A távolléti díj célja, hogy bizonyos esetekben a munkavégzésért járó díjazással közel azonos mértékű bér illesse meg a munkavállalót akkor is, ha nem végez munkét.

A munkavállaló részére távolléti díj jár:

- az állampolgári kötelezettség teljesítése miatti távollét során kiesett munkaidőre. Az állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalónak a munkáltató a kiesett munkaidőre munkabért akkor köteles fizetni, ha e kötelezettségének munkaidőn kívül nem, csak munkaidőben tehetett eleget
- közeli hozzátartozé halálakor, esetenként két munkanapra. Közeli hozzátartozénak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs;
- a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára. Kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni;
- a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, munkahelyen kívül szervezett véradás esetén pedig legalább 4 érára;
- a munkaszüneti nap miatt kiesett időre. Munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26. . A munkaszüneti napon munkét végző munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja is megilleti;
- az Mt.-ben biztosított rendes szabadság (alap- és pótszabadság) időtartamára ;
- a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére;
- a munkáltatói utasítás jogszerű megtagadása miatt kiesett munkaidőre;
- az általános iskolában tanuló munkavállaló tanulmányi munkaidő-kedvezményének idejére;
- a szakszervezeti tisztségviselő, üzemitanács-tag munkavállaló munkaidő kedvezményének idejére ;
- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés aléli felmentés időtartamára. Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alél, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás;
- gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni.

A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, neki
- a távollét idejón (időszakában) érvényes személyi alapbére,
rendszeres bérpótlékai, valamint
- a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékai együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótléknak minősülnek azok a bérpótlékok, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik (pl. nyelvpótlék, vezetői pótlék stb.) .

Rendszeres pótléknak számít a műszakpótlék is, ennél azonban nem a ténylegesen kifizetett (vagy kifizethető) összeget kell számításba venni, hanem műszakpótlékként a munkavállaló
- kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 %-át;
- kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 %-két meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 %-át;
- megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén pedig személyi alapbére 20 %-át kell figyelembe venni .

Rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék

Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint 50 éra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni.

A kiegészítő pótlék mértéke attól függ, hogy az irányadó időszakban elrendelt rendkívüli munkavégzés ténylegesen hány érát tett ki. Ha ugyanis az

- 100 éránál kevesebb volt, a kiegészítő pótlék a személyi alapbér 3 %-a;
ha pedig 100 éra vagy ennél több, a kiegészítő pótlék a személyi alapbér 5 %-a.

A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az éraszámhatárokat csak arányosan lehet figyelembe venni.

A távolléti díj számításának részletes szabályai

A távolléti díj számítására vonatkozó részletes szabályokat az Mt. tartalmazza (1992. évi XXII. tv. 151/A. § (5)-(12) bekezdés):

A távolléti díj számítási médja attól függ, hogy a munkavállalót havi időbérben, órabérben vagy teljesítménybérben díjazzák-e.

A havi időbérrel foglalkoztatott munkavállaló
1. egy naprajutó távolléti díja az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhé munkanapjai számának hányadosa,
2. egy érára járó távolléti díja pedig az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa . (Nem kell alkalmazni e számítási médot abban az esetben, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló a munkavégzése esetén részesülne ).

Órabérrel foglalkoztatott munkavállaló esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy érára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzatával egyenlő .

Teljesítménybérnél a távolléti díj számítása feltételezi a munkavállaló úgynevezett teljesítménytényezőjónek meghatározását. A munkavállaló távolléte idejón (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utébbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjóvel szorzott összegét kell figyelembe venni. Mindezt azonban nem kell alkalmazni, ha a teljesítménytényező egy, vagy annál kisebb.

A tárgyévi teljesítménytényező

A tárgyévi teljesítménytényező a munkavállaló megelőző évben elért, egy érárajutó teljesítménybérének - ideértve az időbér és a teljesítménybér összekapcsolásán alapulé bér időbér részét, továbbá a garantált bért is - és a tárgyév január 1-jón érvényes, egy érárajutó személyi alapbérének a hányadosa.

Annak a munkavállalónak a tárgyévi teljesítménytényezője, akinek a munkaviszonya a munkáltatónál a tárgyévben kezdődött, a tárgyévi irányadó időszak egy érárajutó teljesítménybérének és az első távolléti díjfizetés esedékességekor érvényes, egy érárajutó személyi alapbérének a hányadosa. A munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjót egyébiránt a tárgyév január 1-jóvel rögzíteni kell.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés