Az évi rendes szabadság mellett sajátos kategériát jelent a rendkívüli szabadságok csoportja, jóllehet a két jogintézmény elhatárolása nem is olyan egyszerű: mindkét szabadságfajta fizetett, és a rendkívüli szabadságot is kötelező kiadni, ha a törvény úgy rendelkezik.

A betegszabadság

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg .

A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság idejére a munkavállaló részére távolléti díjának nyolcvan százaléka jár .

Év közben kezdődő munkaviszonynál a tizenöt napnak csak az időarányos része vehető igénybe. Az időarányos rész azonban - ha a dolgozó az adott évben valahol máshol már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része (együtt tehát összesen tizenöt nap).

A betegszabadság "fel nem használt" része a következő évre nem vihető át, a dolgozónak a betegszabadságra vonatkozó joga év végén elenyészik.

A betegszabadság kiadása

A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alél, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. Ugyanez a szabály érvényesül a heti kettőnél több pihenőnapot biztosíté munkaidő-beosztás esetén is azzal az eltéréssel, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját .

A betegszabadság vonatkozásában alkalmazni kell, azaz
- a szabadság idejére is jár betegszabadság,
- ha a betegszabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész napnak számít.

Tanulmányi szabadidő iskolai rendszerű képzés esetén

Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozások és szakmai gyakorlatok időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

Ezen túlmenően a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több tárgyból kell vizsgáznia, akkor vizsgatárgyanként), a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

Ugyancsak szabadságot kell adjon a munkáltató a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez, mégpedig tíz munkanapot . A szabadidőt és szabadnapot a dolgozó igényeinek megfelelően kell kiadni .

Tanulmányi szabadidő nem iskolai rendszerű képzés esetén

Nekik csak abban az esetben jár kedvezmény, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, avagy a munkáltató és a munkavállaló között kötött tanulmányi szerződés megállapítja.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés