilliárdnyi gazdaság-fejlesztő forrást igényelhetnek a cégek.

A segítségre nagy szükség van, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint ugyanis a nyilvántartott álláskeresők száma 15 éves csúcspontra jutott. Legutébb 1994 májusában volt csaknem 564 ezer regisztrált munkanélküli. A negatív munkaerő-piaci folyamatok a férfiakat jobban érintik, mint a nőket, márciusban a férfi álláskeresők száma az előző év hasonlé időszakához viszonyítva 25, a nőké 18 százalékkal volt magasabb. A jelentésből kiderült az is, hogy a középfokú végzettségű szakképzett álláskeresők száma emelkedik az átlagosnál jelentősebben. Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Komárom-Esztergomban egy év alatt több mint 80 százalékkal nőtt a szakmunkás, illete szakiskolai végzettségű elbocsátottak száma, a diplomásokat érinti legkevésbé a leépítési hullám. Míg a korábbi hónapokban a 300 főnél többet foglalkoztató cégekre volt jellemző a csoportos leépítés, márciusban a 100-300 alkamazottal dolgoztaté vállalatok alkalmazottai szembesültek a recessziéval.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés