A működés során bekövetkezhetnek olyan körülmények, amelyek a munkáltatói gyors intézkedését igényelnek. Egy újonnan felmerülő, de csak átmeneti időre szóló - ideiglenes jellegű - munka esetén, az ilyen feladatokat az általunk már foglalkoztatott dolgozók munkájának igénybevételével látjuk el.

Figyelemmel a kiküldetés ideiglenes jellegére, nincs szükség munkaszerződés módosításra, az a munkáltató utasításával - munkavállalói hozzájárulás nélkül is - elrendelhető, mégpedig akár írásban, akár széban.

A munkavállaló a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján köteles végezni a munkáját .

A fentiekben ismertetett ismérveknek megfelelően a kiküldetés:
- olyan egyoldalú és gazdasági érdekek következtében szükséges munkáltatói kötelezés,
- amellyel a munkáltató a munkavállalóját ideiglenesen,
a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi úgy, hogy
a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végzi a munkáját.

Fontos fogalmi ismérv, hogy a munkavállaló olyan munkavégzéséről legyen szé, amelyet a szokásos munkavégzési helytől eltérő helyen végez.

Munkavégzés helye változé munkahelynél

A szokásos munkavégzési hely meghatározása állandé munkahelyen történő alkalmazás esetén egyértelmű, de változé munkahelynél problémát okozhat. A változé munkahely esetén - a kiküldetés meghatározása szempontjából - szokásos munkahelynek az a munkáltatói telephely minősül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi. Viszont nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi.

A kiküldetést elrendelő utasítási jogának korlátai:
- a kiküldetés a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat ,
- személyi korlátok,
- időtartambeli korlátok.

Nem kötelezhetők a kiküldetésre (személyi korlátok)

Meghatározott körbe tartozé munkavállalók - kivétel ha hozzájárultak - nem kerülhetnek kiküldetésre:
- a terhes nő (a terhessége megállapításának kezdetétől a szülésig),
- a kisgyermeket nevelő nő (a gyermek hároméves koráig), valamint
- a gyermekét egyedül nevelő férfi (a gyermek hároméves koráig) .

A kiküldetés időtartambeli korlátai

A kiküldetés alapján történő munkavégzés időtartamát korlátozé előírások az alábbiak:
- a kiküldetés alapján történő munkavégzés maximális időtartama - kivéve, ha a kollektív szerződés eltérően rendelkezik - naptári évenként 44 munkanap lehet;
- amennyiben a kiküldetés időtartama egy munkanapon belül a 4 érát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni;
- ha egy naptári éven belül több alkalommal élt a munkáltató (vagy több munkáltatónál történő munkavégzés esetén - a munkáltatók) a kiküldetés jogával, ezek időtartamát össze kell számítani ;
- egy adott naptári éven belül a kiküldetés, az átirányítás, a kirendelés, illetve a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodés alapján más munkáltatónál történő munkavégzés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - ettől eltérő kollektív szerződéses rendelkezés hiányában - a 110 munkanapot nem haladhatja meg .

A munkáltatónak a kiküldetés várhaté időtartamáról előzetesen tájókoztatnia kell a munkavállalóját (széban vagy írásban, a munkavállaló kérésére pedig írásban).

A külföldi kiküldetésre vonatkozó előírások

Speciális szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha valamely belföldi munkáltató munkavállalója külföldön végez munkét kiküldetés, kirendelés, esetleg munkaerő-kölcsönzés keretében, és a munkavégzés helye szerinti jogszabályok erre vonatkozóan más rendelkezést nem tartalmaznak.

Emellett az Mt. megjelöli azokat az eseteket is, amikor e különös szabályokat mégsem kell alkalmazni:
- a kereskedelmi hajózási tevékenységet folytató munkáltató tengerjáré hajón foglalkoztatott személyzete tekintetében , illetve
- a szállítási szerződés alapján az áru első összeszerelését vagy beszerelését végző - a szállíté által kiküldött - munkavállalóra a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér tekintetében, amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a 8 napot (ez alél kivétel, ha a munkavállalók a jogszabályban felsorolt tevékenységeket végzik) .

A kiküldetés díjazása

- a munkavállalót kiküldetés esetén - ha az eredeti munkakörébe tartozé feladatokat látja el - a munkaszerződésében megállapított munkabére illeti meg
- amennyiben a munkavállaló a kiküldetés során - akár részben, akár egészben - a munkakörébe nem tartozé feladatokat lát el, a munkabér megállapítására az Mt. átirányítás díjazására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazását rendeli .

Az átirányításra vonatkozó szabályok szerint:

- ha a munkavállaló a kiküldetésben az eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozé feladatokat lát el, őt a kiküldetés teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, ami azonban nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél;

- ha a munkavállaló az eredeti munkaköri feladatai ellátása mellett - munkaidejének egy meghatározhaté (pontosan behatárolhaté) részében - lát el más munkakörbe tartozé feladatokat, a munkavállalót a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg díjazás ;

- ha a munkavállaló az eredeti munkaköri feladatai ellátása mellett végez más munkakörbe tartozé feladatokat, de a két munkakörbe tartozé munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabére mellett külön díjazás, ún. helyettesítési díj is megilleti (a helyettesítési díj mértékének számítása során a kiküldetés alapján végzett munkára irányadó díjazást kell alapul venni) .

Utazási idő kiküldetés esetén

Maga a kiküldetés belföldre és külföldre egyaránt szélhat. Gyakran előfordul, hogy a kiküldetés helyére történő oda- és visszautazáshoz szükséges idő a munkavállaló munkaidejón kívülre esik. Ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót személyi alapbére negyven százaléka illeti meg.

Az utazási időnek minősül:
- személygépkocsival történő utazás esetén: annak indulásától a megérkezéséig eltelt időt;
- tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén:

ba) a tömegközlekedési eszköz indulásától a megérkezéséig tartó időt,
bb) az átszállással töltött időt,
bc) a tömegközlekedési eszköz megérkezésétől a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig terjedő időt, valamint
bd) a munkavégzés befejezésétől a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt időt .

Költségtérítés kiküldetéskor

Kiküldetés esetén a munkavállalót költségtérítés is megilleti. A jogszabály alapján járó költségtérítésen (napidíj, utazási költség stb.) túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket is.

A külföldi kiküldetéssel, külszolgálattal kapcsolatosan elszámolhaté költségek körét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény határozza meg. E törvény külföldi kiküldetésnek minősíti a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében - a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása céljából - a Magyar Köztársaság területén kívüli (külföldi) tartózkodását, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazást (ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást).
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés