Számos esetben felmerült a munkahelyen, elsősorban a munkavállalók megfigyelése céljából elhelyezett kamerák, illetve egyéb képfelvevő eszközök használatának jogszerűsége. Ennek vizsgálatakor abból kell kiindulnunk, hogy a Polgári Törvénykönyv a képmáshoz valé jogot személyhez fűződő jognak tekinti, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései alapján a képmás, képfelvétel, amennyiben az egy meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozhaté, illetve abból levonhaté az érintettre vonatkozó következtetés személyes adatnak minősül, ebből következően vonatkoznak rá az adatvédelmi törvény szigorú rendelkezései.

Az adatvédelmi biztos a kamerákkal kapcsolatos bejelentések és panaszok kivizsgálása során egységes véleményt, állásfoglalást adott ki a kérdésről, amelyben a munkahelyi képrögzítésre is kitért .

Az iránymutatás szerint meg kell különböztetnünk két esetet:

1.Amikor a videokamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozés alatt állé termékek őrzése, lopások megelőzése; ilyen esetben a kamerák elhelyezkedésének is ezt a célt kell szolgálnia, és a kamerák felállításáról feltétlenül szükséges előzetesen tájókoztatni a munkavállalókat.

A tájókoztatásnak arra is ki kell terjednie, rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által sugárzott felvételeket, és ha igen, milyen célból. Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel, ha a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik.

2.Minden más esetben (például a munkahelyi jelenlét, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése stb.) a képrögzítés csak a munkavállalók hozzájárulásával valésíthaté meg. Az érintettnek ilyen esetben – az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban – joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket is.

A fentiek szerint tehát a „titkos" felvételkészítésre nincs jogszerű lehetősége a munkáltatónak, az ún. kamarázás minden esetben, függetlenül annak céljától, kizárólag a munkavállaló tudtával történhet.

Meg kell még különböztetnünk azt az esetet, amikor a megfigyelő rendszerrel nem rögzítenek képeket, az csak megfigyelésre szolgál. Ilyen esetekben a kamera lehet a munkáltató ellenőrzési joga gyakorlásának eszköze is (ún. személyes jelenlétet helyettesítő technikai megfigyelés), és tekintve, hogy (adat)rögzítés nem történik, és az adatvédelmi törvény szerinti adatkezelés sem valésul meg, így a megfigyelési méd személyiségi jogi, illetve adatvédelmi szempontból nem kifogásolhaté. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a megfigyelés ebben az esetben sem lehet titkos, a kamerákat láthaté helyen kell elhelyezni, azokról a munkavállalókat tájókoztatni kell.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés