Míg itthon a hazai vállalatok kilenc százaléka nem talál az üres posztokra magyar munkaerőt, sőt külföldről - főleg Szlovákiából, Romániából - is egyre nehezebben toboroz szakképzetteket, addig a magyarokat újabb és újabb állásajánlatokkal csábítják a régi Uniós tagállamok. Ésszerű és hatékony migráciés stratégia nélkül azonban egyre kevésbé leszünk célpont a külföldi dolgozók számára, és a brain drain, vagyis az agyelszívás folyamata is fokozédik. Hogy már most megcsappant Magyarország vonzéképessége, jól bizonyítja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikája. Ebből kiderül: 2007 első kilenc hónapjában a kiadott munkavállalási engedélyek, bejegyzett regisztrálások és zöldkártya-igazolások együttesen még a 43 ezret sem érték el, ez negyedével kevesebb, mint 2006 azonos időszakában volt. Többek között ez ösztönözte a munkaügyi tárca döntését, miszerint 2008 januárjától korlátozások nélkül megnyitjuk munkaerőpiacunkat a Romániából érkező felső-, közép-, alapfokú végzettséggel és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők előtt. Keleti szomszédunk Uniós csatlakozásával ugyanis csaknem egyharmadával kevesebb román állampolgárságú munkavállaló jött hozzánk az idén, emellett csökkent az Ukrajnából, Szlovákiából érkezők száma is. A Nemzetközi Migráciés Szervezet (IOM) szerint a körülbelül 230 ezer külföldön dolgozó szlovák állampolgár egytizede talált foglalkoztatóra hazánkban.Éves szinten 27 ezer magyar vállal külföldön munkét, ez a szám azonban nemcsak a szlovák számokhoz képest csekély, hanem a lengyel (324 000), a román (202 000), illetve a bolgár (82 000 fő) kivándorláshoz képest is. A munkaügyi tárca és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elemzése szerint itthon 18 ezer körüli tartósan betöltetlen (egy éven túl üres) munkahely van, főleg a feldolgozóipar, a pénzügyi szolgáltatások és az építőipar területén. Igaz, az üres álláshelyekre bőven jutna dolgozó, ha a munkaügyi központoknál regisztrált álláskeresők képzettsége a hiányszakmákéval azonos lenne, vagy mobilabb lenne a magyar. Ez utébbi tényező nélkülözhetetlen ahhoz is, hogy valaki más országbeli munkalehetőséget vállaljon el.Az ÁFSZ legfrissebb külföldi állásajánlatai alapján Angliába épp projekt- és tervezőmérnököket, műszaki beszerzőket, menynyiségellenőröket, teherauté-sofőröket várnak Magyarországról, Írországba pedig lovaskocsi-hajtékat, Finnországba hegesztőket és művezetőnek mérnököket keresnek. A gond az, hogy épp ezekre a szakemberekre lenne itthon is szükség. A szakmunka presztízsének visszaállításához, a hiányszakmákban végzettséget szerző - főleg diplomás - pályakezdők megtartásához, és a már külföldön dolgozó tehetségek visszacsábításához kellene tudatos koncepcié - jelezte Csaposs Noémi. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke hozzátette: Magyarországon már nem elég munkahelyet teremteni, jobb munkakörülményekre, vállalati gondoskodásra is szükség van ahhoz, hogy akár az idegenben dolgozó hazai szakemberek, akár a külföldi munkavállalók számára csábíté legyen a magyar álláspiac. Egy migráciés stratégia szükségességét hangsúlyozta lapunknak Pellényi Gábor is. Az ICEG Európai Központjának tudományos munkatársa jelezte: az agyelszívás folyamata veszélyes, a kivándorolt magyar szakemberek visszacsábítása fontos gazdasági érdek. Csaposs Noémi szerint több kutatás-fejlesztést ösztönző támogatásra lenne szükség, s az értékes fejlesztői állásokba valé toborzáshoz szükséges a tudatos kommunikácié. Vagyis, hogy a már külföldön élő tehetségek értesüljenek a hazai munkalehetőségekről. Ehhez azonban a hazatérés hátterét is segíteni kell. Pellényi Gábor szerint jó példa lehet Lengyelország, ahol nemrégiben kifejezetten erre a célra dolgoztak ki kormányprogramot, amelyben például a visszatérő "agyakat" lakásvásárlási támogatással vonzzák.
(Világgazdaság)

Vissza a hírekhez