2009.08.12.
Jár a végkielégítés vagy nem a BKV személyzeti vezetőjének?
Szakmai alapokon a rendelkezésre álló információk alapján nem lehet dönteni, de ....
Ennek eldöntésére kizárólag akkor lehet egyértelmű választ adni ha az erre vonatkozó iratokat, a szükséges dokumentumokat láthatnánk. Ennek hiányában - természetesen nem etikai szempontból - kizárólag a vonatkozó szabályok ismeretében lehet véleményt mondani.
Ne feledjük a Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszünésére vonatkozóan nem tiltja, hogy a munkavállalónak a vonatkozó szabályoktól eltérő és számára kedvezőbb feltételeket biztosítson munkadója. Nincs akadálya például annak sem, hogy a felek a közös megegyezéssel tőrténő munkaviszony megszüntetés esetére - az egyébként tőrvény alapján nem járó - végkielégítést vagy munkavégzés aléli mentesítést kössenek ki. Eddigi sajtéinformáciék alapján minden bizonnyal ez történt.
Ne feledjük a Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszünésére vonatkozóan nem tiltja, hogy a munkavállalónak a vonatkozó szabályoktól eltérő és számára kedvezőbb feltételeket biztosítson munkadója. Nincs akadálya például annak sem, hogy a felek a közös megegyezéssel tőrténő munkaviszony megszüntetés esetére - az egyébként tőrvény alapján nem járó - végkielégítést vagy munkavégzés aléli mentesítést kössenek ki. Eddigi sajtéinformáciék alapján minden bizonnyal ez történt.
Ebből adódédan tehát nem tudjuk teljességgel kizárni, hogy a rendelkezésre állé munkaszerződés és az ahhoz kötelezően kapcsolédé tájókoztató tartalma alapján a munkavállalót a végkielégítés és annak mértéke megillesse, akár az is közvetve levezethető, hogy ilyen mértékű eltérés a szabályoktól a tudatosságot is megalapozhatja.
Ebben az esetben fontosabb kérdés, hogy ha a munkavállalót megillette a szerződése alapján ezen mértékű végkielégítés, akkor azt, a munkáltatói jogokat gyakorlé személy, hogyan tudja jogos gazdasági érdekként felmutatni, milyen üzletviteli érdeke lehetett a társaságnak ezen juttatással.
"Az Index tulajdonába került jelentés szerint Szalainé szerződésének megszüntetésekor és meghosszabbításakor ezt a tényt nem jelentette be, ezért "a társaság számára gazdasági szempontból előnytelen szerződés" köttetett."
Ebből is az következik számunkra, hogy a végkielégítés a szerződés alapján megillette a munkavállalót, de a szerződés a társaság szempontjából gazdaságilag nem jelentett "előnyt".
Amennyiben ezen végkielégítésre vonatkozó, a törvényi szabályozástól eltérő mértékű végkielégítés nem szerepel a nevezett iratokban úgy a végkielégítés biztosításának feltétele az alábbiak szerint alakul:
Végkielégítésre valé jogosultság feltétele
A végkielégítésre valé jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre valé jogosultság számítása során azonban figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (kivéve a közeli hozzátartozé, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) időtartamát , amikor is a munkaviszony szünetel.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [MT. 87/A. § (1) bekezdés].
Végkielégítés mértéke
A Munka Törvénykönyve által meghatározott törvényi végkielégítés mértéke
- legalább három év esetén: egyhavi,
- legalább öt év esetén: kéthavi,
- legalább tíz év esetén: háromhavi,
- legalább tizenöt év esetén: négyhavi,
- legalább húsz év esetén: öt havi,
- legalább huszonöt év esetén: hat havi
átlagkeresetnek megfelelő összeg .
A végkielégítés mértékének kiszámításakor a Munka Törvénykönyve hatálybalépését megelőzően áthelyezéssel létrejött munkaviszonyból az áthelyezést megelőző éveket nem lehet figyelembe venni.
Emelt összegű végkielégítés
A végkielégítésnek az ismertetett törvényi mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással vagy a munkáltató jogutéd nélküli megszűnése folytán szűnik meg az öregségi nyugdíjra valé jogosultság, vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjra valé jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Korlát azonban az emelt összegű végkielégítés kifizetésével kapcsolatban, hogy ez a kedvezmény csak egy alkalommal illeti meg a munkavállalót, tehát nem jár a korengedményes nyugdíjkorhatár előtti öt évben, majd a nyugdíjkorhatár előtti öt évben is, ha ezekben az időintervallumokban megszűnik a munkavállaló munkaviszonya.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A végkielégítésre valé jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre valé jogosultság számítása során azonban figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (kivéve a közeli hozzátartozé, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) időtartamát , amikor is a munkaviszony szünetel.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [MT. 87/A. § (1) bekezdés].
Végkielégítés mértéke
A Munka Törvénykönyve által meghatározott törvényi végkielégítés mértéke
- legalább három év esetén: egyhavi,
- legalább öt év esetén: kéthavi,
- legalább tíz év esetén: háromhavi,
- legalább tizenöt év esetén: négyhavi,
- legalább húsz év esetén: öt havi,
- legalább huszonöt év esetén: hat havi
átlagkeresetnek megfelelő összeg .
A végkielégítés mértékének kiszámításakor a Munka Törvénykönyve hatálybalépését megelőzően áthelyezéssel létrejött munkaviszonyból az áthelyezést megelőző éveket nem lehet figyelembe venni.
Emelt összegű végkielégítés
A végkielégítésnek az ismertetett törvényi mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással vagy a munkáltató jogutéd nélküli megszűnése folytán szűnik meg az öregségi nyugdíjra valé jogosultság, vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjra valé jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Korlát azonban az emelt összegű végkielégítés kifizetésével kapcsolatban, hogy ez a kedvezmény csak egy alkalommal illeti meg a munkavállalót, tehát nem jár a korengedményes nyugdíjkorhatár előtti öt évben, majd a nyugdíjkorhatár előtti öt évben is, ha ezekben az időintervallumokban megszűnik a munkavállaló munkaviszonya.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →