A munkaidő felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat - így a napi munkaidő kezdetét, befejezését, a munkaidő beosztását, a pihenőidő kiadását - a munkarend tartalmazza.

A munkarendet, munkaidőkeretet és a napi munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató határozhatja meg, ha erről hatályos vagy kiterjesztett kollektív szerződés nem rendelkezik.

Törvény, törvényi felhatalmazés alapján kiadott egyéb jogszabály, kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb - és bizonyos korlátok betartásával - akár hosszabb időre is szabhatják a teljes munkaidőt.

Legfeljebb 12 érányi, illetve legfeljebb heti hatvan éra munkavégzés minősíthető a teljes munkaidő kitöltésének, ha a munkavállaló
- készenléti jellegű munkakört tölt be,
- a munkáltató vagy a tulajdonos közeli hozzátartozéja.

További megkötés, hogy 18. évét még be nem töltött munkavállalók (fiatal munkavállalók) teljes munkaideje maximum 8 éra lehet.

A legtöbb korlátozást a megszakítás nélküli munkarend előírásakor kell figyelembe venni.

Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése naponta legfeljebb hat érát, illetve évente kizárólag a technolégiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technolégiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosíthaté.

Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg akkor is, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

A rendelkezésre állé munkaidő beosztása a munkaidő felhasználását jelenti. Alapvetően egy héttel korábban egy hétre lehet megállapítani a munkaidő beosztását, melyet a munkavállalókkal írásban közölni kell.

A munkaidő beosztása lehet egyenlő, vagy egyenlőtlen.
- Az egyenlő munkaidő-beosztés azt jelenti, hogy a munkaidő a munkaidő kezdetétől a befejezéséig folyamatos.
- Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkanapokon különböző mértékű a munkaidő.

Amennyiben a munkaidő kezdete és vége között megszakítás nincs, osztatlan munkaidőről beszélünk, ha megszakítás van, osztott munkaidőről van szé.

Ha a munkaidő beosztást nem közlik, az utolsó munkaidő-beosztás érvényes. Nincs probléma a munkaidő beosztással, ha valaki 5+2, általános munkarendben dolgozik.

A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzésre figyelemmel ossza be.

A napi munkaidő-beosztásával kapcsolatban a napi munkaidő maximális és minimális mértékére kell figyelemmel lenni.

A munkavállaló napi illetve heti munkaideje a 12, illetve 48 érát, a készenléti jellegű munkarendben foglalkoztatott munkavállaló napi illetve heti munkarendje a 24, illetve 72 érát nem haladhatja meg. Egy hónapban (négyheti időszakban) a munkavállaló számára - hacsak a kollektív szerződés másként nem rendelkezik - legfeljebb 168 éra készenlét rendelhető el. A napi és a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.

A munkavállaló heti munkaidejóvel kapcsolatos 48 érás törvényi mérték az úgynevezett beosztási szabály, ami természetesen nem a munkaidő mértéke. Ez tehát azt jelenti, hogy a heti rendes és a rendkívüli munkavégzés idejóvel együtt sem haladhatja meg a munkaidő a munkaidő maximumot.

A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő-beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkarend arra ad választ, hogy a hét melyik napján kell munkét végezni, és az egyes munkanapokon hogyan alakul a napi munkaidő, mikor, hol, meddig kell tehát a munkavégzési kötelezettséget teljesíteni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés