Leltárhiányért valé felelősség

A vétkességen alapulé kártérítési felelősség mellett a munkavállalónak lehet hiányért valé tárgyi felelőssége is, amelynek alapvető formája a visszaszolgáltatási és elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokért valé felelősség (általános megőrzési felelősség), speciális formája pedig a leltárhiányért valé felelősség.

Általános megőrzési felelősség

A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban (szerszám, termék, áru, anyag, stb.) bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandéan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

Az általános megőrzési felelősség megállapításának együttes előfeltételei tehát a következők:
- valamely dologban bekövetkezett hiány, kár fennállása,
- a dolog visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel történő átvétele,
- a dolog jegyzék vagy elismervény alapján történő átvétele,
- a dolognak állandé őrizetben tartása, kizárólagos használata vagy kezelése,
- a biztonságos őrzés körülményeinek munkáltató általi biztosítása.

Kártérítés kiszabására vagy a kártérítési felelősség megállapítására a munkavállalóval szemben kizárólag a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén nyílik meg a lehetőség.

Azt a tényt, hogy a munkavállaló a dolgot időlegesen, visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséggel vette át, vele a munkáltatónak az átvételkor közölnie kell; e közlés akár széban, akár írásban megtehető.

A munkavállalót teljes anyagi felelősség alapvetően csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át; ezt az átadás-átvétel tényének utólagos igazolása joghatályosan nem pétolja.

A munkavállaló általános megőrzési felelőssége jegyzék, illetve elismervény nélkül is megállapítható a pénztárosok, a pénzkezelők, illetve az értékkezelők esetében, akiket e nélkül is felelősség terhel az általuk kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

A munkáltató kötelezettsége annak biztosítása, hogy a munkavállaló az átvett dolgot valóban állandéan őrizetében tarthassa (pl. azt megfelelő körülmények között elzárhassa az öltözőszekrényébe), és így kizárhassa annak lehetőségét, hogy ahhoz más is hozzáférjen. Ha a munkáltató mindezeket a feltételeket nem biztosítja, a munkavállaló a hiányért nem felel.

A munkavállaló megőrzési felelőssége előfeltételeinek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania. Az ún. bizonyítási teher tehát alapvetően a munkáltatót terheli.

Az általános megőrzési felelősség aléli kimentés esetei

Mentesül a munkavállaló a felelősség alél, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. Minden ok "külső oknak" számít, amelyre a munkavállalónak nincs ráhatása. Ez lehet emberi magatartás eredménye, de lehet természeti csapás következménye is.

Az elháríthatatlan külső ok közrehatása mellett a mentesüléshez annak bizonyítása is szükséges, hogy az a munkavállaló részéről elháríthatatlan volt, nem állt médjában az elhárítás, nem állt médjában befolyásolni a történéseket.

Mentesül továbbá a munkavállaló a felelősség alél, ha bizonyítja, hogy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. Szintén mentesülhet a munkavállaló a felelősség alél, ha a jegyzéket vagy elismervényt úgy írta alá, hogy az átadásnál a dolog mennyiségét és minőségét nem ellenőrizte.

Az átadás-átvétel során a munkavállalónak joga (egyben kötelezettsége) a dolgok természetéhez képest arról megbizonyosodni, hogy a munkáltató által átadni szándékozott és átvett dolgok azonosak, továbbá hogy hiánytalanul és a feltüntetett minőségben megvannak.

Ha az ellenőrzés során a munkavállaló hiányt állapít meg vagy esetlegesen ezt az ellenőrzési lehetőséget a munkáltató nem biztosítja a számára, úgy e tények miatt köteles írásbeli kifogást benyújtani. Ha kifogással ugyan nem élt, de utébb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és közölt minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog nem azonos az átvételi jegyzékben vagy elismervényben feltüntetett dologgal, a mentesülés érdekében mindezeket hitelt érdemlően bizonyítania kell

A leltárhiány fogalma

Leltárhiánynak minősül az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

Leltárhiány esetén nincs összefüggés a leltárhiányért felelős személy magatartása és a bekövetkezett kár között. A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.

A leltárhiányért fennállé felelősség előfeltételei

A munkavállaló leltárhiányért valé felelőssége azonban csak az alábbi együttes feltételek fennállása esetén állapítható meg:
- leltárfelelősségi megállapodást kötöttek a felek, megtörténjen a leltári készlet szabályszerű átadás-átvétele,
- a leltárhiányt a kialakított leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítsák meg .

Az együttes feltételek közül kiemelendő a leltárfelelősségi megállapodás megléte, hiszen ebben kell meghatározni, hogy a munkavállaló a leltári készletnek milyen köréért (milyen fajta és milyen mennyiségű leltári készletért) tartozik felelősséggel. A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.

Leltárfelelősségi megállapodás

A leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló felelőssége személyes felelősség. Előfordulhat azonban, hogy a leltári készletet nem egy, hanem több munkavállaló kezeli. Ebben az esetben csoportos leltárfelelősségi megállapodás megkötésére is lehetőség van, amely megállapodásnak azonban további kötelező tartalmi elemmel kell rendelkeznie: meg kell határozni benne azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

A csoportos leltárfelelősségi megállapodásban méd nyílik arra is, hogy a felek szabadon döntsenek az esetleges leltárhiányért valé felelősség viselésének arányáról, de egyetemleges felelősséget nem lehet kikötni. Ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodásban a felelősség megosztásáról nem rendelkeznek, akkor a munkavállalók átlagkeresete arányában oszlik meg.

A leltárfelelősség szabályozása a felek eltérő megállapodása, ennek hiányában a munkáltató feladata, mégpedig az adott munkahely sajátosságainak szem előtt tartásával.

A munkáltató kötelességei

A munkáltató állapítja meg a munkáltató szervezete, illetve a leltározási szempontból önállé szervezeti egység sajátosságainak figyelembevételével
- a forgalmazási veszteség elszámolhaté mértékét, illetve arányát,
- azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás, illetve a tárolás feltételeire valé tekintettel forgalmazási veszteség nem számolhaté el,
- a leltári készlet átadásának és átvételének médját és szabályait,
- a leltárhiány meghatározásának szabályait,
- a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket .

Ha mindezek megállapítása elmarad, a munkavállaló leltárhiányért valé felelőssége nem állapítható meg.

A munkavállalót a meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájókoztatni kell.

A leltárhiányért valé felelősség érvényesítése során jelentősége van annak is, hogy a leltárfelelős munkavállaló mennyi ideig kezelte a leltári készletet. A leltárhiányért valé felelősség csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthető, aki a két egymást követő leltározás közötti időszaknak (leltáridőszaknak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott.

A leltárhiányért valé felelősség mértéke

A felelősség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, illetve, amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének időtartamát.

A leltárfelelősség mértéke az Mt. rendelkezései alapján az alábbiak szerint alakul.

A leltárhiány teljes összegéért felel a munkavállaló, ha egyedül kezeli a leltári készletet, ha a leltárfelelősségi megállapodásban ettől eltérően nem rendelkeztek.

Korlátozott mértékben - maximum 6 havi átlagkeresete mértékéig - felel a leltárhiányért felelős munkavállaló, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.

A felelősség mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók együttes átlagkeresetének 6 havi összegét, ha csoportos leltárfelelősségi megállapodást kötnek az érintettek.

A leltárfelelősség megállapítására irányadó eljárós szabályai

A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárós részletes rendjót a munkáltató állapítja meg.

A munkáltatónak a leltározásnál a munkavállaló (akadályoztatása esetén képviselője) - csoportos leltárfelelősségnél az eljárósi szabályokban meghatározott munkavállalók - jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a munkavállaló nem gondoskodik képviseletről, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki.

A munkáltató köteles az érintett munkavállalóval megismertetni a leltárelszámolást és annak eredményét. A munkavállalónak joga van arra, hogy az eljárós során észrevételt tegyen, továbbá hogy őt a körülmények tisztázása érdekében a munkáltató meghallgassa, kivéve, ha a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.

Kártérítési igény leltárhiány esetén

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét alapvetően az általános szabályok szerint érvényesítheti, így ennek megfelelően ez esetben is bírósághoz fordulhat, de csak a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidőn belül. A határidő elmulasztásának kimentésére nincs méd. Büntetőeljárós esetén e határidő 30 nap, amely a nyomozé hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés