Az egységes munkaügy-statisztikai informáciégyűjtés és tájókoztatés alapja az egységes fogalmi rendszerre épülő, mindenki számára azonosan értelmezhető útmutató. A munkaügy-statisztikai fogalmak a statisztikai adatgyűjtéseken túlmenően is széles körben használatosak. Különböző jogszabályok hivatkoznak rájuk, továbbá a statisztikai számbavétel egyes kategériái, fogalmai alapján (például a „statisztikai állományi létszám”) normatív támogatásokat, illetve elvonásokat határoznak meg. A fogalmi rendszer nem merev, felülvizsgálata, értelmezése folyamatos, a módszertani munkákban a KSH e témában illetékes szakemberein kívül az érintett tárcák, az érdekképviseletek, valamint felkért vállalkozások szakértői is részt vesznek.

A munkaügyi statisztika főbb megfigyelési területei:

· foglalkoztatottság,
· munkaviszonyból származé kereset és egyéb munkajövedelem,
· munkaerőköltség,
· munkaidő,
· üres álláshelyek száma,
· sztrájk.

A statisztikai adatok részben adminisztratív forrásokból, másrészt a lakosság, illetve a gazdasági szervezetek esetenként eltérően meghatározott csoportjai által teljesített adatszolgáltatásokból származnak. Jelen ismertetés a foglalkoztatottság, valamint kereset, munkajövedelem, munkaerőköltség témaköröket öleli fel és a vállalkozások, költségvetési intézmények, non-profit szervezetek számára nyújt tájókoztatást a statisztikai célú munkaügyi adatszolgáltatásokhoz.

Foglalkoztatottság

A létszám-megfigyelés körébe tartoznak a Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezeteknél az alábbi foglalkoztatotti csoportok:

a) Munkavégzésre irányuló jogviszonyban állék (munkavállalók)

Idetartoznak:

- az adott munkáltatóval a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban (ideértve a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati (ideértve a szerződéses katonákat is), bíréi, ügyészi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban (együtt: munkaviszonyban) állék;

- a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közül a bedolgozói jogviszonyban, a társas vállalkozásoknál munkaviszony jellegű, a tulajdonos tagokkal történt írásbeli vagy szébeli megállapodés alapján személyes közreműködéssel járó tagsági viszonyban és a gazdasági szervezet általános munkarendje szerinti foglalkoztatást eredményező megbízásos jogviszonyban állék, valamint a külföldi munkajog szerint foglalkoztatott munkavállalók is. (Feltétel a munkavégzés ellenértékeként fizetett munkadíj)

b) Egyéni vállalkozás esetén maga az egyéni vállalkozó és az egyéni- és társas vállalkozásnál foglalkoztatott nem fizetett segítő családtagok

Az adatszolgáltatás csak a saját gazdasági szervezetnél állományba tartozékra értendő, így abban az esetben, ha a munkáltató egyéni vállalkozóval köt munkaszerződést (vállalkozói szerződés keretében), a munkaügyi statisztikai adatok között sem az egyéni vállalkozó, sem az egyéni vállalkozásnál alkalmazásban állék nem szerepelhetnek.

c) A társas vállalkozés azon tagjai, akik részt vesznek a szervezet tevékenységében, de a munka ellenértékeként díjazásban nem részesülnek (munkadíj kifizetése nem történik)

Ez utébbi két csoportba tartozék a munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásokban az „Egyéb foglalkoztatottak” kategériájába sorolandéak, s így nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba!
Nem tartozik a létszámmegfigyelés körébe (részükre az eseti munkavégzésért fizetett díjazés a statisztikai jelentéseken az állományba nem tartozék kereset, illetve egyéb munkajövedelem tömegében szerepeltetendő):

· a gazdasági társaság azon tulajdonos tagja, akinek tagsági viszonya nem jár együtt munkavégzési kötelezettséggel, személyesen nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében,
· az igazgató tanács tagok által megválasztott tisztségviselője, kinek alkalmankénti tevékenységének honorálására tiszteletdíjnak nevesített munkadíjat fizet a vállalkozás,
· (amennyiben a tisztségviselő feladatköre a munkáltatónál általános munkarend szerinti folyamatos foglalkoztatást igényel, úgy az érintett személy a foglalkoztatottak megfelelő kategériájában szerepeltethető)
· az alkalmi munkavállaló,
· (az alkalmi munkavállalói könyvvel folyamatosan legfeljebb 5 munkanapra foglalkoztathaté a munkavállaló)
· az egyszeri, eseti megbízási szerződéssel munkét végző (pl. cikk fordítása, alkalmanként éradás stb.).

A munkavállalók jogviszony szerint elkülönülő csoportjaira vonatkozó munkaszerződés szabályait, alaki formáját a különböző törvények szabályozzák. Közös bennük, hogy mindegyik szerződésen alapulé jogviszony létrehozására irányul, amelyben a szerződésszerű teljesítés fogalmi eleme a munkáltató, megbízé érdekét szolgáló, utasításainak megfelelő tevékenység kifejtése. A munkaügyi statisztika a gazdasági szervezet termelő illetve szolgáltaté tevékenységében részt vevő munkavállalók számát, illetve munkajövedelmi viszonyait, valamint egyéb munkaügyi jellemzőit vizsgálja. Ez utébbi vonatkozásában azonban jelentős eltérések vannak a törvényi szabályozások között. A jogszabályok által biztosított kedvezmények megléte, illetve annak hiánya szerint a munkavállalók két fő csoportját különböztetjük meg:

Munkaviszonyban (munkaviszonyszerű jogviszonyban) állék

Idetartoznak a Munka Törvénykönyve (Mt.), a közalkalmazottak, köztisztviselők, bírék és ügyészek, szolgálati jogviszonyban állék munkavállalását, a munkavégzés feltételeit, a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit szabályozé törvények alapján foglalkoztatottak, akár határozott, akár határozatlan időre szél a munkaszerződésük. A munkaviszony jellemzője, hogy írásban megkötött munkaszerződéssel jön létre, mely alapján a munkáltató és a munkavállaló jogokat élvez és kötelezettségei vannak. A munkaszerződésnek kötelező elemei vannak, mint az alapbér, a munkaidő meghatározása, a munkavégzés helyének kijelölése stb. A munkaviszonyban állé munkavállaló a törvény által meghatározott mértékű szabadság mellett további, a vonatkozó törvények, illetve a munkáltatónál érvényes kollektív szerződés által előírt juttatásokra is jogosulttá válik.

Személyes közreműködés teljesítésére létesített munkaviszony gazdasági társaság tulajdonos tagja esetében is lehetséges, ennek feltétele azonban az, hogy a munkáltatói és a munkavállalói jogkör gyakorléjának személye elváljon, illetve elválaszthaté legyen egymástól, az alá-fölérendeltségben történő munkavégzés megvalésuljon. A vezető tisztségviselői megbízás teljesítésére ugyanilyen feltételekkel létesíthető munkaviszony.

A szövetkezetek tulajdonos tagjai esetében a személyes közreműködés egyik médja a munkavégzés, mely munkaviszony jellegű jogviszony keretében történik. A munkáltatói, illetve munkavállalói jogok és kötelezettségek tekintetében az MT az irányadó.

A statisztikai elszámolásokban „munkajogi létszámként” nevesített csoportba csak a munkaviszonyban állék tartoznak bele. Megfigyelésére csak esetenként kerül sor, általában az év meghatározott napjára (pl. XII. 31. eszmei időpontra) vonatkoztatva.

Megbízási jogviszonyban állék

Esetükben a munkaszerződés, munkavégzésre irányuló megállapodés alaki követelményei előbbinél kevésbé kötöttek, a Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint megbízásos jogviszonynak azok a jogviszonyok tekinthetők, amelyek nem tartoznak a munkaviszonyok körébe és nem sorolhaték más ügyviteli típusba sem. Markáns eltérés a munkaviszony és a megbízási szerződésen alapulé jogviszony között a munkavállalók jogosultságainak körében mutatkozik. A megbízási jogviszonyban a munkaszerződés automatikusan nem biztosítja számukra azokat az előnyöket, mint pl. szabadság, természetbeni juttatások, 13. havi fizetés stb., melyeket a munkaviszonyban állék törvény adta joguk alapján élveznek.

Ide tartoznak a társas vállalkozés azon tulajdonos tagjai is, akik a szervezet tevékenységében, a többi tulajdonos taggal történt megállapodés alapján, díjazás ellenében részt vesznek, de a „munkaviszony jellegű jogviszony” létesítésének feltételei nem adottak.

Ha a megbízási szerződés szerint a megbízott egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás (tehát önfoglalkoztató vagy munkáltató) és nem természetes személy, úgy a statisztikai számbavétel során – ha erre eltérő utalás nincs – az ilyen szerződéssel (vállalkozói szerződéssel) foglalkoztatottak a jelentendő létszámadatokba nem tartoznak bele.

Az eddigiekben nem nevesített, valamely jogszabályban meghatározott egyéb támogatott foglalkoztatások, mint a CXXIII. törvény szerint a pályakezdő fiatalok (START kártya igénybevételével), valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkét keresők foglalkoztatása esetén a munkaügyi adatok statisztikai számbavétele is a leírtak szerint történik. A munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a kedvezményre, támogatásra jogosíté foglalkoztatásuk ideje alatt az érintett munkavállalók a statisztikai állományi létszámba igen, de a munkajogi állományi létszámba nem tartoznak bele. (Kivéve, ha a foglakoztatás munkaszerződés szerint havi átlagban 60 munkaéránál rövidebb, mert ebben az esetben a létszám és munkajövedelem adataikat nem az alkalmazásban állék között – teljes- és nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak – hanem a kérdőíven külön soron kell közölni, vagyis ezek a személyek csak a szervezet tevékenységében résztvevők részeként szerepelhetnek.)

Az alkalmazásban állék statisztikai állományi létszáma

Különböző pályázatok elbírálásánál, dotáciék odaítólésénél jelentős szerepe van az alkalmazásban állék statisztikai állományi létszámának. Alkalmazásban állénak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka megállapodása alapján munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Alkalmazásban állénak tekintendők továbbá az alábbiak is:

· a szövetkezettel vagy társas vállalkozással annak tevékenységében történő személyes közreműködés alapján, munkadíj ellenében munkavégzésre irányuló jogviszonyban állé tulajdonos tag,
· a szakképző iskolai tanuló, ha a gyakorlati képzését biztosíté munkáltatónál már normál munkarendben és munkakörére általános munkadíj ellenében munkét végez (korábban szakmunkásként bérezett szakmunkástanulók),
· a szorgalmi időben vagy a szünidőben foglalkoztatott diákok,
· a Magyarországon bejegyzett vállalkozásnál munkét végző külföldi állampolgárok (nem tekintendő külföldi állampolgárnak a Magyarországon letelepedési engedéllyel munkét végző munkavállalók)
· a magyar vállalkozás külföldi telephelyén foglalkoztatott, nem magyar állampolgárságú dolgozók, akiknek a végzett munka ellenértékeként a magyar
munkáltató munkabért fizet,
· a munkavégzés céljából külföldi kiküldetésben lévők,
· az ösztöndíjas tanulmányúton külföldön tartózkodék, ha arra az időre részükre keresetként távolléti díjat fizet a hazai munkáltató. Ha a tanulmányút csak fizetés nélküli szabadsággal engedélyezett, a munkavállaló legfeljebb egy naptári hónapos távollét esetén tartozik a statisztikai állományi létszámba, egyébként az egy naptári hónap leteltét követően törölni kell abból.

A munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állék közül nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba:

· a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától,
· a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevőt foglalkoztatja),
· a keresőképtelenné vált munkavállalók egy naptári havi folyamatos betegség után, (a betegség miatti távollétbe beleértendő a betegszabadság ideje is)
· (ha a munkavállaló február 15.-től beteg, akkor – beleértve a 15 nap betegszabadságot is, március 15-én kell kivenni a statisztikai állományi létszámból, de ha a betegség kezdő időpontja január 30., akkor az egy naptári hónap végének február utolsó napját kell tekinteni)
· az egy naptári havi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők, (pl. beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerű képzés, tanulmányút miatt),
· az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól,
· a felmondási idő alatt a munkavégzés alél felmentett munkavállalók, a munkavégzés alél történő felmentés első napjától,
· az átmenetileg nem foglalkoztatott bedolgozók a foglalkoztatás szüneteltetésének időpontjától,
· a menedzsment azon tagja, akinek munkajövedelme a menedzserszerződés alapján legfeljebb akkora, mint a profitrészesedése,
· a társas vállalkozások azon tagjai, akik részt vesznek a szervezet tevékenységében, de a munka ellenértékeként munkadíjat nem vesznek fel (vagy munkadíjukat „0” forintban határozzák meg);
· a nem teljes munkaidőben, havi átlagban 60 munkaéránál alacsonyabb éraszámmal foglalkoztatottak (például alkalmazottként foglalkoztatva, irodatakarítás napi 2-3 érában).

A tartósan távollévő munkavállalók (szülési szabadságon lévők, gyermekgondozás miatt távollévők, valamint a betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt egy naptári hónapot meghaladóan távollévők) távollétük ideje alatt csak a munkajogi állományi létszámba tartoznak. A statisztikai állományi létszámba történő visszakerülés feltétele a munka felvétele. Például az a munkavállaló, aki gyes megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába lépne, betegség miatt tovább marad távol munkájától, a statisztikai állományi létszámba továbbra sem számít bele. Ha a gyes és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, ismét a statisztikai állományi létszámba tartozénak minősül;

Az előzőkben leírtaknak megfelelően – bár az adatgyűjtésekben adataikat bekérjük – nem tartoznak az alkalmazásban állék közé egyéni vállalkozás esetén a dolgozó tulajdonos, valamint az egyéni és társas vállalkozásoknál foglalkoztatott, de nem fizetett segítő családtagok sem. Ugyancsak nem jelentendők az alkalmazásban állék között, csak egyéb foglalkoztatottként a társas vállalkozások azon tulajdonos tagjai sem, akik munkadíj nélkül végeznek munkét a szervezet tevékenységében. Az említett személyek a szervezet tevékenységében résztvevők közül az „egyéb foglalkoztatott” megnevezésű állománycsoportban szerepeltethetők.

Az átlagkereset adata, ha erre eltérő utalás nincs, a teljes munkaidőben alkalmazásban állékra vonatkozik, ezért a torzítást elkerülendő, a foglalkoztatottak e csoportjából kiemelésre kerül a menedzsment azon tagja, akinek az adott munkáltatótól származé munkajövedelme legfeljebb akkora, mint a profitrészesedése. Azokban a munkaügyi statisztikai jelentésekben, amelyekben statisztikai állományi létszámot kell közölni (pl. havi integrált gazdaságstatisztikai jelentés), ezeknek a személyeknek a számát az „Egyéb foglalkoztatottak” (az adatszolgáltaté egyéni vállalkozás tulajdonosa és nem fizetett családtagok, valamint társas vállalkozásnál díjazás nélkül dolgozó tulajdonos tagok) sorban szereplők létszámával összevonva kell jelenteni, a rájuk vonatkozó munkajövedelmi adatok pedig az „Állományba nem tartozék” sorában, a kereset, illetve egyéb munkajövedelem adathelyeken jelennek meg.

A statisztikai elszámolásokban az alábbiakban felsorolt munkavállalói csoportok a létszám megfigyelésnek nem részei, így természetesen a statisztikai állományi létszámba sem jelenthetők:

· a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében egyszeri, eseti megbízással munkét végző,
· az igazgatótanács, a felügyelő bizottság tagság által megválasztott tisztségviselői, a választott könyvvizsgáló az ilyen irányú feladatai tekintetében (kivételt képez, ha a feladat folyamatos, az általános munkarendnek megfelelő munkavégzést igényel, s a munka ellenértékeként esetleg tiszteletdíjként nevesített munkadíj kifizetésére is sor kerül);
· azok a tanulók, akik gyakorlati idejükben nem az általános munkarend szerint dolgoznak, illetve a munkáltató által fizetett díjazásuk (ösztöndíjuk) a minimálbér mértékét (annak munkaidő alapján számított hányadát) nem éri el (díjazásuk összege azonban az állományba nem tartozék keresettömegébe tartozik);
· a munkaerő-kölcsönző szervezetek által kiközvetített munkavállalók (létszámuk és munkajövedelmük, valamennyi járulékával együtt a kölcsönző szervezet adataiban szerepelhet).

Az MT 106. § alapján meghatározott feltételek mellett, a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelhető). A Tbj 9§ alapján a társadalombiztosítási járulék a kirendelőt terheli, abban az esetben is, ha megállapodás szerint a foglalkoztató (és nem a kirendelő) fizeti és számolja el a munkavállalók munkadíját és közterheit. A statisztikai és számviteli elszámolásokban a kirendelt munkavállalók munkaügyi adatait, valamint a kapcsolédé járulékokat, hozzájárulásokat (létszám, kereset, egyéb munkajövedelem, közterhek, beleértve a társadalombiztosítási járulékok, teljesített munkaórák száma) a kirendelő (és nem a ténylegesen foglalkoztató) szervezetnek kell figyelembe vennie.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés