Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, - vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál -, illetve ilyen munkakörben foglalkoztathaté.

Munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvét hétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25., 26.

Amennyiben a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve húsvét vasárnapon, illetve pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A munkaszüneti napon történő munkavégzés törvényi korlátait be kell tartani, és a munkaszüneti napon járó díjazás szerint kell a munkavégzést elszámolni.

Munkaszüneti napon tehát rendkívüli munkavégzés kizárólag a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztathaté munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, vagy életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében rendelhető el. A rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni. A rendkívüli munkavégzést tehát előre nem lehet tervezni, az a körülmények bekövetkeztétől függő, és elrendelésének törvényi korlátja az, hogy nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, munkavégzését, illetve nem jelenthet személyi és családi körülményeire aránytalan terhet.

A munkavégzés elrendelését szintén írásban kell megtenni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés