A munkavállalókat a munkaviszonyban töltött naptári évenként rendes szabadság illeti meg. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. A hosszabb időtartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a törvényben meghatározott életkort betölti.Fontos szabály a szabadság kapcsán, hogy a munkavállalót a további munkaviszonya után is megilleti a szabadság. Ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta, úgy a munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár.A munkaviszony szünetelésének idejóre alapesetben nem jár szabadság. Ez alél kivétel képez a keresőképtelenséget okozé betegség tartam, a szülési szabadság, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére.Akkor is jár szabadság, ha a munkavállaló harminc napot meg nem haladé fizetés nélküli szabadságon van.Szintén jár szabadság a tartalékos katonai szolgálat idejóre, és minden olyan munkában nem töltött időre, amely vonatkozásában a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.A fizetett alapszabadság mértéke munkavállalók esetén eves mértéke húsz munkanap, amely a fizetett szabadságra vonatkozik. A fizetett szabadság évi mértéke a munkavállaló életkorának növekedésével egyre nagyobb, így a 25. évét betöltött munkavállaló eves rendes szabadság 21 nap. 28 évtől huszonkettő, majd a 35. életévig 3 évenként 1 nappal növekszik a fizetett szabadság évi mértéke. A 35. életév után a fizetett szabadság mértéke 2 életévenként növekszik egy nappal egészen a 45. életévig, amikor 29 nap évi fizetett szabadság jár a munkavállalónak.A munkáltató az igénybe vet szabadságot munkanapban köteles nyilvántartani. Így a szabadság munkaérában történő nyilvántartása nem felel meg a követelményeknek.Az alapszabadságAz alapszabadság mértéke húsz munkanap.Ez a szabadság a munkavállaló- huszonötödik életévétől huszonegy; - huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; - harmincegyedik életévétől huszonhárom; - harmincharmadik életévétől huszonnégy; - harmincötödik életévétől huszonöt; - harminchetedik életévétől huszonhat; - harminckilencedik életévétől huszonhét; - negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; - negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; - negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. 2012. január 1. - Változás:A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabba) egy gyermeke után kettő,b) két gyermeke után négy,c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Eltérések a részmunkaidő, másodállás, mellékfoglalkozás eseténA szabadságra valé jogosultság szempontjából az egyes munkavállalók között nincs különbség aszerint, hogy az illető munkavállaló naponta hány érát dolgozik. Ebből következően a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozót is ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a napi nyolc érát dolgozó munkatársát.A szabadsággal kapcsolatos speciális szabály, hogy a munkavállalót nemcsak a főállása, hanem a további munkaviszonyai (másodállás, mellékfoglalkozás) után is megilleti a szabadság. Ennek mértékét azonban minden munkaviszonyban különálléan kell elbírálni. Mindez annyit jelent, hogy ha a munkavállalót az egyes munkaviszonyokban eltérő mértékű szabadság illeti meg, a munkavállaló köteles a munkakörét ellátni abban a munkaviszonyában, amelyben szabadságra már nem jogosult, akkor is, ha a másik munkaviszonyában még szabadságát tölti. A munkaviszony szünetelésének idejóre nem illeti meg szabadság a dolgozót.A kivételek:- a keresőképtelenséget okozé betegség időtartamára; - a szülési szabadság időtartamára; - a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére; - a harminc napot meg nem haladé fizetés nélküli szabadság tartamára; - minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez