2010.01.01.
Teljesítménybérezés
A személyi alapbér és a tényleges munkabér mértéke teljesítménybér esetén
Az Mt. 142. § rendelkezése úgy rendelkezik, hogy „A munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg” Az Mt. 143. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy a munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.
Az idézett rendelkezések szerint teljesítménybér alkalmazása esetén elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a munkavállaló - a munkaszerződése szerint - milyen bérformában kerül alkalmazásra, tiszta teljesítménybérről, vagy az időbér és a teljesítménybér kombináciéjáról van-e szé?
Tiszta teljesítménybér alkalmazása esetén a munkaszerződésben rögzíteni kell ezt a tényt, és emellett meg kell határozni egy időbérben (havidíjban, vagy órabérben) megállapított személyi alapbért, mivel a bérpótlékokat (például a műszakpótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást) a személyi alapbérre kell vetíteni [Mt. 145. §]. Ilyen esetben azonban a munkavállaló a havi munkavégzésért nem az időbérben megállapított havi személyi alapbérét, hanem a tényleges munkateljesítménye alapján megállapításra kerülő teljesítménybérét kapja.
A személyi alapbért (szintén időbérben) a kombinált bér alkalmazása esetén is meg kell határozni a munkaszerződésben. Kombinált bér esetén azonban – a munkaszerződés rendelkezése alapján - többféle megoldás is alkalmazhaté. A felek rendelkezhetnek úgy, hogy a munkavállalót a munkavégzésért az időbérben megállapított személyi alapbéren felül illeti meg egy teljesítményétől függő díjazási rész. Ettől eltérően a felek úgy is rendelkezhetnek, hogy - függetlenül az időbérben megállapításra került személyi alapbértől - a munkavállaló a tényleges munkavégzése alapján egyrészt egy (külön) meghatározott mértékű időbérben (havidíjban vagy órabérben) részesül, amely bérrész a munkaszerződésben meghatározott havi személyi alapbérnél alacsonyabb mértékű is lehet, másrészt a teljesítménye alapján részesül díjazásban.
A tiszta teljesítménybér és a kombinált bér alkalmazása esetén megállapításra kerülő, időbérben megállapított személyi alapbérnek mindig el kell érnie a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt minimálbért, illetve ha annak a törvényi feltételei fennállnak, a garantált bérminimumot. A jelenleg hatályos 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-a alapján a minimálbér 2008. január 1-jótől kezdődően havi 69.000.- Ft (illetve órabér esetén 397.- Ft). A rendelet 4. §-a értelmében azonban a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében egy garantált bérminimum érvényesül, amely 2008. január 1-jótől kezdődően
- a 2 évnél kevesebb (a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában szerzett) gyakorlati idő esetén havi 82.800.- Ft (órabér esetén: 477.- Ft), illetve
- legalább 2 év gyakorlati idő esetén, vagy a gyakorlati időtől függetlenül az 50 év feletti munkavállaló esetében havi 86.300.- Ft (órabér esetén: 497.- Ft).
Mint arra a fentiekben már utaltunk, a tiszta teljesítménybér, vagy az olyan kombinált bér alkalmazása esetén, amelyben egy garantált bérrész és egy teljesítménybér-rész kerül meghatározásra, a munkavállaló a havi tényleges munkavégzéséért nem a munkaszerződésben meghatározott (egyébként időbérben rögzített) személyi alapbérét, hanem a tényleges munkavégzés alapján számított teljesítménybérét, vagy a garantált bérből és a teljesítménybér-részből állé bérét kapja. (Ez esetben a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér csupán a pótlékok számítási alapját képezi.)
A teljesítménybér, illetve a garantált bérből és a teljesítménybérből állé kombinált bér esetén az Mt. 144. § (1)-(2) bekezdését kell irányadónak tekintetni. E szerint „teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet… A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet.” E rendelkezéssel összhangban a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. §-a azt írja elő, hogy „Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgébér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén …2008. január 1-jótől 69 000 forint” (órabér esetén: 397.- Ft). Az idézett rendelkezések alapján tehát levonhaté az a következtetés, hogy a teljesítménybérben, illetve a garantált bérből és a teljesítménybérből állé kombinált bérben részesülő munkavállaló esetében úgy kell meghatározni a teljesítménybér-tényezőket, hogy - a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén – a munkavállaló számára kifizetésre kerülő munkabér összege a mindenkori minimálbért elérje. E tekintetben két körülményre kell felhívnunk a figyelmet. Egyrészt a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak kifizethető tényleges munkabér összegének nem kell elérnie a garantált bérminimumot, amit a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. §-a a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló személyi alapbére vonatkozásában ír elő. Másrészt a munkavállaló tényleges teljesítménye alapján a munkavállaló a minimálbérnél alacsonyabb mértékű teljesítménybérben is részesülhet, ha a százszázalékosnál alacsonyabb mértékű teljesítményt nyújt. Ez utébbi esetben azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy az Mt. 143/A. § részletesen szabályozza, hogy a teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, ha a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozé munkavállalók legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb, továbbá szabályozza azt is, hogy mikor és milyen feltételek mellett kell alkalmazni a teljesítménykiigazítás szabályait.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A teljesítménybér, illetve a garantált bérből és a teljesítménybérből állé kombinált bér esetén az Mt. 144. § (1)-(2) bekezdését kell irányadónak tekintetni. E szerint „teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet… A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet.” E rendelkezéssel összhangban a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. §-a azt írja elő, hogy „Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgébér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén …2008. január 1-jótől 69 000 forint” (órabér esetén: 397.- Ft). Az idézett rendelkezések alapján tehát levonhaté az a következtetés, hogy a teljesítménybérben, illetve a garantált bérből és a teljesítménybérből állé kombinált bérben részesülő munkavállaló esetében úgy kell meghatározni a teljesítménybér-tényezőket, hogy - a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén – a munkavállaló számára kifizetésre kerülő munkabér összege a mindenkori minimálbért elérje. E tekintetben két körülményre kell felhívnunk a figyelmet. Egyrészt a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak kifizethető tényleges munkabér összegének nem kell elérnie a garantált bérminimumot, amit a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. §-a a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló személyi alapbére vonatkozásában ír elő. Másrészt a munkavállaló tényleges teljesítménye alapján a munkavállaló a minimálbérnél alacsonyabb mértékű teljesítménybérben is részesülhet, ha a százszázalékosnál alacsonyabb mértékű teljesítményt nyújt. Ez utébbi esetben azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy az Mt. 143/A. § részletesen szabályozza, hogy a teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, ha a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozé munkavállalók legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb, továbbá szabályozza azt is, hogy mikor és milyen feltételek mellett kell alkalmazni a teljesítménykiigazítás szabályait.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →