A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (1992. évi XXII. törvény, a továbbiakban: Mt.) kimondja, hogy a munkavállaló akkor jogosult bérpótlékra, ha azt a felek megállapodása rögzíti vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály előírja. Ilyen szabály lehet egy jogszabály vagy a kollektív szerződés.

A bérpótlék juttatásának további feltétele, hogy a munkavállaló olyan körülmények között végezze munkáját, melyet a személyi alapbér (teljesítménybér) meghatározásakor nem vettek figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak az általánostól eltérő időben, helyen, munkakörben (beosztásban), képzettséggel, munkakörülmények között kell végeznie feladatát.

A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére. A személyi alapbér soha nem egyezhet meg a pótlékolt bérrel.

A bérpótlék fizetésének kötelező esetei:
- éjszakai pótlék,
- délutáni, éjszakai műszakpótlék,
- rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás,
- készenléti díj,
- ügyeleti pótlék.

Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék is megilleti. Ez az éjszakai bérpótlék nagyságának alsé határa, ettől a munkáltató - a munkavállaló számára kedvező mértékben - eltérhet. Éjszakai munkavégzésnek minősül a 22.00 és 6.00 éra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Délutáni és éjszakai műszakpótlék

A többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. Többműszakos munkaidő-beosztásról beszélünk, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejót, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen - egy napon belül egymást váltva - végzik azonos tevékenységüket .

A munkarend megszakítás nélkülinek minősül, ha

- a munkáltató működése naptári naponként 6 érát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technolégiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel; és
- a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés más munkarend alkalmazásával nem biztosíthaté, illetve ha
- a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja .

Pétlék mértéke

a.) Többműszakos munkaidő-beosztásnál. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén (azaz, ha a többműszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 éra közötti időszakban teljesített legalább 2 éra időtartamú munkavégzésről van szé, a műszakpótlék mértéke 15 százalék ). Harminc százalékos a műszakpótlék mértéke az éjszakai műszakban (azaz a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka esetén. Az éjszakai műszakpótlékban részesülő személy, éjszakai bérpótlékra általában nem jogosult.

b.) Megszakítás nélküli munkarendben. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalót a délutáni műszak után a 15 százalékos műszakpótlékon kívül további 5, azaz összesen 20 százalékos, az éjszakai műszak után további 10, azaz összesen 40 százalékos műszakpótlék illeti meg . Ha a munkavállaló munkaidejének csak egy része esik délutánra vagy éjszakára, őt csak erre az időre illeti meg arányosan a vonatkozó műszakpótlék. Ha az éjszakai vagy délutáni műszakban történt munkavégzés ideje nem éri el a törvény által előírt két érát, nem beszélhetünk éjszakai, illetve délutáni műszakos munkavégzésről.

Rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás

A munkáltatónak a működését olyan médon kell megszerveznie, hogy feladatait a munkavállalók rendes munkaidőben történő foglalkoztatásával el tudja látni. Előre nem láthaté, váratlan helyzetekben, kivételesen, rendkívüli körülmények miatt a munkavállaló a rendes munkaidejón túlmenően is kötelezhető munkavégzésre. Az ilyen munka elrendelésére azonban csak korlátok között kerülhet sor.

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül:
- a munkaidő-beosztástól eltérő,
- a munkaidőkereten felüli,
- és az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
- készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkét végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam .

A rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót rendes munkabérén felül további ellenérték illeti meg az alábbiak szerint:

Túlmunka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. Ez a pótlék megállapítható esetenkénti elszámolás szerint is, átalányban is. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - az 50 százalékos pótlék helyett - szabadidő jár. Ez azonban nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál .

Amennyiben a napi munkaidő tartama nincs meghatározva, úgy a heti,
havi vagy éves munkaidőkereten felül teljesített munkavégzés számít túlmunkának.

Ha a munkavállaló a munkáltató erre irányuló utasítása alapján a pihenőnapján (pihenőidőben) végez munkét, a pótlék mértéke 100 százalék.

Ettől eltérően a pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap cserébe.

A rendkívüli munkavégzésért cserébe biztosított pihenőnapot (pihenőidőt), illetve szabadidőt - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni a rendkívüli munkavégzésért cserébe biztosított pihenőnapot. Ha a munkáltató ennek a kötelezettségének nem tud eleget tenni, akkor a megfelelő bérpótlékot utólag meg kell állapítania.

A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - az esetenkénti pótlékelszámolás helyett - munkáltató átalányt is megállapíthat.

Vezető állású munkavállalók rendkívüli munkavégzése

A rendkívüli munkavégzésre (annak díjazására, a biztosított szabadidőre, pihenőidőre, az átalányra) vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhaték akkor, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását maga határozza meg (ilyen például a vezető állású munkavállaló). Ennek indoka, hogy ilyen esetben a rendkívüli munkavégzés valéjában ellenőrizhetetlen.

A készenléti és az ügyeleti díj (lsd.: Készenlét, ügyelet)

Készenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 százaléknak megfelelő munkabér jár . Előfordulhat, hogy a készenlét alatt munkét is kell végeznie a munkavállalónak. Ilyen esetben a munkavégzés időtartamára a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerinti díjazás jár.

Ha tehát a munkavállaló a készenlét alatt munkét végez, az munkaidőnek számít. Az elvégzett munka díjazása ilyenkor attól függ, hogy a munkét a napi munkaidőn túl, a munkaidőkereten felül, vagy pihenőnapon (pihenőidőben) végzi-e.

Az első két esetben a munkavállalónak - a munkavégzés ellenértékén túlmenően - 50 százalékos bérpótlék vagy a munkavégzés tartamával megegyező szabadidő, míg a harmadik esetben 100 százalékos bérpótlék vagy 50 százalékos bérpótlék mellett egy másik pihenőnap jár.

A munkáltató jogosult arra, hogy a készenléti díjat és a készenlét idejére eső munkavégzés (rendkívüli munkavégzés) ellenértékét egyaránt magában foglalé átalányt állapítson meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés